//Jön az orosz kovid gyógyszer?
„Oroszországban egyébként tavaly 47 féle Covid-19-vakcina kidolgozásán kezdtek el dolgozni, és már 3 féle koronavírus elleni orosz vakcinát regisztráltak” #moszkvater

Jön az orosz kovid gyógyszer?

MEGOSZTÁS

Befejeződött a Mir-19 elnevezésű, közvetlen hatású koronavírus elleni készítmény tesztelésének első, 50 önkéntesen végzett fázisa. Az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség (FMBA)által fejlesztett készítményt jó esetben még az idén bejegyezhetik.

„Oroszországban egyébként tavaly 47 féle Covid-19-vakcina kidolgozásán kezdtek el dolgozni, és már 3 féle koronavírus elleni orosz vakcinát regisztráltak” #moszkvater
„Oroszországban egyébként tavaly 47 féle Covid-19-vakcina kidolgozásán kezdtek el dolgozni, és már 3 féle koronavírus elleni orosz vakcinát regisztráltak”
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP

Úgy tűnik, az Európában és az Egyesült Államokban a koronavírus fertőzés gyógyítására, pontosabban a tüneteinek csökkentésére bejegyzett, hagyományos technológiával készült remdesivir. Az orosz kutatók most modernebb, az RNS interferencia mechanizmusa alapján működő készítménnyel próbálkoznak. Mint arról az orosz elnökkel a hónap elején közösen tartott sajtótájékoztatóján Veronyika Szkvorcova, a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség (FMBA) vezetője először beszámolt, az intézetben

„a végéhez közeledik a Mir-19 elnevezésű, „közvetlen hatású koronavírus elleni készítmény” tesztelésének első, az év elején megkezdett fázisa”

A volt egészségügyi miniszter szerint egy újonnan szabadalmaztatott molekuláról van szó, amelynek nincsenek analógjai, és „mivel be kell bizonyítani, hogy biztonságos az emberekre nézve”, a tesztelés különösen nagy gonddal folyik. Szkvorcova kifejezte reményét, hogy a Covid-19 ellen az FMBA által kifejlesztett vakcina tesztelése júliusban kezdődik meg.

„A tervek szerint a sikeres tesztelés esetén spray és cseppek formájában forgalomba kerülő Mir-19 megakadályozza a SARS-CoV-2 továbbterjedését a sejtekben”

Az FMBA igazgatója, Musza Haitov az RT-nek elmondta, az eddigi tesztek igazolták a Mir-19 hatékonyságát és biztonságosságát, és ha a minden jól alakul, akkor az év végére befejeződhet a regisztráció is. Igaz, más szakértők óvatosságra intenek, hiszen szerintük a hátralévő két fázis biztonságos lefuttatásához még legalább három év kell. Haitov ugyanakkor utalt arra, hogy

„az FMBA immunológiai intézetben ezzel a technológiával, az RNS interferencia mechanizmusán alapuló kísérletek már 15 éve folynak, és túl vannak a tesztelés több fázisán a hepatitis C, valamint egy allergia és egy asztma elleni készítmény is ”

A tesztelés jelenlegi fázisától a forgalmazásig ugyan csak a kísérletek mintegy 20 százaléka jut el, ám adott esetben bizakodásra ad okot, hogy a Mir-19-et az elnöknek és a nyilvánosságnak is bemutatták. Ez pedig már jelent valamit.

„Oroszországban egyébként tavaly nyáron már bejegyeztek, és Avifavir néven kapható a gyógyszer, amelynek a hatóanyaga a favipiravir”

A gyógyszer felgyorsítja a felépülés folyamatát a koronavírusos betegeknél. A klinikai tesztek során 40 vizsgált betegnél 65 százalék volt azok aránya, akik a kezelés megkezdése után 5 nappal negatív tesztet produkáltak, ami a kétszerese volt a kontrollcsoporthoz képest. Az orosz állami befektetési alap (RDIF) finanszírozta a készítmény fejlesztését és gyártását az orosz ChemRar nevű gyógyszervállalattal együtt, és egy ideje havonta 60 ezer adagot szállítanak le a készítményből az orosz kórházakba. Az RDIF vezérigazgatója, Kirill Dmitriev szerint jelenleg két antivirális készítmény van, ami valóban hatásos a koronavírus ellen, az egyik a remdesivir, a másik a favipiravir.

„Az Avifavirt eredetileg az influenza okozta tünetek enyhítésére fejlesztették ki”

Hatóanyaga a favipiravir, amelyet generikus hatóanyagként bárki előállíthat. Ázsiában – többek között Japánban – már sikeresen kezelték a szerrel a koronavírusos betegeket is. A gyógyszer megelőzésként nem használható, alkalmazása azonban csökkenti az egészségügyre nehezedő nyomást. Bíznak továbbá abban is, hogy az új készítmény segítségével kevesebb fertőzött kerül majd súlyos, életveszélyes állapotba. Magyarország az elsők között kapott a japán gyógyszerből – egyrészt a betegek kezelésére, másrészt pedig további klinikai tesztek folytatására.

Bár egy ideig úgy tűnt, a malária ellen kifejlesztett hatóanyag, a klorokin hatásos lehet a COVID-19 ellen, mostanra kiderült: amellett, hogy mégsem gyógyítja a koronavírus-fertőzést, életveszélyes szívritmuszavart válthat ki.

„Oroszországban egyébként tavaly 47 féle Covid-19-vakcina kidolgozásán kezdtek el dolgozni, és már 3 féle koronavírus elleni orosz vakcinát regisztráltak”

A Szputnyik V két emberi adenovírust használva juttatja be a koronavírus S fehérjéjét a beoltott emberbe, ami ellen a szervezet antitesteket generál. Az oltás a sejtszintű immunitást is kialakítja. A szibériai „Vektor” intézet „EpiVacCorona” oltása tűnik a legbiztonságosabbnak, mivel a koronavírus fehérjéinek csak kis részeit tartalmazza. Ennek a szernek még folyik a harmadik fázisú vizsgálata, és még nem ismert, hogy mennyire hatásos a mutációkkal szemben. A harmadik oltás, a Csumakov Központ CoviVac nevet viseli, és  hasonlóan a kínai Sinopharmhoz, elölt vírust tartalmazó vakcina. Ez egyszerre 50 fehérjével ismerteti meg a védendő szervezetet. Az ilyen típusú vakcinákat 200 éve vizsgálják és a létező vakcinák 80 százaléka ilyen típusú. Most folyik a tesztelés harmadik fázisa. A sejt immunitás ennél a vakcinánál nem alakul ki, így védő hatása vélhetően rövidebb ideig tart.

Az elmúlt évben egyébként rekordszámú találmány született. A legjelentősebb természetesen a koronavírus elleni vakcina, de a TBC leküzdésében is nagy eredményeket értek el a tudósok. Sok találmány látott napvilágot az alkalmazott kémia, az informatika és más tudományterületeken is.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.