//Kazany, a harmadik főváros
Dinara Hiszmatullina #moszkvater

Kazany, a harmadik főváros

Tatárföld a harmónia és a békesség földje, ahol különleges egységet alkot a történelem, a máig élő hagyományok és a 21. század modernitása.

A kánok és a cárok földje Tatársztán, a vallások és kultúrák találkozása. Fővárosa a Moszkvától 800 kilométerre, egyórányi repülésre fekvő 1,4 milliós Kazany az ország tíz legnépesebb városa közé tartozik. Oroszország egyik legrégibb települése, Szamara mellett a középső-volgai régió fontos kulturális, oktatási, politikai, gazdasági és sportközpontja. A tatár főváros az elmúlt jó másfél évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül, és egyre inkább a turisták egyik kedvenc célpontjává vált. A város és környéke nyújtotta lehetőségekről a budapesti Utazás kiállításon beszélgettünk az 1000 Út Utazási Iroda meghívására érkezett Dinara Hiszmatullinával, aki a Tatár Köztársaság turisztikai bizottságának marketing osztályát vezeti.

Dinara Hiszmatullina #moszkvater
Dinara Hiszmatullina
Fotó:Tóth Tibor

– Oroszország a turisták első számú célpontjainak számító Moszkva és Szentpétervár mellett az utóbbi jó másfél évtizedben Szocsin, Jekatyerinburgon vagy éppen Kazanyon keresztül új arcát is igyekszik megmutatni a világnak. Mit láthatunk az új Oroszországból Kazanyban, amelyet az ország harmadik fővárosának is neveznek?

– Mindenek előtt kiemelném a kazanyiak vendégszeretetét.

– Mennyiben más ez az arc, mint mondjuk Moszkváé?

– Leginkább abban, hogy különböző vallások és kultúrák élnek itt egymás mellett. De említhetném a hagyományok megőrzését, és ne felejtsük el azt sem, hogy Oroszországnak egyetlen olyan régiójáról beszélünk, amelynek három látványossága is világörökségi védelem alatt áll. Emellett Kazany az ország egyik legmodernebb városa, az utóbbi két évtizedben látványosan megújult. Így harmonikus egységet alkot itt a történelem, a máig élő hagyományok és a 21. század modernitása. S az ide látogatók az interaktív bemutatókon keresztül maguk is részeseivé válhatnak e hármas egységnek.

Dinara Hiszmatullina #moszkvater
Dinara Hiszmatullina
Fotó:Tóth Tibor

– S ha már az összehasonlítjuk a fővárossal, akkor egy turista számára az is fontos, hogy ugyan milliós városról beszélünk, mégsem megapolisz, és minden elérhető. Kazany és környéke emberléptékű, tapasztalatom alapján éppen annyit nyújt, amennyit még a turista be tud fogadni…

– Ez így van, ráadásul a történelmi és kulturális látványosságok európai kényelemmel párosulnak, ráadásul elérhető áron, ami szintén nem elhanyagolható szempont.

– Ha már az áraknál tartunk, akkor azt tudjuk, hogy Moszkva vagy Szentpétervár gyönyörű, ám azért éppen az árak és a távolság miatt sokak számára nem elérhető. Mennyivel olcsóbb Moszkvánál Kazany?

– Ez attól függ, hogy a turista milyen igényekkel érkezik. Kazanyban jelen vannak például a világ legnagyobb szállodaláncai, de lehet szállást szerezni olcsóbban is. Mindenki megtalálhatja tehát a számítását. S ha már Moszkvával hasonlítjuk, akkor elmondható, hogy 15-20 százalékkal azért olcsóbb itt az élet.

– Láthatóan tudatos tervezés eredménye, hogy a régió gazdagságára, sokszínűségére, történelmi hagyományaira alapozva Kazany Oroszország harmadik fővárosává nőtte ki magát. Megújult a város, és látványosan bővült az infrastruktúrája. Különösen elmondható ez a sport infrastruktúráról, hiszen világszínvonalú sportcsarnok, uszoda és stadion is épült…

