Kezdőlap » x-demokrata » A Volgai Bolgárország
A Kazanyi Kreml 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára #moszkvater

A Volgai Bolgárország

Két Bulgária egymástól 1400 évre és 2000 kilométerre. A VII. században alakult Nagy-Bulgária kánjának egyik fia az al-Dunán hozta létre a mai Bulgáriát, míg a másik északabbra vonulva megalapította a Volgai Bolgárországot.

Tütünkov Jordán írása a #moszkvater.com számára

A Kazanyi Kreml 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára #moszkvater
A Kazanyi Kreml 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára
Fotó:EUROPRESS/ Maksim Bogodvid/Sputnik

Tatárföldön a muszlim lakosság kisebbik hányada, főleg az európai kinézetű emberek elutasítják, hogy tatároknak nevezik őket, és egyre többen tekintik magukat a volgai bolgárok leszármazottjainak.  Történészekből, tudósokból, művészekből értelmiségi körök szerveződnek Moszkvában, Uljanovszkban, Bolgarban és Kazanyban, akik a bolgár újjászületést hirdetik. A középkori magyar történelem, nemcsak a Dunai Bulgáriával, hanem a Volgai Bolgárországgal is több szálon állt kapcsolatban.

Meglepő kijelentést tett a Volga-Urál népeinek (tatárok és baskírok) származásáról néhány éve az oroszországi muzulmánok szellemi vezetője, Talgat Tadzshuddin korábbi főmufti. Az azóta visszavonult főmufti a volgai bolgárok névhasználatának (etnoním) cseréjéről beszélt, azt kifogásolva, hogy tatároknak nevezik őket. Mégpedig annak ellenére, hogy éppen a volgai bolgárok voltak azok, akik a XIII. században feltartóztatták a tatárok Oroszország és Európa elleni invázióját.

„Bennünket most tatároknak és baskíroknak neveznek, az igazság pedig az, hogy bolgárok vagyunk. Az arabok után a világ népei között mi vagyunk az elsők, akik elismerték Mohamed prófétát”

– fogalmazott a főmufti.

A dunai bolgár testvérnépről elmondta, hogy a bolgárok Aszparuh vezetésével a Balkánon egyesültek a szlávokkal és államot hoztak létre a VII. században, majd kitért a Kijevi Rusz államra. „Kijevet is a bolgárok és a szlávok alapították. A keresztény vallás felvételéig ott is bolgár kán és szláv fejedelem kormányzott. Pravoszláv testvéreink szülőföldünket Szent Rusznak hívják, amit mi teljes mértékben támogatunk, mert a Haza szent fogalom és annak alapja a Kijevi Rusz és a Volgai Bulgária. Más államformáció ebben az időben nem létezett” – tette hozzá.

Ősbolgárok, volgai bolgárok és tatárok

A VII. században az ősbolgárok Kubrat kán vezetésével a Fekete-tenger keleti partvidékén hatalmas birodalmat hoztak létre, Nagy-Bulgáriát. Halála után azonban az öt fia különböző irányba indult el, de közülük csak kettőnek sikerült államot alapítania. Aszparuh nevű fia az al-Dunán hozta létre a mai Bulgáriát, míg a másik fiú, Kotrag a kazar terjeszkedés elől északabbra vonult, és megalapította a Volgai Bolgárországot.

„A Volga és Káma folyók összefolyásánál létrejött középkori Volgai Bolgárország kiterjedése többszöröse volt a mai Csuvasföld és Tatárföld területének. Fővárosa, Bolgar fontos kereskedelmi közvetítővé vált a Selyemút mentén”

Miután Kotrag utódai 922-ben felvették az iszlám vallást, Bolgár városa a Kelet-Európai iszlám civilizáció központjává vált. Az egykori főváros mecsetei és emlékhelyeinek romjai ma is fontos zarándokhelyei az iszlám hívőknek. A volgai bolgárok a 10. század közepéig kazár politikai függésben éltek, amely csak azután szűnt meg, hogy az oroszok a kazárokra döntő katonai vereséget mértek. Ettől kezdve a Volgai Bulgária Kelet-Európa egyik legerősebb állama lett.

„Az ősbolgár nyelv ma már holt nyelvnek számít”

A mai tatárnyelv eltér tőle, a Dunai Bulgáriában a kereszténység felvétele után pedig 200 év alatt eltűnt. A mai bolgár nyelv csak részben tartalmazza az ősbolgár nyelvet. A legközelebb az ősbolgárhoz a mai csuvas nyelv áll. A csuvasok szintén a volgai bolgárok leszármazottjainak tekintik magukat.

A volgai bolgárok mérték a tatárokra a Mongol Birodalom történetének legmegalázóbb vereségét

A Volgai Bolgárország 13 éven át tartóztatta fel a legyőzhetetlennek tartott Dzsingisz kán hadait. Miután a mongolok legyőzték az orosz államok egyesült seregét a Kalka folyó mentén a bolgárok ellen fordultak, de a volgaiak az első csatában 1223-ban legyőzték a Szübőtej és Dzsebe által vezetett tatár seregeket. A bolgárok a magyarok taktikájához hasonlóan menekülést színlelve csalták kelepcébe a mongolokat, körbevették őket, majd lemészárolták őket. A fogságba ejtett négyezer tatár fogolyért cserébe a bolgárok csupán négyezer birkát kértek, ezért ez a csata a „birkacsata” néven vonult a hadtörténelembe.

