„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Peking nem akar Ukrajnáról tárgyalni Sencsenben

2026. nov. 17.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december 19-én Sencsenben zajló tárgyalások napirendjén. Erről Frank-Walter Steinmeier német elnök beszélt azután, hogy Pekingben fogadta őt a kínai elnök. Az a tény, hogy Hszi Csin-ping nem látja szükségét egy háromoldalú találkozónak Ukrajnáról Peking, Moszkva és Washington között, nem jó hír Kijev számára.

„A történelmi jelentőségűnek tekintett csúcstalálkozót a média eleve a világ újrafelosztásáról szóló Jalta 2.0-ként harangozta be, ám nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez azért erős túlzás” #moszkvater

„A történelmi jelentőségűnek tekintett csúcstalálkozót a média eleve a világ újrafelosztásáról szóló Jalta 2.0-ként harangozta be, ám nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez azért erős túlzás”
Fotó:EUROPRESS/AFP

Eldőlt, hogy november 19-én találkozik egymással Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök.!A nagy érdeklődéssel várt háromoldalú megbeszélésre a dél-kínai Sencsen városában rendezendő Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának margóján kerül sor. A találkozó ötletét a Kreml vetette fel, a Fehér Ház viszonylag hamar kapott az ötleten, Peking azonban sokáig óvatos volt.

„A történelmi jelentőségűnek tekintett csúcstalálkozót a média eleve a világ újrafelosztásáról szóló Jalta 2.0-ként harangozta be, ám nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez azért erős túlzás”

Már csak azért is, mert egy ilyen jellegű megbeszélést alaposan elő kell készíteni – így volt ez anno Jalta előtt is -, és egy ilyen komoly tematika megtárgyalására idő sem nagyon lenne egy nemzetközi találkozó margóján. Arról már nem is beszélve, hogy a világ hatalmasat változott Jalta óta, és a három nagyhatalom ma már aligha tudna érvényesíteni egy ilyen alkut. S egyébként is, Kína egy együttműködésen alapuló világrendben érdekelt, és a külpolitikai filozófiájától távol áll egy ilyen Jalta típusú alku. S ha már Jaltához hasonlítgatunk, akkor inkább áll ez a párhuzam az ukrajnai háborút lezáró, immár a tervek szerint az egész európai biztonsági struktúra újragondolását érintő tárgyalásokra

„Éppen ezért nagyon érdekes, hogy akkor miről lesz szó?”

Az amerikaiak és a kínaiak elképzelései a találkozót illetően jelentősen eltérnek. Míg Trump kötetlenebb tárgyalásokban gondolkodik, amelyeken bármilyen téma felvethető a felek között, addig a kínaiak a lapértesülések szerint ahhoz ragaszkodnak, hogy az esemény pontos forgatókönyv szerint, lehetőleg előre megírt felszólalások szerint történjen, csekély térrel a diskurzusra, azaz inkább formális esemény legyen, mint az országok között felmerült kérdések érdemi megvitatása.

„Az Egyesült Államok elsősorban a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról, valamint a közel-keleti és iráni konfliktus lezárásáról kíván egyeztetni. Peking házigazdaként vesz részt az eseményen, ugyanakkor nem áll érdekében érdemi nukleáris leszerelési megállapodásokat kötni mindaddig, amíg el nem éri az Egyesült Államokkal való nukleáris paritást”

Hogy miről is tárgyalna a legszívesebben, az eddig nem derült ki. A témák közül a sajtóértesülések szerint a kínaiak javaslatára Ukrajna és a Koreai-félsziget atomfegyver mentessége is kikerült, és a legvalószínűbb téma a mesterséges intelligencia nukleáris fegyverek irányításában játszott szerepe lehet.

A Kreml számára eleve siker, hogy nagyhatalmi státusa elismeréseként Oroszország ott van a két legnagyobb globális hatalom mellett egy ilyen megbeszélésen. Egyébként mindegyik kérdésben érdekelt, ám Moszkva érthető módon kiemelt helyen kezeli az ukrajnai háborút. Annak ellenére, hogy egy ilyen formátumban kevés esély van e téma alapos kitárgyalására. A Fehér Ház ezt nem zárta ki, ám számára itt nem prioritás, hogy a megbeszélésen érdemben foglalkozzanak az ukrajnai háborúval. Nem preferálja e téma napirendre tűzését Peking sem. Hszi Csin-ping a német államfő elmondása szerint kifejezetten hangsúlyozta, hogy ez egy európai konfliktus, és az európaiak nélkül erről nem érdemes tárgyalni.

