Ki lesz a második?

Az ukrán választások első fordulójának legfőbb tétje, hogy ki marad életben a nagy eséllyel továbbjutó Volodimir Zelenszkij mellett. Egy a politikai elitet televíziós show műsorában kifigurázó stand-upos az ukrán elnökválasztás legnépszerűbb jelöltje. Mellette a legesélyesebbek az öt évvel ezelőtti ígéreteiből vajmi keveset megvalósító jelenlegi államfő Petro Porosenko, és a már nem először próbálkozó szintén régi motoros Julija Timosenko. Nem túl izmos választék. Főképp, ha ehhez még hozzávesszük, hogy az elnök eleve egy oligarcha, míg két legesélyesebb kihívója mögött egyaránt legnagyobb üzleti ellenfele, a dnyepropetrovszki klán feje Ihor Kolomojszkij áll. Az oligarcha tehát semmit nem bízott a véletlenre, hogy bosszút álljon az őt kiszorító Porosenkón. A tét tehát nemcsak az, hogy ki lesz Ukrajna elnöke. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az ukránok reménye egy a politikában járatlan komikus. Hiába, ilyen helyzetben legalább öniróniája legyen az embernek!

Kijevi életkép Julija Timosenko és Volodimir Zelenszkij papírfiguráival a választások előtt 2019. március 29-én
Fotó:EUROPRESS/Sergei GAPON/AFP

„Ki jut a második fordulóba? Ez az ukrán elnökválasztás vasárnapi első körének első számú tétje. Erre jelenleg három jelöltnek, a komikus Volodimir Zelenszkijnek, a regnáló elnök Petro Porosenkónak és a volt kormányfő Julija Timosenkónak van igazán esélye”

Az utolsó közvélemény-kutatások alapján a legnépszerűbb jelölt a humorista Zelenszkij, akit a Jaremenko Intézet felmérése szerint a lakosság 22,8 százaléka támogat. Timosenkóra 12,6, míg Porosenkóra 12 százalék szavazna. Egy nappal korábban a Szocisz felmérése ugyanakkor Zelenszkijt 24,6, Porosenkót 14,8, míg Timosenkót 8,7 százalékkal hozta.

„A jelöltek következő, ennél nagyobb csoportját azok a politikusok alkotják, akik már az őszi parlamenti választásokra kovácsolnának politikai tőkét”

Ide tartozik a volt védelmi miniszter Anatolij Gricenko, a radikálisok pártjának vezetője Oleh Ljasko, és a két egykori „régiós” Jurij Bojko és Alekszandr Vilkul. Az ő támogatottságuk a különböző közvélemény-kutatóknál 6 és 10 százalék között mozog. A 39 induló közül pedig a legtöbben csupán technikai jelöltnek tekinthetők.

A felmérések kapcsán meg kell jegyezni, hogy ezek a fő tendenciákat jelzik ugyan, ám csak hozzávetőleges támpontot adnak az esélyekről. A szociológiai intézetek ugyanis valójában részt vesznek a különböző jelöltek kampányában, így számaik mindig a saját jelölt javára torzítanak. Emellett sokszor az egész népességre vonatkoztatva adnak meg adatokat, amelyek szerint például Zelenszkij eredménye már 30 százalék körül mozog, míg Porosenko és Timosenko támogatottságát így 18 százalék magasságában jelzik.

„Az minden esetre egyértelműsíthető, hogy a népszerűség dinamikáját tekintve egyértelműen a decembertől határozottan az élre törő Zelenszkijnek áll a zászló”

Ez a növekedés az utolsó másfél hétben megállt, ami azt jelzi, hogy az elnökkel bankja államosítása után haragban lévő dnyepropetrovszki oligarcha Ihor Kolomojszkij által favorizált komikus támogatottsága elérte a csúcsot. Az ősz végén a népszerűségi listákat még magabiztosan vezető Timosenko ugyanakkor az utóbbi hónapokban lejtmenetben van. A tavaly még csupán pár százalékos támogatottsággal bíró Porosenko a hatalmi hátszélre felülve összeszedte magát, mutatóinak növekedését azonban megtörte a közelmúltban a hadsereg beszerzései körül kirobbant és környezetét érintő korrupciós botrány.

