„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
A BUK légvédelmi rendszer felvonulása Kijevben, a Főggetlenség napi felvonuláson 2016. auguszus 24-én
Fotó:EUROPRESS/GENYA SAVILOV/AFP
A napokban a tbiliszi ukrán nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének írását közölte a kijevi Jevropejszkaja pravda. Andrij Kaszjanov ebben azt ecsetelte, hogy Ukrajna folyamatosan kér a partnereitől fegyvert és lőszert, így legutóbb Grúziától a még 2008-ban átadott Buk légvédelmi rakéta rendszert – az ötnapos háborúban állítólag ukrán kezelők működtették a komplexumot –, valamint amerikai Javelin páncéltörőket. A diplomata szerint ez utóbbira Washington rábólintott, és kész helyettük modernebb rendszereket szállítani a kaukázusi országnak. A grúz védelmi minisztérium válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy Grúzia nem kapta, hanem titkos megállapodás alapján több tízmillió dollárért vásárolta meg még 2007-ben a Buk-M1 zászlóaljat.
„Az Ukrajnában dúló háborúban következetesen semleges álláspontot képvisel, amit a lakosság 80 százaléka támogat. Emiatt Kijev és Tbiliszi viszonya feszültté vált, hiszen Grúzia nem csatlakozott a szankciókhoz, nem volt hajlandó második frontot nyitni Oroszországgal szemben, és most fegyvert sem akar átadni Ukrajnának”
A Buk rendszer egyébként nem hozott sok szerencsét az elmúlt másfél évtizedben a Moszkva-Kijev-Tbiliszi háromszög egyik résztvevőjének sem. Oroszországnak ott vannak a maláj gép teljesen megnyugtatóan idáig sem tisztázott lelövésének a keresztje. A Grúziának a szovjet örökségből maradt Buk rendszer leszállítását elnökként személyesen elrendelő Viktor Juscsenkót az üzlet miatt politikai támadások sora érte, miután kiderült, hogy a rendszert a háború idején ukrán katonák üzemeltették.
„De Julija Timosenko akkori miniszterelnök azért is támadta, mert a kormány megkerülésével szállított fegyvereket egy készülő oroszellenes revánshoz Grúziának, amellyel veszélyeztette Ukrajna biztonságát”
Az ukrán hadsereg 15 Buk-M1-es rendszeréből 6-ot átadott Grúziának, amely csak a 2007-es évben emellett kapott még 48 légvédelmi rakétát, 200 Sztrela és Igla légvédelmi rakétát, valamint T-72-es harckocsikat, majd a következő évben pedig Skval harci modulokat és Grad rakéta sorozatvetőket. Ez a botrány is jelentős mértékben hozzájárult később ahhoz, hogy Juscsenko eltűnt a politikai süllyesztőben.
„Mihail Szaakasvili akkori grúz elnök ugyan örülhetett annak, hogy a Bukok négy orosz gépet is leszedtek, ám a háború csúfos elvesztése alaposan megtépázta a népszerűségét, ami végül a bukásához vezetett”
Egyébként az ominózus öt napos háborút a mostani események fényében az orosz agresszió bizonyítékaként emlegetik, elfelejtve, hogy 2008-ban nem Oroszország, hanem Grúzia támadott rá Dél-Oszétiára és az ott állomásozó orosz békefenntartókra. Ezt egyébként egy az Európai Bizottság által felállított vizsgáló bizottság is megerősítette.
„Természetesen megszólalt most az ügyben a grúz börtönben ülő Mihail Szaakasvili is, aki szégyennek nevezte, hogy Tbiliszi nem adja át Kijevnek a Bukokat”
Mint a korábbi államfő fogalmazott, Juscsenko segítségével a lehetséges minimális áron kapta meg Grúzia a rakéta rendszereket. Annak idején a Timosenko által felállított vizsgáló bizottság kiderítette, nyomott áron, 28 millió dollárért adták el a Buk zászlóaljat, miközben Pakisztán 100 milliót ajánlott érte. Állítólag egyébként Tbiliszi a teljes összeget azóta sem fizette ki. Figyelemre méltó, hogy az üzlet akkor fagyasztotta le az ukrán-orosz kapcsolatokat, amikor Timosenkónak végre sikerült rendeznie a viszonyt Putyinnal. Az évek óta folyó gázháborút lezáró alkut ennek ellenére 2009-ben megkötötték.
„Kísért a múlt, hiszen a jelenlegi grúz kormány az ukrán kérést újabb kísérletnek tartja, amellyel Kijev belerántaná Tbiliszit Oroszország és Ukrajna szembenállásába”
Úgy tűnik, Grúzia levonta a tanulságokat a 14 évvel ezelőtti háborúból.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater