//A kazanyi tragédia hősei és tanulságai
A 19 éves Ilnaz Galjavijev, az iskola egykori diákja 9 emberrel végzett, 23-at pedig megsebesített #moszkvater

A kazanyi tragédia hősei és tanulságai

MEGOSZTÁS

Az áldozatokat eltemették. A történtek kivizsgálása folyik, a gyilkos elismerte a bűnét, ám bocsánatot nem kért, éhségsztrájkba kezdett, és úgy véli, igazságot szolgáltatott. Életfogytig tartó börtön vár rá. Közben megkezdődött a tanulságok levonása, a halottakat azonban már senki nem támaszthatja fel. A 19 éves Ilnaz Galjavijev, az iskola egykori diákja 9 emberrel végzett, 23-at pedig megsebesített. Kazany lassan ocsúdik a rémületből.

A 19 éves Ilnaz Galjavijev, az iskola egykori diákja 9 emberrel végzett, 23-at pedig megsebesített #moszkvater
A 19 éves Ilnaz Galjavijev, az iskola egykori diákja 9 emberrel végzett, 23-at pedig megsebesített
Fotó:EUROPRESS/NATALIA KOLESNIKOVA/AFP

A 26 éves Elvira Ignatyjeva négy éve tanított angolt a kazanyi 175-ös számú iskolában. Abban az évben került oda, amikor a gyilkos végzett. Éppen a 8/A osztályban tartott órát, amikor a fegyveres lövöldöző berontott a terembe. Mint a szemtanúk a Pravmir.ru portálnak később elmesélték,

„a tanítónő az egyik diákot gyorsan hátrébb lökte, majd a gyakorlatilag a testével fedezve elállta a behatoló útját. A sérülése halálos volt”

A lövöldözőt elsőként az iskola portása próbálta megállítani. A hölgy dulakodott a fegyveres támadóval, majd már sérülten még megnyomta a segélyhívót, így értesítve a Nemzeti Gárdát. Roman Lvovics, az orosz nyelv tanára először az alagsori robbantást hallotta meg, és eltorlaszolta az ajtót, a gyerekeket pedig az osztály hátsó részébe küldte, figyelmeztetve őket, hogy az ablakokhoz ne menjenek közel. Rusztam Hajrullin imámnak két gyereke tanult az iskolában, és a tanítónő értesítette, hogy a kisebbik megsérült. Végül a bátyja kereste meg az öccsét, és kivitte az épületből, ahonnan az érkező mentők kórházba szállították. Közben a hat perc alatt a helyszínre érkező tűzoltók létrán mentették a harmadik emeletről a gyerekeket. A Nemzeti Gárda tagjaival 233 gyereket tereltek ki az iskolából.

„Ezen a szörnyű napon a tanártól a gárdistáig mindenki tette, amit tudott, és a lélek jelenlétüknek köszönhetően sok életet sikerült megmenteni. Mindannyian igazi hősök”

Oroszországot megrázta a tragédia. Az ország egy ideje már elszokott a nagy terror akcióktól. A moszkvai Dubrovka Színházban 170 túsz halálával végződött akció, majd a beszlani iskola megtámadása, a robbantások a metróban, főképpen pedig az 1990-es évek csecsenföldi terrorista akciói már történelemmé szelídültek. Legutóbb 2018-ban egy kercsi iskolában zajlott ámokfutás rázta meg a mostanihoz hasonlóan az országot. Az iskola 22 éves tanulója akkor 20 emberrel, majd magával is végzett. Voltak még késes támadások iskolákban, és megakadályozott akciók is, ám a terror már nem igazán jellemzi a mai Oroszországot.

„Éppen ezért komoly presztízsveszteség a hatalomnak minden ilyen terrorakció, hiszen Putyin két évtizedes országlásának javára mindenek előtt a társadalmi stabilitás, a biztonság helyreállítáását írják”

Nem meglepő tehát, hogy azonnal megkezdődött a történteket politikai alapú magyarázata, kiaknázása. A hatalom az iskolák védelmének megerősítésére szólította fel az illetékes hatóságokat, a duma a fegyverviselés megszigorítását és az internet szabályozásának keményítését kezdte el kidolgozni, míg mások óvtak a kínai módszer követésétől, újabb falak és kerítések felhúzásától. Persze, a tragédia okai között ismét felmerült a globalizáció és az erőszak kultúrájának kultusza, és a félelem az „amerikanizálódástól”.

Szó van arról, hogy a fegyverhez jutás korhatárát 18 évről 21-re emeljék, szigorúbb orvosi vizsgálathoz kössék, és egyesek „barbár szórakozásként” megbélyegezve már korlátok közé szorítanák a vadászatot is.

„Természetesen azonnal felmerült az internet szigorúbb ellenőrzése, mindenek előtt a nem azonosítható profilok tiltása. Ismételten javasolják, hogy a médiában ne lehessen leírni a terroristák nevét, így az ilyen akciók elkövetői még véletlenül se válhassanak egyesek szemében hősökké”

S magától értetődően az iskolák védelmének szigorítása is újra napirendre került. Vannak, akik attól tartanak, hogy amennyiben ezt a feladatot és ehhez a forrásokat is a Nemzeti Gárda kapja, akkor a szervezet túlságosan megerősödik. Mások a gyermekeiket féltve követelik, hogy minden iskolában legyen legalább egy fegyveres őr. Emellett ismételten átgondolják a pszichés betegek kiszűrésének hatékonyabbá tételét is.

Megannyi megfontolandó javaslat, azonban az ilyen őrült akciókat teljesen megakadályozni alighanem nem lehet.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.