//Ki lesz ott a moszkvai parádén?
Védőmaszkos hölgyek készítenek szelfit a Győzelem napjára rendezett parádé próbáján egy harckocsi előtt Moszkvában 2020. június 17-én #moszkvater

Ki lesz ott a moszkvai parádén?

A koronavírus sem gyűrheti le Kreml akaratát. A járványhelyzet miatt elhalasztott katonai parádét az 1945-ös felvonulás napján, június 24-én megtartják. A COVID-19 azonban még sok díszvendéget távol tart a Vörös tértől. Vagy csak erre hivatkoznak?

Védőmaszkos hölgyek készítenek szelfit a Győzelem napjára rendezett parádé próbáján egy harckocsi előtt Moszkvában 2020. június 17-én #moszkvater
Védőmaszkos hölgyek készítenek szelfit a Győzelem napjára rendezett parádé próbáján egy harckocsi előtt Moszkvában 2020. június 17-én
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP

A győztesek felvonulása után 75 évvel ismét tankok dübörögnek és katonacsizmák csapódnak a macskakövekhez Moszkva központjában, a Vörös téren. Méghozzá az akkori győzelem, a második világháború befejeződésének 75. évfordulója tiszteletére. A parádé az emlékezés mellett azt is hivatott demonstrálni, hogy Oroszország 75 év múltán is a globális politika egyik megkerülhetetlen és meghatározó szereplője. Ezt nemcsak a felvonultatott haditechnika, hanem a meghívott vezető politikusok száma is mutatja.

„Moszkva és a Nyugat viszonyának feszültté válásával az elmúlt években már inkább csak a posztszovjet térség országainak a vezetői tették tiszteletüket május 9-én Moszkvában”

Míg 1995-ben még John Major, Francois Mitterrand, Helmut Kohl, Bill Clinton, Csiang Cö-min, Leonyid Kucsma vagy Eduard Sevardnadze vezetésével 56 ország delegációja érkezett Moszkvába. Tíz évvel később, 2005-ben 53 ország vezetői, köztük George Bush, Jacques Chirac, Gerhard Schröder, Hu Csin-tao tették tiszteletüket,  de 2010-ben is ott volt Moszkvában Angela Merkel, Simon Peresz, Václav Klaus és mások társaságában a kínai elnök. Ezt követően 2015-ben a posztszovjet térség és a Balkán országainak politikusai mellett ott volt a cseh és a szlovák államfő, valamint Kína, India és Dél-Afrika vezetője, 2017-ben már csak a moldovai elnök Igor Dodon, tavaly Aleksandar Vucsics és Benjamin Netanjahu, míg tavaly már senki.

„Úgy tűnt, a 75. évfordulón újra Moszkvában találkoznak a világ vezető politikusai”

Emmanuel Macron francia elnök azonnal jelezte, hogy ő ott lesz. Donald Trump a nemzetbiztonsági tanácsadójára bízta a delegáció vezetését, míg az országok többsége nem döntötte el, hogy milyen szinten képviselteti magát a Vörös téren.

„Aztán a járvány keresztülhúzott mindent”

A kínai egység mellett több posztszovjet ország alakulatai már napok óta gyakorlatoznak az orosz fővárosban, a VIP-vendégek tribünje azonban meglehetősen foghíjas lesz. Az Elysée palota például azt közölte, hogy Macront végül nem hívták meg, a Moszkvával szövetséges országok küldöttségei azonban ott lesznek. Biztosra mondta a részvételét a belarusz, a kazah és a szerb elnök is.

„Közben egyre nőtt azok száma is, akik kimentették magukat”

A járvány helyzetre hivatkozott az oroszellenességgel nem vádolható cseh elnök Milos Zeman, aki korábban még egyértelműen jelezte részvételi szándékát. Közben azonban zavar támadt a cseh-orosz kapcsolatokban, no és az idős Zeman tényleg nem kockáztathatja az utazást a moszkvai járvány helyzet miatt. De hasonló okokra hivatkozva mondta vissza a meghívást az örmény kormányfő, valamint a türkmén és az azeri elnök is, ami már felvet kérdéseket. Az pedig már-már nevetséges, hogy a horvát államfő repülőgépe meghibásodására hivatkozva marad távol. Korábban az orosz sajtó még arról adott hírt, hogy Szijjártó Péter ott lesz a megemlékezésen – feltehetően ehhez az időponthoz igazították moszkvai tárgyalásait is -, ám a külügyminiszter nem lesz ott a Vörös téren. A magyarázat egyértelműnek tűnik, hiszen egyetlen NATO-tagország sem képviselteti magát küldöttséggel a parádén.

„A katonai parádék vissza-visszatérő témája, hogy mennyibe kerül. Nos, a Győzelem Napjának megünneplése nem olcsó mulatság”

Csak Moszkvában az RBK napilap számításai szerint a tavalyi felvonulás 452 millió rubelbe került, ami nagyjából 2,34 milliárd forintnak felelt meg. Ez kevesebb volt, mint a 2018-as 615 millió, de a 2017-es 509 millió rubelnél is. Ebben benne vannak az ünnepi rendezvények, az ajándékok, a díszítés, és az előkészületek költségei egyaránt. Ebből a legtöbb 180 millió rubel magára a katonai parádéra jutott, emellett a legtöbb pénzt általában a megfelelő időjárás biztosítása viszi. Tavalyelőtt erre 100 millió rubelt költöttek, s tavaly is tíz repülőgép hajszolta és oszlatta a felhőket. Az idei költségekről – nem minden hátsó szándék nélkül – Alekszej Navalnij alapítványa tett közzé számításokat.

„Eszerint az idei parádé mintegy egymilliárd rubelbe kerül majd, ami úgy 4,5 milliárd forintnak felel meg”

Ebből 290 milliót visz el a haditechnika és a katonák mozgatása, míg 113 milliót a felhők szétoszlatása. A sajtóközpont működtetése 135, az ünnepi fogadás 118, a külföldi delegációk vendégül látása 87 millió rubelbe kerül. De 83,5 milliót emészt fel a közvetítés, 47 milliót a fotók, és 59 milliót a Vörös tér kialakítása. De a Kreml 30 millió rubelt költött a veteránoknak ebből az alkalomból Vlagyimir Putyin nevében kiküldött kétmillió üdvözlő lapra is.

Oroszország mintegy 35 régiójában a járvány helyzet miatt nem tartanak katonai parádét.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.