„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Szajragul Szaujtbaj fegyveres őrizetben a kazahsztáni Zsarkent város bíróságának tárgyalásán 2018. július 13-án
Fotó:EUROPRESS/Ruslan PRYANIKOV/AFP
Sokkoló dolgokra, átnevelő táborokban szenvedő kazahok sorsára hívta fel a figyelmet még a tavalyi év közepén egy Kínából Kazahsztánba illegálisan belépő kazah nő bírósági tárgyalása. Az ügy a Kazahsztán és Kína közötti diplomáciai kapcsolatokra tekintettel odahaza nem kapott túl nagy figyelmet, az azonban jelzés értékű, hogy a 41 éves Szajragul Szaujtbajt nem adták ki Kínának. Pedig a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő kazah nemzetiségű kínai állampolgár államtitkokat szivárogtatott ki ezekről a táborokról. S hogy ezt a kínai hatóságok mennyire komolyan veszik, azt mutatja, hogy egy másik kazah nő az életével fizetett azért, mert egy zászlófelvonási ceremóniáról videót küldött a Kazahsztánban élő rokonainak. Asztana azonban többet nem nagyon tehet a kínai átnevelési program táboraiban sínylődő kazahokért, gazdaságilag ugyanis túlságosan függ Pekingtől.
Mint a zsarkenti perről is beszámoló, az átnevelő táborokkal több írásában is beszámoló turkesztantajmz.blog.hu megjegyzi, a kínai hatóságok tagadják az átnevelő táborok létezését, de hangsúlyozzák, hogy a muszlim közösségek lakta területeken harcolnak a szeparatizmus, az iszlám szélsőségesség és a terrorizmus ellen. Mint fogalmaznak, a szélsőségek elleni harc jegyében „szakképzési és továbbképzési központok” működnek.Kínai hivatalnokok szerint olyan emberek kerülnek be a központokba, ahol pszichológusokkal való konzultációkban és ideológiai nevelésben részesülnek, akik „szélsőségek hatása” alá kerültek. Szintén tanítják a mandarin nyelvet. Jogvédők szerint azonban az ott fogvatartottaknak hűséget kell esküdniük Kína vezetőjére, valamint kritizálniuk vagy meg kell tagadniuk a vallásukat.
Tavaly Laura Stone, az amerikai külügyminisztérium Kelet-ázsiai és Csendes-óceáni ügyekért felelős helyettes államtitkárának munkatársa azt nyilatkozta, hogy Nyugat-Kínában több tízezer ember került őrizetbe és átnevelő táborba. Független emberi jogi szervezetek becslése szerint több mint egymillió ember van vagy volt már átnevelő táborokban a régióban. A németországi European School of Culture and Theology májusi tanulmánya olyan kínai állami online hirdetéseket talált, amelyekben, a leírás szerint olyan objektumok építésére vagy fejlesztésére képes alvállalkozókat keresnek, amelyek akár bele is illenének egy átnevelő tábor műszaki leírásába. A tanulmány szerint Kína több mint 100 millió dollárt költött ilyen táborok építésére 2016 óta. A Kína Emberi Jogok Védelmezői jogvédő szervezet szerint a kínai állami statisztikából látszik, hogy Hszincsiang tartományban 228 ezer embert tartóztattak le 2017 folyamán a vallást korlátozó törvények megsértése miatt.
A bíróság végül elítélte Szajragul Szaujtbajt illegális határátlépésért (6 hónap felfüggesztett börtönbüntetés), de az ügy kivételes körülményei miatt elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. A védelem elégedett az ítélettel, amely egyben jelzésül szolgál, hogy Kazahsztán mennyi hitelt ad a táborokról szóló beszámolóknak. A bíróságról, családja körében mosolyogva távozó Szaujtbajt tucatnyi támogatója fogadta a bejáratnál, kántálva, hogy „Éljen Kazahsztán” és „Szajragul a hősünk”.
A kazah alkotmány védi a határokon kívül élő kazahok jogait, Kínával azonban nem nagyon tud mit kezdeni. Mint az átnevelő táborok problémájával a napokban foglalkozó Le Monde cikkében megjegyzi, Kazahsztán az Új Selyemút kulcsfontosságú szakaszán fekszik, olajának negyedét Kínába exportálja, s csak szeptemberben 27 milliárd dollár értékben 51 közös projektet írtak alá. Az így egyre növekvő gazdasági függőség és a Sanghaji Együttműködés keretében aláírt biztonságpolitikát érintő megállapodások megkötik Asztana kezét.
A kazah külügyminisztérium folyamatosan felveti ezt a problémát, több-kevesebb sikerrel. A hivatalos kazah sajtó azonban hallgat ezekről az esetekről, a világhálón azonban terjednek történetek a családok szétválasztásáról. Ám mint a francia lap írása rámutat, az e téren egyébként nagyon is szigorú rendszer szabad utat enged a kínai táborokban lévő kazahok jogait védő NGO-knak.
„Ennek kapcsán a Le Monde felhívja a figyelmet arra is, hogy a kínai nyomulást Kazahsztánban nem nézik jó szemmel”
A hivatalos ellenzék felhívja a figyelmet kínai gazdasági befolyás vészes növekedésére. A közös projektek megvalósítása során erős nyomás alá helyezik a kazah oldalt annak érdekében, hogy ezeken kínai munkásokat és mérnököket alkalmazzanak, s kínai technológiát használjanak fel. Addig tárgyalnak, míg a kínai munkaerő részesedését 30-ról 70 százalékra viszik fel, majd a kazah munkások bérét lenyomják. Egész kínai kolóniák épülnek ki, az ott dolgozók kazah nőket vesznek feleségül, hozzák a rokonaikat, mígnem egészen otthonosan érzik magukat. Az újságíró tapasztalataira alapozva megjegyzi, hogy a lakosság az oroszokhoz jóval nagyobb szimpátiával viszonyul, mint a kínaiakhoz.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater