//Karaganov ismét atommal fenyeget
„Karaganov szerint Moszkvának az koncepciót kell magáévá tennie, amely a maximális önállóságra való törekvést, és a globális konfliktusoktól való távolmaradást foglalja magába, anélkül, hogy az ország autarkiára törekedne” #moszkvater

Karaganov ismét atommal fenyeget

MEGOSZTÁS

Újabb harcias, sok tekintetben fenyegető cikkel jelentkezett az orosz biztonságpolitikai gondolkodás „pátriárkája”, Szergej Karaganov. Az ismert politológus szerint Oroszországnak minden értelemben erősítenie kell a szuverenitását, maximális önállóságra kell törekednie. Karaganov megismétli korábbi, nagy vihart kavaró javaslatát, miszerint az orosz vezetésnek fokoznia kell a nukleáris elrettentés politikáját. Ukrajna kapcsán kijelenti, hogy kívánatos lenne az ország déli és keleti részének elcsatolása.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

„Karaganov szerint Moszkvának az <Oroszország-erőd> koncepciót kell magáévá tennie, amely a maximális önállóságra való törekvést, és a globális konfliktusoktól való távolmaradást foglalja magába, anélkül, hogy az ország autarkiára törekedne” #moszkvater
„Karaganov szerint Moszkvának az <Oroszország-erőd> koncepciót kell magáévá tennie, amely a maximális önállóságra való törekvést, és a globális konfliktusoktól való távolmaradást foglalja magába, anélkül, hogy az ország autarkiára törekedne”
Fotó:EUROPRESS/Arif Hudaverdi Yaman/ANADOLU AGENCY/AFP

Újabb írással jelentkezett Szergej Karaganov a Nemzetközi Kapcsolatok Orosz Tanácsának oldalán, aki néhány hónapja azzal keltett nagy feltűnést, hogy az atomfegyverek bevetésének feltételéül szolgáló küszöb lejjebb szállítását, sőt egy NATO-tagállam – az utalások alapján Lengyelország – elleni atomcsapást javasolt az orosz vezetés számára, mondván, ezzel kerülhető el leginkább a háború további eszkalációja és a totális atomháború. Karaganov a Gazdasági Főiskola Nemzeti Kutatóegyetem világpolitika és világgazdaság karának tudományos vezetője, és a Valdaj Klubot is szervező Kül- és Védelmi Politikai Tanács elnökségének tiszteletbeli elnöke, az elmúlt évtizedekben az orosz elnök és a külpolitikai vezetés egyik tanácsadója. Karaganov jelenlegi cikke, amely A háborúk évszázada? Második cikk. Mi a teendő? címet viseli, az orosz külpolitika feladatait veszi sorra a jelenlegi helyzetben, jórészt Karaganov korábbi cikkeire alapozva.

„Karaganov szerint Moszkvának az <Oroszország-erőd> koncepciót kell magáévá tennie, amely a maximális önállóságra való törekvést, és a globális konfliktusoktól való távolmaradást foglalja magába, anélkül, hogy az ország autarkiára törekedne”

Karaganov azt ajánlja, hogy a „nemzetközi értékláncokhoz” csatlakozás helyett Oroszországnak a saját, belső „értékláncok” kialakítására kell törekednie, és saját előnyeit szem előtt tartva kell jelen lennie a nemzetközi kereskedelemben. Bár a történész szerint Oroszországnak ki kell maradnia az előttünk álló „geostratégiai földrengés” konfliktusaiból, az antiamerikanizmus megnyilvánulásait támogatnia kell, ameddig az Egyesült Államok nem mond le a hegemóniára törekvésről. Az ENSZ helyett Moszkvának más, aktív szervezetek (BRICS, Sanghaji Együttműködés, ASEAN, Mercosur, Arab Liga stb.) összefogására kell törekednie, kiemelt kapcsolatokat kell ápolnia a „világtöbbséggel”, főképp Kínával, Indiával és az arab világgal.

