„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Li Zhanshu, az Országos Népi Kongresszus Állandó Bizottságának elnöke készől beszédet mondani a 7. Keleti Gazdasági Fórum (EEF) plenáris ülésén Vlagyivosztokban, 2022. szeptember 7-én. Az ülésen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett
Fotó:EUROPRESS/Pang Xinglei/XINHUA/AFP
Mindenek előtt tisztázzuk, hogy melyik térségről is beszélünk pontosan. Félreértés ne essék, nem a geográfiai értelemben vett orosz Távol-Keletről van szó. Ez a régió csupán része a nyugati értelemben vett Távol-Keletnek, amely felöleli Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Észak-Koreát, Dél-kelet-Ázsiát, Ausztráliát, Új-Zélandot, a Dél-Ázsiát, mint szubkontinenst, és természetesen az orosz Távol-Keletet is. A kínaiak szemében ez meglehetősen Nyugat-központú terminus, amelyet nem is nagyon használnak. Maga az elnevezés onnan ered, hogy amikor a 16. században, a nagy felfedezések korában a nyugat-európai országok elindultak keletre, akkor Európa keleti vidékét, valamint Észak-kelet-Afrikát nevezték „Közel-Keletnek”, Nyugat-Ázsiát „Közép-Keletnek”, Ázsia Európából nézve távoli, periférikus keleti részeit pedig „Távol-Keletnek”.
„El sem tudták képzelni, hogy az általuk perifériaként kezelt Kelet-Ázsia a 21. századra sok tekintetben a világ centrumává válik”
Ebben a kiterjedt térségben él jelenleg a világ lakosságának a fele. A 20 legnépesebb ország fele – Kína, India, Indonézia, Pakisztán, Banglades, Japán, Fülöp-szigetek és Vietnám – ebbe a régióba tartozik. Ha agazdaságot nézzük, erre a térségre esik a világ GDP-jének 40, a gazdasági növekedés több mint 50 százaléka. A 2015 és 2030 közötti időszakban a középosztály fogyasztása a világban mintegy 30 trillió dollárra növekszik, ebből mindössze 1 trillió esik majd Európára, és nagyjából a fele a Távol-Keletre.
„Éppen ezért át kell értékelnünk azt a mára meglehetősen meghaladott sztereotípiát, hogy a ezt a térséget távolinak és marginálisnak tekintsük”
Mint ennek kapcsán a Chongyang kínai egyetem pénzügykutató intézetének dékánja, Vang Ven megjegyezte, reményként kell tekinteni erre a régióra, és az orosz Távol-Keletet integrálni kell a Nagy Távol-Keletbe. A kínai professzor rámutatott arra is, hogy az orosz-ukrán konfliktus fellángolása, ennek következtében Oroszország elszakadása Európától és Amerikától az eddiginél határozottabban az ázsiai-csendes-óceániai térség felé fordítja Moszkvát. A Távol-Kelet a világ gazdasági és kereskedelmi központjává válik, ezért amennyiben Oroszország követni akarja a 21. század tendenciáit, akkor fel kell gyorsítania keleti fordulatát. Az orosz Timofej Bordacsov e kérdésről beszélve konstatálta, hogy
„az Oroszország valamint az Egyesült Államok és Európa közötti proxy háború olyan körülményeket teremtett, amelyben a keleti fordulat immár nem Moszkva választása, hanem olyan szükségszerűség, amelyet komolyan kell venni”
Felmerült e kérdés kapcsán természetesen az is, hogy miként alakul az orosz-kínai viszony az új nemzetközi helyzetben. Figyelemre méltó, ahogy a Valdaj Klub ezzel foglalkozó tanulmányának szerzői leírják a két ország stratégiai partnerségét. Az európai válság fényében egyeztetett politikáról, nyitottságról és mindenek előtt gazdasági téren látványos közeledésről beszélnek, kiemelve annak fontosságát, hogy így kivonják mindkét országot Amerika nyomása alól. Figyelmeztetnek arra, hogy ennek a stratégiai együttműködésnek nem célja megszerezni az ellenőrzést a globális kereskedelem és politika felett. A legfőbb feladat a két ország szuvereniásának, és a nyugodt globális fejlődés körülményeinek a biztosítása.