– Ahogy Moszkva, úgy Kazany sem egyik pillanatról a másikra alakult ki. Adottak voltak a történelmi emlékek, épületek, amelyek köré felépült egy modern város. De a turisztikai látványosságok is élvezhetőbbek a 21. század lehetőségeivel ötvözve. Ehhez jött, hogy az elmúlt jó évtizedben Kazany az Universiadétól a vizes vb-n át a foci világbajnokságig nagyszabású nemzetközi világversenyeket rendezett. Ehhez nemcsak stadiont, sportcsarnokot vagy uszodát, hanem szállodákat, éttermeket, szórakozást nyújtó közösségi helyeket is kellett építeni, kialakítani. Ezekkel a rendezvényekkel hatalmas lökést kapott a turizmus is. Megmutattuk magunkat a világnak, és már nem keverik össze Tatársztánt Kazahsztánnal. Kazanynak immár széles körben ismert saját arculata van.

kazany banner

– Ez így van. Rendszeresen járok Oroszországba, de bevallom, úgy másfél évtizeddel ezelőttig Tatárföld valahogy kiesett a látókörömből. De azt hiszem, mások is legfeljebb csak a Kazanyi Szűzanya csodatévő ikonjáról vagy a Kamazról, a Tupoljevekről és az Iljusinokról hallottak, és még az sem biztos, hogy összekapcsolták Tatárfölddel. A turizmus felfutása ezeket is, hogy úgy mondjam, láthatóvá teszi. Mekkora szerepe van a turizmusnak a tatár gazdasági életben?

– Kazany és Tatárföld turizmus felfutása az elmúlt jó másfél évtizedben nagyon sokat tett azért, hogy megismerjék, és ennek érdekében tudatosan fejlesztette a turizmust, amely egyre nagyobb szerepet játszik a köztársaság gazdasági életében.

– Mint Szentpétervár példája már mutatja, sokat segíthet a vízum beszerzésének megkönnyítése…

– Kazany is csatlakozik ehhez a programhoz, és 2021. január elsejéről már ide is lehet úgynevezett e-vízummal, lényegében vízum nélkül utazni.

– Tavaly 3,6 millió turista érkezett Kazanyba. Honnan? Milyen megoszlásban?

– A legtöbben, nagyjából 70 százalék belföldi turista. Európából a legtöbben Németországból érkeznek, de vannak olaszok is. Sok a vendég a Közel-Keletről, az arab országokból, és mint manapság mindenhol, nálunk is vannak szép számmal kínaiak. Közvetlen járat közel össze Kazanyt Jekatyerinburgpn át Harbinnal, Frankfurttal, Isztambullal, Dubai-jal, Teheránnal , Rigával, és most már Budapesttel is.

– A jelenleg heti két – szerda és vasárnap -, majd májustól három – kedd, szerda és vasárnap – járat, három és félórányi közelségbe hozza Tatárföldet, így egyre több magyar is ellátogathat Kazanyba…

– Örülünk ennek a közvetlen összeköttetésnek, hiszen ez nemcsak az üzleti kapcsolatokat erősítheti, hanem a turizmust is.

– S miért, mivel ajánlja a magyarok figyelmébe Kazanyt?

– Nemcsak Kazanyt, hanem egész Tatárföldet ajánlom, mint az ezer és egy csoda vidékét. Ez a harmónia és a békesség földje, ahol különböző kultúrák és vallások élnek egymás mellett. A kazanyi Kreml mellett mindenképpen meg kell tekinteni a Kazanyi Szűzanya ikonját, de itt látható a világ legnagyobb Koránja is. A „Kazany Arbatjának” is nevezett Bauman utcán helyi ízekkel és nemzetközi konyhával éttermek, helyi és világmárkákkal pedig üzletek sora várja az ide érkezőket. Külön ajánlom a sajátos tatár konyhát, a besbarmakot, a főtt tésztát ló- és birkahússal, a helyi édességet, a csakcsakot, és a különleges recept alapján készült teát. A városban lüktető az éjszakai élet, egymást érik a különböző fesztiválok, a város szülöttjéről elnevezett Saljapin fesztivál mellett van balett és komolyzenei seregszemle. A modern sport infrastruktúra lehetővé teszi nagy világversenyek rendezését. Emellett volgai hajókirándulásokra invitáljuk a hozzánk érkezőket. Így Volgai Bolgárország egyik legnagyobb települése, egy ideig fővárosába, később az Arany Horda fontos városába, a 10. és 15. század között virágzó Bolgarba. Ugyanígy érdemes megnézni a Rettegett Ivan által épített erődszigetet Szvijazsszkot.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.