„Ez volt Dzsingisz kán egyetlen veresége, és a tatár vezér a halálos ágyán adta ki az utasítást a Volgai Bolgárország megsemmisítésére”

Batu kán félmillió főt számláló hadseregéből 300 ezer katonát küldtek a volgai ország elfoglalására. A tatárok seregei azonban csak 1236 őszén tudták elfoglalni és elpusztítani az országot. Kétszáz ezer bolgárt mészároltak le, országuk pedig az Arany Horda része lett.  (Tatár Szovjet Köztársaság történelméből, 1973: “Поздней осенью 1223г. булгары вышли навстречу монголам, устроили в нескольких местах засады, и когда монголы прошли засады, булгары окружили их со всех сторон и почти всех перебили. Лишь немногие, спасшись бегством………дошли до ставки Чингис хана…”)

„A 15. század első felében az egykori volgai bolgár területek Kazáni Kánság néven önállósultak. Kazany lett a fővárosa. A kánságot százévnyi önállóság után Rettegett Iván 1552-ben meghódította, és Bulgária néven Oroszországhoz csatolta”

Ezután megkezdődött a muszlim lakosság erőszakos keresztény hitre térítése. Lerombolták a mecseteket és pravoszláv templomokat kezdtek építeni, s csak később II. Katalin törölte a mecsetépítési tilalmat.

„A volgai bolgárokat 1918-ban nevezték át tatároknak, és Leninék annak ellenére nem engedték meg régi nevük használatát, hogy a bolsevik vezető apai nagyanyja valószínűleg volgai bolgár leszármazott volt”

Az egykori ország nevét a bolsevik forradalom után Idel-Ural Köztársaságra változtatták, majd később kapta a mai Tatárföld, illetve Csuvasföld elnevezést.

Tatárföld lakosságának nagyobb része, a mai tatárok nyelvcserén mentek keresztül, átvették a kipcsak-türk nyelvet, a mai tatárt. Kisebbik részük azonban mind a mai napig bolgárnak vallja magát. A volgai bolgár állam lakosságának kisebb része, a mai csuvasok (Csuvasföld lakói) megtartották őseik bolgártörök nyelvét, ez a mai csuvas nyelv.

A magyar kapcsolat

Az ősbolgár és az ősmagyar népről Juhász Péter nyelvész a múlt század nyolcvanas éveiben leszögezte, hogy a magyarság történetének elmúlt háromezer évéből legalább két és fél ezer évet az ősbolgárok szomszédságában vagy együtt töltöttek, s hol szövetségben, hol háborúban voltak egymással.

„Az ősmagyar és ősbolgár népcsoportok Eurázsia számos pontján valószínűleg együtt bukkantak fel az évezredek során”

A Kaukázustól kezdve Baskírián át a Kazár Birodalomig, a Fekete-tenger partvidékétől Erdélyig több helyen is szorosan érintkeztek egymással, amiről számos régészeti lelet tanúskodik. 

Valószínűleg az ősbolgárok tanították meg a magyarokat az állattartás és a földművelés legkorszerűbb módszereire. Kevesen tudják, hogy a magyar nyelvben létező 150-200 török szó nem a 150 éves török hódoltság idején került a nyelvünkbe, hanem még az óbolgár közös együttélés idejéből.

A böszörmények

„A honfoglaló magyarokkal együtt törzsi ellentétek miatt muszlim vallású volgai bolgárok is érkeztek a Kárpát-medencébe, akiket böszörményeknek hívnak”

Főleg kereskedelemmel, pénzváltással foglalkoztak, de határőrizeti feladatokkal a határszélekre telepítették őket. Fennmaradásuk Szent László törvényének megjelenéséig lehet követni, aki  elrendelte, hogy azokat a kereskedőket, akiket izmaelitáknak neveznek, ha megkeresztelkedésük után visszatérnek régi hitükre, el kell űzni lakóhelyükről. Arab utazók beszámolói szerint a XII. században Magyarországon tízezer számra éltek muszlimok.

Julianus barát 1236-ban indult el felkeresni a honfoglalásból hátrahagyott magyarokat, de nem találta őket, míg el nem jutott a Volgai Bolgárországba, ahol útbaigazítást kapott, hol keresse a Magna Hungariát.  Összesen négy hetet töltött el, majd sietve hazatért, hogy értesítse IV. Bélát a közelgő tatár támadás veszélyéről. A tatár invázió után a volgai magyarok is osztoztak a bolgárok sorsával, vagy megsemmisítették, vagy szolgasorba taszították őket.

Tatárföld ma

Vlagyimir Putyin államfő 2015-ben, a szíriai válság csúcsán döntött úgy, hogy létrehozzák a Bolgár Iszlám Akadémiát. Ez 2017-re el is készült, s ezzel az Oroszországi Föderáció lényegében elismerte a volgai bolgár kulturális és történelmi örökséget. A projekt legfőbb célja, hogy Oroszország muszlim lakossága ne essen a szélsőséges iszlamista eszmék befolyása alá.

„Tatárföld Oroszország gazdaságilag legfejlettebb köztársasága, amely gazdag történelme és a különböző kultúrák keveredése miatt számos látnivalót kínál az idelátogató turistáknak”

A Kazanyi Kreml 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára. Szintén a világörökség részét képezi Bolgar, a Volgai Bolgárország régi fővárosa is, ahol 922-ben az iszlám lett a hivatalos vallás, és a tatár muszlimok körében a mai napig fontos zarándokhelynek számít. A világörökség helyszínéhez tartozik a volgai bolgár civilizációt bemutató modern, hatszintes múzeum  is.

Az utazási irodák közül az 1000út utazási iroda szervez utazásokat Kazanyba.