„A jelentés a stratégiai partnerség új modelljéről beszél, amelynek célja a nyugati stílussal ellentétben nem egyfajta monopolhelyzet kialakítása, hanem a globális hatalmak közötti viszony új típusának kialakítása”
Az új világrendet a már említett Vang Ven a Valdaj szakértőivel egyetértve többpólusúként írta le. Felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt húsz évben gyökeres fordulat zajlott a világban, és a következő évtizedben Kína megelőzi az Egyesült Államokat, és mint kiemelte, India már most a világ 5. legnagyobb gazdasága. A kínai professzor a közeljövőre azt prognosztizálja, hogy a legnagyobb gazdaság Kína lesz, a második helyen India, a harmadikon az Egyesült Államok, míg a negyediken Japán áll majd. S hol lesz Európa? A kínai elemző Európa alkonyáról, hanyatlásáról beszélt. Oroszország kapcsán kiemelte, hogy élhet azzal az előnyös helyzettel, amelyet közvetlen szomszédai teremtenek.
„Az egyre magabiztosabb ázsiai szemléletmódot igazolta az indiai nemzetbiztonsági és védelmi szolgálatok agytrösztjeként leírt United Service Institution igazgatójának, B.K Sharma nyugalmazott tábornoknak a helyzetértékelése is”
Mint a tábornok fogalmazott, Ázsia mágnesként vonz mindenkit a világból, gravitációs ponttá vált, a világ azonban nehéz időket él át, rendkívül bizonytalanná vált. A világot az elmúlt időszakban megrengette előbb a kovid, majd az amerikai kivonulás Afganisztánból, most pedig az orosz-ukrán konfliktus. Megnövekedett a feszültség, kiéleződött a verseny, több ország pedig még mindig rá akarja erőszakolni az ideológiáját más régiókra. Mint az indiai szakértő megjegyezte, a dominancia erősítésének új eszközévé a csúcstechnológia vált, egyesek pedig szankciókkal büntetnek és ijesztgetnek másokat. Sharma szerint azonban a piramis struktúra omladozik, Ázsia, mindenek előtt Kína rohamosan fejlődik, de kiegyenesedik és megmutatja az erejét Oroszország és India is. Az indiai tábornok is azzal zárta mondanivalóját, hogy a jövő a többpólusú világrendé.
„Érdemes e helyütt megjegyezni azt is, hogy a Kínát és Indiát képviselő szakértők látványos gesztusokat tettek egymásnak”
Ebből persze még elhamarkodott lenne azt a következtetést levonni, hogy Oroszország két legfontosabb szövetségese az új világpolitikai helyzetben pragmatikusan félreteszik ellentéteiket, ám erre több jel is utal. Például az, hogy az indiai kormány a minap tudatta közleményben, hogy az indiai és a kínai csapatok megkezdték a kivonulást a nyugati Himalájában fekvő Gogra-Hotsprings határvidékről. A kivonulásra két évvel azután kerül sor, hogy a határon történt összecsapások jelentősen rontották Peking és Újdelhi között a diplomáciai kapcsolatokat
„A már emlegetett Bordacsov szerint azonban még korai megmondani, hogyan alakul pontosan a világrend, a Nyugatnak mikor kell elismerni a történelmi vereségét a globális dominancia megőrzésért vívott harcban”
A Valdaj Klub programigazgatója szerint a világrend lassan, fokozatosan alakul, attól függően, hogy a nagyhatalmak mennyire élnek katonai erejükkel. A változások egyik jellemzőjeként az orosz elemző azt említette, hogy a világ nem két egymással szembenálló táborra oszlik majd, hiszen az államok többsége alkalmazkodik a globális hatalmak közötti konfliktusokban kialakuló új körülményekhez, és igyekszik az ebben rejlő lehetőséget kihasználni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
alf says:
Kína gazdasága (total nominal GDP) elképzelhető, hogy 2035-re megelőzi a USA-t. Az indiai gazdaság jelenleg (2021-es adatok alapján a 6. [m$] (USA 22 996 100 – Kína 17 734 063 -Japán 4 937 422 – Németo 4 223 116 – Anglia 3 186 860 – India 3 173 398 – Franciao 2 937 473 – Olaszo 2 099 880 – Kanada 1 990 762 és Dél Korea 1 798 534)
A nagyságrendeket tekintve India néhány évtized alatt a 3. helyre kerülhet. Nagon komoly recessziómak kellene az USA-ban bekövetkezni, hogy India beelőzze!
Maradjunk a realitás talaján!
Pálos László says:
Arra szól az ígéret, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba, de ez nem zárja ki azt, hogy a NATO lépjen be Ukrajnába. Az előkészítés most történik, az új főtitkár személyének kiválasztásával.