Kara-kum, a fekete homok sivataga

dr. Mari László írása a #moszkvatéren. Az 1000 Út utazási iroda ajánlja

Türkmenisztán területének több, mint 70 százalékát a Kara-kum sivatag foglalja el, amelyet utunk során észak-déli irányban szeltünk át, majd kétórás üzbég-türkmén határátkelés után.

Aki a sivatag nevének magyar fordításából „fekete homok” dűnékre számít, csalódás éri, mert az elnevezés nem a homok színére utal. A sivatagban kevés olyan kút van, amelyben iható víz bukkan a felszínre, így régen komoly kihívás volt a sivatagot keresztezni, sokan odavesztek, szomjan haltak és az itt élő emberek hitvilágában a fekete a rosszat jelentette ezért hívták fekete homoknak a területet.

Napjainkban már pár óra alatt átszelhetjük a sivatagot busszal, autóval vagy vonattal is. Az új utakon a kátyúkat jól bíró terepjárókkal akár 120-140 km/órás sebességgel száguldanak a sofőrök. A homokot az út mentén kialakított homokfogókkal próbálják távol tartani az úttól.

A Kara-kum mélye rejti Földünk egyik legnagyobb földgázmezőjét, amit intenzíven termelnek ki és a gáz nagy részét exportálják. Egy gázkutató fúrásnak köszönheti az ország az egyik leghíresebb turistalátványosságát, a Darvaza krátert, más néven a Pokol kapuját. 1971-ben szakadt be a felszín egy fúrótorony alatt, a kitörő metánt meggyújtották, hogy kevésbé szennyezze a levegőt. Úgy gondolták pár hét alatt elég a gáz, de nem így történt.

A mintegy 70 m átmérőjű és 20 m mély kráter éjszaka a leglátványosabb, amikor a lángok vöröses fénybe borítják a krátert és környékét.

Kis csapatunk a Pokol kapujában. Nem csak a fényhatás lenyűgöző, hanem a felszabaduló hő is különleges élményt nyújt a hűvösebb őszi éjszakában. A téli nagy hidegek idején a környék állatai ide járnak melegedni.

Táborhelyünk mintegy 300 m-re a Pokol kapujától.

Pár kilométerre a Pokol kapujától még két másik nagy lyuk mélyül a sivatag felszínébe. Az üreges homokkő természetes úton beszakadt.

A szórványosan előforduló szakszaul a tevék egyik fő tápláléka. A tevék megjelenése jelzi, hogy település felé közeledünk. Yerbent falu felé a homokdűnéken keresztül vezet az út, mert a falu egyik régi bekötő útját már beborította pár mozgó dűne. A falu házai néhány száz méterre az úttól, a homokdűnék között húzódnak meg.

Az aszfalt maradékát a birkák vették birtokba. A falu gyerekeinek nem kell külön homokozót építeni. A jurták helyén ma már házak állnak, ahová az áramot is bevezették. Az áram egyébként szinte ingyen van az egész ország területén. A falu központjában áll a mecset egyszerű épülete.

Színt a faluba a lányok és asszonyok ruházata visz.

A főként teve- és birkatenyésztésből élő lakosság a házak között halmozza fel az ínséges téli időszakra az állatok takarmányozását részben biztosító sivatagi növényeket és a tüzelést szolgáló szakszaul törzseket.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com