//Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?
„Berlin egy év után sem kívánja hivatalosan felvetni annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok állhat a német energiabiztonságot gyengítő terror akció mögött” #moszkvater

Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?

MEGOSZTÁS

Morzsák. Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. Így néhány hírből képet alkothatunk arról is, hogy mi zajlik a környezetünkben. A hírmorzsákból egyértelműen kiderül, hogy a háborús fáradtság, az ellentámadás sikertelensége és a palesztin-izraeli konfliktus fellángolása egyre nehezebb helyzetbe hozza Kijevet. Persze, a támogatás nem apad el, de az eredeti ukrán célok eléréséhez kevés lesz. Közben az Ukrajnával szemben egyre határozottabb Németország még mindig nem akar, vagy nem mer szembenézni azzal, ki robbantotta fel az Északi Áramlatot.

„Berlin egy év után sem kívánja hivatalosan felvetni annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok állhat a német energiabiztonságot gyengítő terror akció mögött” #moszkvater
„Berlin egy év után sem kívánja hivatalosan felvetni annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok állhat a német energiabiztonságot gyengítő terror akció mögött”
Fotó:EUROPRESS/AFP/HO/ImageSat International (ISI)

Ismét megfeszült a világ. Ha lehet, még jobban, mint az elmúlt években. Persze, a palesztin-izraeli konfliktus lángra lobbanás inkább következménye a világrend változásának, míg Ukrajna alapvetően terepe ennek az átalakulásnak, ám az indulatok, az elköteleződések miatt, ha lehet, még hevesebbek. Ám ez a szembenállás többezer éves, feltehetően még a most alakuló világrendet követő berendezkedés alakulásakor is élő lesz, és bár a tektonikus mozgások inkább csak újra és újra a konfliktus „végső megoldására” inspirálják a feleket, a konfliktust nem zárják le. Nem is nagyon zárhatják.

„Ezért aztán most is inkább csak abban reménykedhetünk, hogy a felek nem lobbantják lángba az egész Közel-Keletet”

A Bloomberg értesülései szerint ez igazából Netanjahun és a Hamászon kívül senkinek sem érdeke, így az Egyesült Államoktól az Európai Unión, Nagy-Britannián át egészen Oroszországig és Kínáig mindenki lebeszélné a gázai bosszúról Izraelt. Washington időt nyerne, hogy a katari közvetítéssel a túszok kiszabadításáról folyó tárgyalások sikerrel záruljanak, így nyíljon egy ablak a beláthatatlan következményekkel járó szárazföldi támadás elkerülésére. Kicsi az esély, hiszen Izrael csak azt hajtogatja, nem engedheti meg, hogy ne adjon kemény választ. Hát igen, Netanjahu most csak rossz és rosszabb verziók között választhat, és feltehetően még egyik sem menti meg a bukástól.

„Közben azért Ukrajnában folyik az ennél jóval nagyobb léptékű háború. S ha nem lenne Gáza, most mindenki az új Bahmutra, Avgyejevkára figyelne, ahol az orosz erők ugyan komoly veszteségek mellett, ám komoly ellentámadásba mentek át”

A The Wall Street Journal ennek kapcsán meg is jegyzi, hogy az ukrán ellentámadás kifulladt, és ezt megérezve Oroszország lendült támadásba. Az ukrán erőknek nem sikerült áttörést elérni Tokmak irányában, és az ukrán tisztek a lapnak is elismerik, hogy nagyok a veszteségeik, és a katonák elcsigázottak. Ez a helyzet politikai és katonai értelemben egyaránt kihívás Kijev és a nyugati szövetségesei számára. Ukrajnának további finanszírozásra és katonai segítségre van szüksége, és ez a jelenlegi amerikai politikai helyzetben, valamint a közel-keleti konfliktus kiújulása közepette egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.

