„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Gyertyás megemlékező menettel érkeztek Andrzej Duda lengyel elnök vezetésével a nemzetek államfői az egykori náci haláltáborba, Auschwitz-Birekenauba, a tábor felszabadításának 75-ik évfordulóján 2020. januás 27-én
Fotó:EUROPRESS/Janek Skarzynski/AFP
Tombol a Nyugat és Oroszország között a II. világháború befejeződésének 75. évfordulójára kiéleződött emlékezetpolitikai háború. A héten az auschwitzi halálgyár felszabadításáról szóló megemlékezések kapcsán érte el idei egyik csúcspontját.
„Az abszurditásig fokozódó történelemhamisítási hullámban egyesek már azt is megkérdőjelezték, hogy a koncentrációs tábort a Vörös Hadsereg szabadította fel”
A „Jó reggelt, Britannia! című tévéműsor például azzal állt elő, hogy az Auschwitz felszabadításakor készült fényképek hamisak, hiszen a szovjet katonáknál nem is volt fényképezőgép. E tétel állításának alátámasztására a szerkesztők Anna Frank 15 éves korában a koncentrációs táborba került féltestvérét hívták a stúdióba, aki szerint az ominózus képek más táborokban készülhettek. S hogy milyen komolyan folyik a történtek meghamisítása, azt mutatja, hogy a Wikipédia is leszedette a felszabadításról szóló videót.
De a II. világháborúban játszott szovjet szerepvállalás bagatellizálása jegyében az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökeinek január 23-án kiadott közös közleménye is úgy tesz, mint ha a Vörös Hadsereg nem is járt volna arra. Mint fogalmaznak, Auschwitzet a szövetséges csapatok szabadították fel. Ez a nagy honvédő háború deheroizálását szolgáló fordulat nem először hangzik el, hiszen ezt használta korábban Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök és Mike Pence amerikai alelnök is.
„E történelemhamisítás eredményeként, illetve jegyében a német Der Spiegel online kiadásában és az Egyesült Államok dániai nagykövetségének honlapján is az amerikai csapatok szerepeltek Auschwitz felszabadítóiként”
Mindenkit igyekezett szokás szerint túllicitálni ebben a témában is az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij megismételve a Kijev részéről már korábban terjesztett hamisítást, beszédében azt a látszatot keltette, mintha a halálgyárat ukrán csapatok szabadították volna fel. Csakhogy a nyugat-ukrajnai várost felszabadító 100-as lvovi lövész zászlóalj még 1942-ben az arhangelszki katonai körzetben állt fel, és az I. Ukrán Front elnevezése sem onnan ered, hogy ukránok harcoltak volna benne.
De Zelenszkij még erre is rátett egy lapáttal, amikor az Európai Parlament és a lengyel szejm határozatához hasonlóan a II. világháború kirobbanásáért egyformán felelőssé tette a náci Németországot és a Szovjetuniót. Ráadásul ezt a felelősséget kiterjesztette a holokausztra is.
„Mondhatnánk, egy ukrán elnöktől ez már nem meglepő, ha mindez nem egy szovjet születésű, orosz ajkú ukrán zsidó szájából hangzik el”
E tudathasadásos állapot jellemezte a független Ukrajna első elnökének szavait is az orosz egyes csatornán. Leonyid Kravcsuk a 60 perc című műsorban előbb hitet tett Zelenszkij kijelentései mellett, majd ő is emelte még a tétet azzal, hogy Hitler és Sztálin állítólag Lvovban találkozott, és a Führer ott kapott szabad kezet a II. világháború megindításához. Mint az orosz sajtó emlékeztet arra, Kravcsuk még az Ukrán Kommunista Párt ideológiai titkáraként 1986-ban rendeletet készült kiadni, hogy a nyugat-ukrajnai temetők síremlékeiről távolítsák el az ateista kommunista eszmével ellentétes kereszteket. Akkor a moszkvai pártközpont utasította arra, hogy álljon el őrült tervétől.
Egyes szakértők – ukránok és oroszok egyaránt – e kijelentések kapcsán felvetik, hogy Ukrajna a tűzzel játszik, amikor hivatalosan elítéli a Lengyelországhoz tartozó Galíciát a sztálini Szovjetuniónak juttató 1939-es Molotov-Ribbentrop paktumot.
„Varsó ugyanis egyszer benyújthatja számlát, és visszakövetelheti Kijevtől az akkor elvesztett területeit”
De Ukrajna a II. világháború után létrejött status quoval kapcsolatban kialakult nemzetközi konszenzus felülvizsgálatának szorgalmazásával azt is kockáztatja, hogy a többi szomszédos állam is előáll a Szovjetunió által 1944-ben erőszakkal megszállt és elszakított területeik visszaszolgáltatásának az igényével.
Amikor a politikusok így beszélnek, akkor nem csodálkozhatunk azon, hogy a sajtóban is elszabadul a pokol. Méghozzá mindegyik oldalon. Míg a nyugati, és ebben élen járva a lengyel lapok immár lassan nagyobb felelősséget tulajdonítanak a II. világháború kirobbanásáért Sztálinnak, mint Hitlernek, addig az orosz csatornákon vad dühvel vágnak vissza mindezért. Az egyébként sem a finomkodásáról ismert Este Vlagyimir Szolovjovval címú politikai talk show-ban például az Oroszországi Zsidó Kongresszus egykori elnöke Jevgenyij Szatanovszkij politológus arra ragadtatta magát, hogy szerinte igaza volt Sztálinnak, amikor a Katynban őrzött lengyel hadifoglyok legyilkolására adott utasítást. Akadnak azonban józanabb hangok is a nyugati sajtóban. A brit The Independent például a holokausztról írva
„egyszerre tekinti áldozatnak és bűnösnek Lengyelországot”
Mint a szerző, Rivka Braun megjegyzi, a II. világháború és a holokauszt kapcsán mind Moszkva, mind pedig Varsó részéről folyik a legendagyártás, a történelem viktimizálása, az áldozati mítoszok gyártása. Míg Oroszország a náci Németország legyőzésében játszott szerepét, a hősiességet, addig Lengyelország az áldozat szerepét erősíti. Az újságíró kiemeli, hogy mindkét országban hoztak olyan törvényt, amely megakadályozza a háborúban elkövetett bűnök hangoztatását. Braun kitér arra is, hogy Kaczynskiék 2015-ös győzelme után a két nagyhatalom között szenvedő nemzet áldozati szerepének erősítésére és a bűnök elmosására módosították az tantervet is. A lengyelek – akárcsak a Szovjetunió népei – tényleg sokat szenvedtek a II. világháborúban, mentették magukat, mentették a zsidókat, de a szerző szerint azt sem szabad elhallgatni, hogy Jedwabne, a zsidókkal szembeni pogromot is lengyelek követték el. Mint ahogy az ukrán és a belarusz kisebbség sem foglalja őket imáikba. Ugyanígy a másik oldalon a Szovjetunió népeinek áldozatvállalása mellett ott van Katyn is.
Nem véletlenül figyelmeztet a svéd Nyhetsbanken című lapban írt cikkében a göteborgi egyetem professzora Lennart Palm arra, hogy a történelemnek az Európai Parlament határozatához hasonló durva átírása oda vezet, hogy a jövő iskolásai politikai alapon meghamisított történelem könyvekből fognak tanulni. Mint a professzor megjegyzi, a sajtó már át is vette ezt a ruszofób retorikát. Ezután jönnek a tankönyvek!
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
