A világban a WHO tájékoztatása szerint 141 helyen folynak kísérletek a COVID-19 elleni vakcinával. Ebből húsz olyan oltóanyagot tartanak számon, amellyel már kiterjedt klinikai vizsgálatokat is végeztek. A legelőbbre talán Oroszországban járnak, ahol októberre tervezik a koronavírus-járvány elleni tömeges oltási program első szakaszát.
Befejeződött a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) által kifejlesztett első orosz oltóanyag klinikai tesztelése, és folyamatban van a hivatalos jóváhagyás. Mihail Murasko egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy elsőként az orvosokat és a tanárokat fogják beoltani, de a dátumot nem nevezte meg. Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester ennek kapcsán azt közölte, hogy a vakcina ingyenes lesz, és kampányt indítanak az influenza elleni védőoltás beadásának kiterjesztése érdekében, hogy egyszerre ne két járvánnyal kelljen megküzdeni. Az Interfax hírügynökség egy korábban közölt értesülése szerint – írja tudósításában az MTI –
„a vakcina bejegyzése augusztus 10-12. környékén történhet meg és 15-től kerülhet polgári forgalomba”
A védelmi minisztérium is megerősítette, hogy a katonaság keretein belül fejlesztett koronavírus-vakcina elkészült. Kirill Dimitrijev, az orosz befektetési alap (RDIF) vezetője, akinek intézménye részt vesz a fejlesztésben, bejelentette, hogy lezárult a második tesztszakasz. Ha sikerül lezárni a teszteket, akkor az év végére reményei szerint 200 millió dózist gyárthatnak a vakcinából. A harmadik szakaszba Törökország és az Egyesült Arab Emírségek is bekapcsolódik. Alekszej Kuznyecov, az egészségügyi miniszter helyettese mindezt azzal egészítette ki, hogy a teszteket tovább folytatják. Az első orosz vakcina gyártása szeptemberben Vlagyimir, Jaroszlavl és Moszkva megyében kezdődik meg a Generium, az R-Pharm, az Alium és a Binnopharm gyógyszergyárban. A termelést a kezdeti több százezerről 2021 elejére több millió dózisra tervezik felfuttatni. Több mint öt országgal, köztük Brazíliával és Indiával folynak tárgyalások a vakcina gyártásáról, az oltóanyag beszerzése iránt pedig eddig több, mint 20 ország érdeklődött. Közben Oroszország az eddigi 15 állam után hamarosan Dél-Afrikába és hét latin-amerikai országba is szállít majd a SARS-CoV-2 koronavírus szaporodási mechanizmusát a szervezetben megszakító Avifavir gyógyszerből. Bolíviában az átadott technológia alapján gyártani is fogják az elsőként 2014-ben Japánban, az influenza nehéz eseteinek kezelésére alkalmazott szert. Bejelentették azt is, hogy Oroszországban az idén közel 15 ezer lélegeztető gépet is gyártanak még.
„Az orosz oltás egy a légúti megbetegedéseket okozó vírusok elleni készítmény továbbfejlesztett változata”
Ezt a nyolcvanas évek óta fejlesztenek és alapvetően nem tapasztaltak vele kapcsolatban gondokat. Oroszországban még vagy tucatnyi intézetben folynak kísérletek, ám mint Mihail Murasko egészségügyi miniszter fogalmazott, a kifejlesztés alatt álló 26 vakcina közül 3-4 juthat el a gyártásig. Ezek közül négyről már bebizonyosodott, hogy biztonságos.
Ezek között minden bizonnyal ott lesz a novoszibirszki Vektor kutatóközpont oltóanyaga is, amelynek megkezdték a klinikai tesztelését. Rinat Makszjutov, az intézmény vezérigazgatója az állami média Vesztyi című honlapján megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy ezt a vakcinát a tervek szerint novembertől fogják majd gyártani.