„Az Egyesült Államokkal nincsenek mély ellentétei Oroszországnak, így amennyiben Washington visszatér a neoizolacionizmus politikájához, lehetséges lesz a kapcsolatok normalizálása”

Ráadásul az amerikai elit jelenlegi, poszthumán értékeket erőltető politikája Washington ideológiai vonzerejét is csökkenti, és hozzájárul az Amerika-ellenesség növekedéséhez világszerte. Így az Egyesült Államok mindenképp gyengülni fog. Európa a geopolitikai jelentéktelenség és széthullás felé halad, és Oroszországnak el kell tőle magát határolnia. Oroszországnak támadó jellegű ideológiai politikára van szüksége, fel kell emelnie a normális értékek védelmezőjének zászlaját.

„Ukrajna kapcsán annak déli és keleti részének elcsatolása, és a nyugati területeken egy semleges ukrán állam kialakítása lehet kívánatos cél, amelynek területén szintén orosz csapatok állomásoznának”

Karaganov szerint az ukrajnai háborúban a Nyugatnak három lehetősége van. Emelt fővel kiszállni és megállapodni az oroszokkal a fenti feltételekkel, vereséget szenvedni és menekülni, ahogy Afganisztánban, a nyakukba kapva milliónyi, részben felfegyverzett menekültet, vagy utóbbi azzal a kiegészítéssel, hogy a nyugati városok atomcsapások áldozatává válnak. Bár – véli a történész -Oroszországnak van tapasztalata az európai inváziók totális győzelemmel való elhárításában (Napóleon és Hitler ellen), ez most mégse lenne kívánatos, mert ez jelentős veszteségekkel járna, többek között erkölcsiekkel.

„Így Karaganov ismét azt javasolja, hogy az orosz vezetés fokozza a nukleáris elrettentés politikáját, szállítsa lejjebb a bevetési feltétel küszöböt (jelenleg az atomfegyverek bevetése ez az orosz államiság közvetlen fenyegetettsége, az ország elleni tömegpusztító fegyverekkel történő támadás vagy a nukleáris fegyverek állomáshelyei, hordozói elleni támadás esetén lehetséges), hogy a nyugati vezetők megértsék, mi a tét akkor, amikor Oroszország és a NATO összeütközésére való felkészülésre szólítanak fel”

Karaganov szerint a nukleáris elrettentés politikájának részét kell alkossa a potenciális célpontok részleges nyilvánosságra hozása, az atomfegyverek minimális robbanó erejének növelése (min. 30-40 megatonnás atomfegyverek megtartása), a kísérleti robbantások újrakezdése (Karaganov szerint az se baj, ha az Egyesült Államok is újrakezdi ezeket, sőt csak erősítené az orosz üzenetet), valamint az atomfegyverek terjesztésére vonatkozó korlátozásokról való lemondás. A történész felhívta a figyelmet, hogy az atomfegyverek terjedése csökkenti a nagy konvencionális háborúk esélyét, míg a korlátozások az Egyesült Államoknak kedveznek.

„Karaganov szerint egyes országok, mint Németország, annak második világháborús szövetségesei, Japán, illetve Lengyelország semmiképp sem juthatnak atomfegyverhez”

Azonban Irán, ha lemond Izrael megsemmisítésének igényéről, akkor hozzájuthat, az arab világ képviseletében pedig az Egyesült Arab Emírségek, esetleg Szaúd-Arábia vagy Egyiptom is rendelkezhet atomfegyverrel a jövőben. Amerika visszaszorulásával pedig Mexikó vagy Brazília is felmerülhet, mint atomhatalom, már ha lesz erre igény a részükről.

Karaganov úgy véli, ismét kritika tárgya lesz, azonban szerinte már előző cikke is elérte azt, hogy az atomfegyverek bevetésének lehetőségét komolyan veszik Nyugaton. Európában még nem, ők azonban nem olyan veszélyesek Karaganov szerint”

A történész azzal zárja cikkét, hogy ha túlélik a következő két évtizedet, akkor sikerülhet elkerülni az újabb háborús évszázadot, amilyen a huszadik volt, és lehetőség nyílik egy igazságosabb világ megteremtésére.

(A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója)

MEGOSZTÁS