„Olyannyira, hogy gyakran már most is Izraelben kötnek ki az eredetileg Ukrajnának szánt lőszerek”

A The New York Times ír arról, hogy az Egyesült Államok több tízezer olyan, 155 milliméteres tüzérségi lövedéket ad át Izraelnek, amelyeket eredetileg Ukrajnának ígértek oda. A lap szerint az erről szóló döntésről alig néhány órával azelőtt beszélt egy pentagoni tisztviselő, hogy Joe Biden amerikai elnök beszédet mondott, amelyben azt hangsúlyozta, Ukrajna és Izrael hasonló ellenségekkel harcol, és hogy mindkét országot azonos mértékben fogják támogatni a küzdelemben. A The New York Timesnak több jelenlegi és korábbi amerikai tisztviselő is beszélt arról, hogy bár Ukrajna és Izrael háborúja eltér egymástól, de vannak olyan fegyvertípusok, amelyeket mindkét fél az amerikaiaktól kap meg. Ezek közé tartoznak a tüzérségi lőszerek, a GPS-vezérelt bombák, valamint a Stinger vállról indítható rakéták is.

Az amerikai törvényhozásnak hamarosan döntenie kell azokról az újabb forrásokról, amelyeket Izrael és Ukrajna támogatására fordítanak. Biden a napokban összesen 105 milliárd dollárt kért a két ország támogatására együttesen – amelyből valamivel több mint 60 milliárd jutna Ukrajnának – kilenc republikánus szenátor viszont azt szeretné, ha külön-külön szavaznának Ukrajna és Izrael támogatásának ügyéről. Amerikai sajtóértesülések szerint

„az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott katonai, gazdasági és humanitárius segítségnyújtás már meghaladta a 100 milliárd dollárt”

Érzi a nehéz helyzetet a kijevi vezetés is, ezért minden erővel szeretné összekapcsolni Ukrajna és Izrael ügyét. Ezt demonstrálta volna Jeruzsálemben Volodimir Zelenszkij, ám az izraeli kormány ebben nem volt partner. Mint a Financial Times értesült, az izraeli kormány jelenleg nem tartja alkalmasnak az időpontot egy ilyen vizitre. Az azért árulkodó, hogy közben az Izraelt szolidaritásukról biztosító európai politikusok egymásnak adják a kilincset Jeruzsálemben.

„A háborús elfáradás más tekintetben is érződik a nyugati társadalmakon, így aztán lassan, de biztosan a politikai eliten is”

A norvég állam például 17,5 ezer norvég koronát, azaz majdnem 1500 eurót fizet az ukrán menekülteknek, amennyiben azok hazatérnek. A napokban a sajtó azt is megszellőztette, hogy Svájc is fontolgatja ezt a lehetőséget, és 4,4 ezer dollárt fizetne a hazájukba visszatérőknek.

Egyre nagyobb terhet jelentenek az ukrán menekültek Németországnak is. A minap Hubertus Heil munka- és szociális ügyi miniszter arra szólította fel a menekülteket, hogy ideje munkát keresni. A szociáldemokrata politikus általában beszélt a német menekült politika irányváltásáról, de kiemelten szólt ez a figyelmeztetés az ukránoknak. Eddig a német állam kiemelten kezelte az ukrajnai háború elől menekülőket, különleges juttatásokban részesítette őket – jelenleg 480 ezren kapnak ilyen juttatásokat (Bürgergeld) –, ám fogytán a türelem. Mint Heil fogalmazott,

„a kormány mindent megtesz, hogy ezeket a menekülteket a hiánnyal küszködő német munkaerő piac felé terelje”

A miniszter hozzátette, 200 ezren részesülnek oktatásban, így a nyelv immár nem akadály, hogy elfoglalják a helyüket a munka világában. A német munkanélküliekhez hasonlóan ezentúl az ukránoknak is hat hetente be kell számolniuk arról, hogy milyen erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy munkát találjanak. Amennyiben pedig visszautasítják a felajánlott munkát, csökkentik a nekik fizetendő juttatásokat.