„Elsőként ezzel is a rizikócsoportokhoz tartozó szakmák művelőit szándékoznak beoltani”
Az igazolt fertőzések száma Oroszországban napi 5-5500 fővel növekszik, és már 850 ezer fölé emelkedett. Ez 0,6 százalékos növekedést jelent, és a ráta immár 12. napja nem lépte túl a 0,7 százalékot. Oroszország a negyedik helyen áll a világon – a népesség arányában nincs az első tízben – a koronavírus-fertőzöttek számát tekintve az Egyesült Államok (4 620 502), Brazília (2 707 877) és India (1 750 723) után. Az aktív esetek száma mintegy190 ezer. A halálozások száma 14 ezer fölötti, a gyógyultaké pedig 650 ezer fölé emelkedett, ami meghaladja a fertőzések 76 százalékát. A halálozás rátája 1,66 százalék.
„Oroszországban a járvány kezdete óta közel 29 millió laboratóriumi tesztet végeztek el”
Szintén az MTI idézi Anna Popova tiszti főorvost, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetőjét, aki a Rosszija 1 csatornának nyilatkozva azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy az embereken kipróbált vakcina „abszolút biztonságos és feltétlenül hatásos”. Elmondása szerint Oroszországban „nagyon szigorú” ellenőrzésnek vetik alá a vakcinát és a beoltás után „minden bőrpirosodást” számon tartanak.
„Nem mindenki nézi azonban jó szemmel az orosz kísérletek haladását”
Több szakértő attól tart, hogy Oroszország idő előtt, megfelelő tesztelés nélkül készül a tömeges oltás megkezdésére. Az Egyesült Államok fő járványügyi szakértője, Anthony Fauci például azt mondta, reméli, hogy a kínai és az orosz illetékesek a tömeges oltás megkezdése előtt tesztelni fogják a hatóanyagot. Fauci szerint az Egyesült Államokban az év végére készülhet el a biztonságos és hatékony oltóanyag. „Nem hiszem, hogy más országokban nálunk sokkal hamarabb lesz vakcina, és más államoktól fogunk függeni” – magyarázta a szakember. Az amerikai kormány közben – feltehetően éppen az orosz kísérletek előrehaladott volta miatt is – engedélyezte az amerikai tudományos akadémiának, hogy együttműködési megállapodást kössön az orosz tudományos akadémiával a koronavírus kutatásról és a gazdasági élet beindításáról.
„A COVID-19 elleni oltóanyag kifejlesztése nemcsak a vírus legyőzése miatt fontos, de óriási üzleti sikerrel is kecsegtet, és sokat javíthat az adott ország megítélésén is”
Ezért aztán az Egyesült Államoktól Nagy-Britannián, Kínán át Németországig sok helyen gőzerővel folyik a SARS-CoV-2 új típusú koronavírus elleni vakcina fejlesztése. Egymás után jelentik be az intézetek, hogy kísérleti alanyaiknál beindult az antitestek és a T-sejtek termelése. A tesztelés utolsó, tömeges köréhez ért az egyik amerikai, a Nemzeti Egészségtudományi Intézet és a Moderna biotechnológiai vállalat által közösen kifejlesztett vakcina, a Gilead Sciences pedig az ebola- és a marburg vírusfertőzések kezelésére létrehozott Remdesivirrel folytat bíztató kísérleteket. Áttörésről beszélt a minap publikált tanulmányában az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének kutatócsoportja is, amely az AstraZeneca gyógyszergyárral közösen dolgozik az oltóanyagon. A brit-svéd cég közben már több gyártási megállapodást is kötött globálisan, és a célja, hogy 2 milliárd adagot készítsen az oltóanyagból. Jól haladnak a kínaiak is.
„Egy ilyen vakcina kifejlesztéséhez normális körülmények között évek kellenek, a jelenlegi helyzet azonban nem szokványos. A nem mindennapi kihívás és a kiélezett verseny leegyszerűsítette a protokollt”
Az ellenszer kifejlesztésének üzleti hozadéka egyértelmű. Aki elsőként dobja a piacra a vakcinát, az kaszálni fog. Ebben a helyzetben nem meglepő tehát, hogy három ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada azzal vádolták meg Moszkvát, hogy orosz hackerek támadták a vakcina fejlesztésén dolgozó intézetek szervereit. Nem mellesleg ugyancsak lopással vádolták meg az amerikaiak Kínát, amely még június elején elkezdte használni a hadseregben az egyik frissen kifejlesztett vakcinát. Nem nehéz észrevenni, hogy mindez válasz az orosz fejlesztések felgyorsulására.