Ha a jelöltek támogatottságának regionális megoszlását nézzük, akkor Zelenszkij szintén nem áll rosszul, hiszen ukrán mércével kiegyensúlyozottnak tekinthető. Annak ellenére népszerű az ország nyugati régióiban, hogy pacifista kijelentéseinek és a nyelvkérdésben mutatott nyitottságának köszönhetően keleten és délen is támogatják. A bázisa ugyanakkor egyértelműen Kijev és a környező régiók. Timosenko mutatói is viszonylagos kiegyensúlyozottságot mutatnak, míg Porosenko egyértelműen a nyugati régiók jelöltje, keleten azonban nincs esélye.

„A korosztályos megoszlást tekintve megállapítható, hogy Zelenszkij egyértelműen a városi fiatalok jelöltje”

A Rejting közvélemény-kutató felmérése alapján a 30 év alattiak között 39 százalékos a támogatottsága. Nem áll rosszul a közép középkorúaknál sem, ám az idősek nem rá fognak szavazni. Timosenkóban ezzel szemben éppen a 60 fölöttiek bíznak inkább (21 százalék), míg a fiatalok körében (8 százalék) már lejárt lemez, morálisan elfáradt politikusnak számít. Porosenko támogatottsága e szempont alapján a legkiegyensúlyozottabb, ami a második körben sokat jelenthet. Sokan szavaznak rá mindegyik korosztályban olyanok is, akik nem elégedettek vele, ám a kisebbik rossznak tartják.

„Hiába vezet tehát meggyőző fölénnyel a népszerűségi listákon Volodimir Zelenszkij, ezt még voksokká kell konvertálnia”

Ez azért sem lesz egyszerű, mert a győzelmében kevesebben (19,5 százalék) hisznek, mint Porosenkóéban (20,8 százalék). Emellett ellene szól, hogy legfőbb támogatói, a fiatalok szavazási hajlandósága a legalacsonyabb. Az első kör minden esetre jelzés értékű lesz a komikus valódi táborát illetően a második körre is.

Ezt tartja az egyik fő bizonytalansági tényezőnek a végeredmény szempontjából az ismert ukrán politológus Volodimir Feszenko is. Az alkalmazott politikai kutatásokkal foglalkozó intézet, a Penta igazgatója szerint azonban a Rejting már idézett felmérése alapján azonban Zelenszkij híveinek 77 százaléka biztosra jelezte, hogy elmegy szavazni. A kutató úgy véli, a humorista csak akkor nem jut a második fordulóba, ha támogatóinak kevesebb, mint a fele járul csak az urnákhoz, s ez nem valószínű.

„Jelentősen megnehezíti az előrejelzést az is, hogy egyes felmérések szerint a választóknak közel a fele még nem döntött”

Feszenko úgy látja, a bizonytalanok többsége nem megy el szavazni, aki pedig ott lesz, az a leginkább esélyesek közül választ jelöltet. További bizonytalansági tényező a politológus szerint, hogy szavaznak-e a külföldön dolgozó ukránok, s egyáltalán mekkora tömegről van szó? A becslések 3-tól 7 millióra teszik a vendégmunkások számát, ami a választásra jogosultak 10-25 százaléka. Milliós nagyságrendben dolgoznak ukránok Oroszországban, ahol Kijev döntése miatt nem is lesz módjuk szavazni, és Lengyelországban, ahol a tapasztalatok szerint legfeljebb néhány százalékuk adja majd le a voksát. Sok függ Feszenko szerint attól is, hogy melyik jelölt agitációja volt hatékonyabb. Ez lefordítva annyit jelent, hogy ki tudott több szavazatot megvenni. A politológus úgy látja, Timosenko stábjának a hálózatát a titkosszolgálat lényegében lekapcsolta, míg Porosenkóék elég hatékonyan és háborítatlanul dolgoztak. S mivel ez a tényező a szociológusok szerint messze nem elhanyagolható tényező, Porosenko és Timosenko versenyében ez döntő lehet.

Az esélyeket illetően tehát indokolt némi óvatosság, ám az 90 százalékos biztonsággal kijelenthető, hogy a második körbe a fenti trojkából jutnak ketten. Az is kisebb meglepetés lenne, ha Zelenszkij nem nyerné meg az első kört. Az igazi kérdés tehát most inkább az, hogy ki lesz a második?

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com