„De rossz hír Ukrajna számára az is, hogy Martin Jäger, Németország ukrajnai nagykövete közölte, hogy Berlin nem szállít Taurus nagy hatótávolságú rakétákat Kijevnek”

A diplomata egyúttal emlékeztetett arra, hogy Németország újabb, egymilliárd eurós segélycsomagot készít elő Ukrajnának, amelyben mindenek előtt a légvédelemre koncentrál. Elmondása szerint Németország egy újabb Patriot komplexumot fog biztosítani Ukrajnának. Kijev tehát továbbra is kap katonai támogatást, ám ez nem kívánság műsor.

„De Kijev szövetségeseit egyre jobban aggasztja az is, hogy a háború előtt Moszkvához tartozó ortodox egyház egyre érlelődő betiltásával a demokrácia egyik alapelvét, a szabad vallásgyakorláshoz való jogot sérti meg”

Az ukrán parlament első olvasatban a napokban már megszavazta az Oroszországhoz kötődő, a moszkvai pátriarchátustól azonban már elszakadt Ukrán Ortodox Egyház (UPC) betiltását. Mit az egyik törvényhozó, Irina Herascsenko fogalmazott, a szavazás egy lépés afelé, hogy „a moszkvai papokat eltávolítsák ukrán földről”. Közben elkészült a vádirat a kánoni Ukrán Ortodox Egyház metropolitája, a kijevi Pecserszka Lavra barlangkolostor vikáriusa Pavlo (Pavel) ellen, amelynek egyik pontja, hogy oroszul misézett.

„S ha már Németországról volt szó, Berlin egy év után sem igazán akar szembenézni azzal, ki is robbantotta fel az Északi Áramlatot”

A Fehér Ház folyamatosan tagadja, hogy köze lenne a 2022 szeptember végén elkövetett diverzáns akcióhoz, érdemben azonban nem igyekezett cáfolni Seymour Hersh leleplezését. Az ismert amerikai újságíró az évfordulón is elővette a témát, és újabb részletes információkkal állt elő, amelyben szerinte a gázvezeték kiiktatásával eredetileg még Moszkvát akarta elrettenteni az ukrajnai háborútól, végül aztán inkább Scholz német kancellárt figyelmeztette a neokon elképzelésekbe illő akcióval. A Fehér Ház így akarta megakadályozni, hogy Berlin a tél közeledtével meginogjon. Hiába azonban az újabb bizonyítékok, mind Washington, mind pedig Berlin továbbra is hallgat. De sokatmondóan hallgatott még az egyébként bőbeszédű Donald Trump is. A volt elnök a Fox Newsnak nyilatkozva megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy ki robbantotta fel az Északi Áramlatot. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni a hazáját. Annyit azért határozottan kijelentett, hogy az elkövető nem Oroszország volt.

„Berlin egy év után sem kívánja hivatalosan felvetni annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok állhat a német energiabiztonságot gyengítő terror akció mögött”

Berlin ezzel egyébként azt is demonstrálja, hogy képtelen megvédeni Németország és az Európai Unió szuverenitását. A német hatóságok közben arról beszélnek, hogy folytatják a nyomozást, ennek eredményeit azonban titkosították. Az európai fősodor média segítségével úgy próbálnak kiutat találni e szorult helyzetből, hogy egy Washington számára kényelmes verzió elterjesztésével Ukrajnára terelik a figyelmet. Eszerint a terror akciót egy a kormányzathoz nem köthető ukrán csoport hajtotta végre. A támadás igazi felelőseit így nem fenyegeti a felelősségre vonás, ami további akciókra serkenti őket. Angolszász segítséggel immár tényleg Ukrajna a Török Áramlat kiiktatásával próbálkozik, Moszkva és Ankara azonban itt résen van, így a magyar gázellátás szempontjából fontos útvonal működik. S mivel felrobbantani nem tudják, most a bolgár kormány segítségével gazdasági úton, a tranzit díj felemelésével próbálják ellehetetleníteni. A német, a svéd és a dán hatóságok által az Északi Áramlat felrobbantásának ügyében végzett nyomozás eredményeit azonban továbbra sem fedik fel. Ez a hallgatás azonban nagyon is árulkodó. Ebből is látszik, hogy micsoda erők állhatnak a diverzáns akció mögött.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.