Kezdőlap » x-demokrata » Ki nyeri az űrverseny következő menetét?

Ki nyeri az űrverseny következő menetét?

A Holdra szállással az Egyesült Államok megnyerte az űrversenyt a hidegháború idején, a második forduló azonban még teljesen nyitott. A kérdés az, ki fog előbb embert küldeni előbb a vörös bolygóra, a Marsra.

Fotó:NASA, #moszkvater

Amerikai zászlót akarok látni először a Marson, nem kínait! – nyomatékosította a Business Insidernek a múlt héten a NASA pénzügyi vezetője. Jeff DeWit, nem hagyott kétséget afelől, az amerikai űrutazási hivatal semmiképpen nem engedheti meg magának, hogy elveszítse az űrverseny következő fejezetét.

Habár az űrkutatás jelenleg is rendkívüli kihívások előtt áll, az emberek fejében az elmúlt évtizedekben a Mars meghódítása vált olyan céllá, amellyel végre a többi nagyhatalom lekörözheti az eddigi éllovast. Sokak szerint persze egy ilyen verseny nem több mint presztízsharc, hiszen jelenleg semmi nem indokolja, hogy a vörös bolygóra embert küldjünk. A szükséges vizsgálatokat a robotok is kitűnően elvégzik.

„A jelek szerint azonban egyetlen űrnagyhatalom sem adta fel, hogy elsőként tűzhesse ki zászlaját a Marson”

De hol tart most a verseny?

Ami az Egyesült Államokat illeti, Donald Trump még áprilisban arra utasította a NASA-t, hogy 2024-ig ismét juttasson embert a Holdra, ami a kiindulópontja lesz annak, hogy a 2030-as években a Marsra is embert küldjenek. Az amerikai kormányzat szerint ez utóbbi több mint 200 milliárd dollárba kerülne, de olyan becslések is napvilágot láttak már, amelyek 1 billió (vagyis 1000 milliárd) dollárral számolnak. Összehasonlításképpen, az Egyesült Államok idei költségvetése 4,4 billió dolláros kiadással számol, vagyis

„egy marsi emberes küldetés majdhogynem felemésztené a mostani amerikai büdzsé egynegyedét”

Ezért nem csoda, hogy az amerikai vezetők inkább azon vannak, hogy valamilyen módon kooperáljanak az ország űripari magánvállalkozásaival. A SpaceX 2024-ben küldene először embert a Marsra, ami persze nagyban függ a cég által gyártott szállítórakéták tesztelésének sikerétől, amelyeknek egy ilyen küldetés esetén extra nagy teherrel kellene útnak indulniuk a világűrbe. A 2024-es dátum itt azért fontos, mert a vörös bolygóhoz 26 havonta nyílik meg az energiatakarékos pályán való eljutás lehetősége, ezt a Föld és a Mars Nap körüli pályán való mozgása határozza meg.

Ám egyáltalán nem véletlen, hogy

„a NASA a kínai Mars-programot látja egyre inkább a riválisának”

A Kínai Űrtudományi Központ (NSSC) ugyanis már a jövő évben saját űreszközt küld a Marsra, ami már csak azért is bravúr lenne, mert eddig csak az Egyesült Államoknak sikerült leszállnia a Marson. Oroszország és az Európai Űrügynökség erre irányuló kísérletei eddig rendre kudarcba fulladtak. Embert viszont csak a 2040-es években küldenének a Marsra a kínaiak, amire meg is van az okuk. Három évvel ezelőtt Zong Kigang, a Pekingi Egyetem asztrofizikusa – aki korábban a NASA-nál és más űrkutató ügynökségnél is dolgozott – a South China Morning Postnak elmondta, a Mars eléréséért folytatott verseny az adófizetők pénzének pazarlása lenne, ami meghaladná bármely ország pénzügyi képességeit.

„Ezért a kínaiakban már korábban is felmerült, hogy az amerikaiakkal együttműködve kellene meghódítaniuk a Marsot”

Ennek viszont komoly akadályai vannak, mivel rá kellene bólintania erre az amerikai kongresszusnak is, amely 2011-ben kémkedési kockázatokra hivatkozva egyenesen megtiltotta a NASA-nak, hogy együttműködjön Kínával. És akkor még nem is beszéltünk Washington és Peking egyre inkább elmérgesedő gazdasági háborújáról, ami ugyancsak nem tesz jót egy ilyen nagyívű együttműködésnek.

Ugyan első ránézésre úgy tűnhet, hogy ilyen körülmények között Oroszország lehetne a nevető harmadik.

„Az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkozmosz) azonban nem számol a közeljövőben azzal, hogy embert küld a Marsra. Ezt csak a 2040 és 2045 közötti időszakra tervezik, melyhez az ugródeszkát természetesen a Hold jelentené, ahová 2030-tól ember által lakható bázisokat telepítenének”

Mindettől függetlenül viszont a Roszkozmosz a Keldis Kutató Központtal együttműködve már 2009 óta dolgozik egy olyan atommeghajtású űrrepülőn, amivel másfél év helyett már 45 nap alatt teljesíthetnék a Föld és a Mars közti távolságot. Természetesen itt is felmerül, mennyire bírja ezt el az orosz gazdaság, hiszen ismert, hogy a Roszkozmosz 2016 és 2025 közötti büdzséjét 30 százalékkal csökkentették a korábbi időszakhoz képest. Így az orosz űrkutatóknak az emberes holdutazást is későbbre kellett halasztaniuk.

A jelen körülmények között így az amerikaiknak vannak a legnagyobb esélyeik arra, hogy először juttassanak embert a Marsra. Azonban az előttünk álló évtized még számos fordulatot hozhat, elég csak arra gondolnunk, hogy az 1986-ban történt Challenger-katasztrófa évekre visszavetette az embert szállító amerikai űrrepüléseket.