„Elemzők szerint egyébként Kína talán az egyetlen ország, amely befolyásolhatná Moszkva álláspontját a háborúval kapcsolatban. Persze, ha úgy dönt, ám ennek nincs jele már csak azért sem, mert a jelenlegi helyzet Pekingnek tökéletesen megfelel. A háborúban gyengül a Nyugat, Oroszország ugyan jobban áll, ám nem kell attól tartani, hogy túlnyeri magát, és nem szorul rá Kína segítségére”

Egy kifejezetten Ukrajnáról szóló orosz-amerikai-kínai csúcstalálkozó meglehetősen kényelmetlen formátum lenne a Kreml számára is, mivel ez azzal járhatna, hogy a megbeszélés sikere érdekében Pekingnek adott esetben kompromisszumokra kellene késztetnie Oroszországot. Emellett amennyiben az ukrán kérdés az Oroszország és Kína közötti átfogó párbeszéd részévé válna, az bonyolíthatná a döntéseket más kétoldalú kérdésekben. Azt is látjuk, hogy Peking korábban sem nagyon használta ki meglévő befolyását Oroszország felett az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, és Steinmeier szerint most sem siet a tárgyalások megkezdésével ebben a kérdésben. A német elnök szerint Hszi Csin-ping világossá tette, hogy a háborút alapvetően európai problémának tekinti.

„Így amennyiben a konfliktus rendezésének kérdése a fenti háromoldalú keretbe kerülne, az inkább Ukrajnának kedvezhetne. Jelenleg ugyanis az egyetlen tárgyalási formátumban az Egyesült Államok egyetlen közvetítőként jelenik meg, amely a Kreml számára továbbra is meglehetősen kényelmes”

Az Egyesült Államoknak nagyon korlátozott, kihasználatlan nyomásgyakorlási eszközei vannak Moszkvával szemben, miközben nagyon is széleskörűek Kijevet illetően. Ezért az ukrán vezetést folyamatosan fenyegeti, hogy Washington bármikor felhasználhatja ezeket az eszközöket, hogy széleskörű megállapodást kössön Putyinnal. Ez a veszély különösen felerősödik, ha az európai álláspontok a háború befejezésének feltételeit illetően elkezdenek konvergálni Trumpéval – ezért Washington és Moszkva már jelentős erőfeszítéseket tesz -, és a háború lezárása érdekében az EU is elkezd nyomást gyakorolni Kijevre.

Így aztán Sencsenben a háromoldalú csúcson aligha esik hangsúlyosan szó az ukrajnai konfliktusról – tárgyalhatják viszont a témát a szintén tervezett Putyin-Trump és Putyin-Hszi találkozókon -, azonban enélkül is akad téma bőven a háromoldalú találkozóhoz. Annak nincs túl nagy valószínűsége, hogy a világot éppen itt osztják fel befolyási övezetekre. Maga a találkozó ténye ettől még történelmi. A háromoldalú találkozó konkrét eredménye egy az atomháború elleni nyilatkozat, vagy a rakétaindításokról való előzetes értesítésekről szóló megállapodás lehet, valamint akár egy olyan egyezmény, amelyben mindhárom ország vállalja, hogy az atomfegyverek emberi ellenőrzés alatt maradnak. De egyelőre még az sem biztos, hogy lesz ilyen közös nyilatkozat.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your Ide írhatja a hozzászólását, amennyiben elolvasta és elfogadja az adatkezelési tájékoztatónkat... data is processed.

  1. Magyarán a nagyok az ukrán pöcegödröt nagy ívben elkerülik, és akkor még finoman fogalmaztam, nem pedig büdösen, ami az USA-nak és Kínának húszadrangú probléma, ráhagyják az oroszokra. Nyüglődjön ő az ukránokkal, minél tovább tart a háború, annál jobban gyengül Európa, ami jó hír mind Washingtonnak, mind pedig Pekingnek.

    Viszont nem tesz jót az orosz gazdaságnak, és a világban betöltött nagyhatalmi ambícióinak, habár ha megnyeri a háborút, és kapitulációra készteti az ukránokat, magyarán elzavarja a kijevi rezsimet, és a saját embereit ülteti a helyükre, akkor ismét övé lesz Európa fele, pontosabban annak befolyási övezete.

    Ezért is van az EU pánikban, nehogy a feje felett elhappolják a jussát, de most hiába pattog, mert Kínában nem lesz szó róla, üljön a seggén, és várjon a sorára, amíg a nagyok a következő értekezletükön döntenek róla, merthogy az lesz az igazi Jalta kettő pont nulla, ez csak bevezető előadása.

    Ezzel együtt milyen vaker duma az, hogy “a legvalószínűbb téma a mesterséges intelligencia nukleáris fegyverek irányításában játszott szerepe”? Dehogy, az AI attól független téma, külön front a háborújukban. Nem kell ahhoz mesterséges intelligencia, hogy valahova oda durrantsanak, csupán fejlett műholdas és szoftverirányításra van hozzá szükség, ha nem akarják használni a ballasztikus bunkósbotot. Mert ha sokat lőnek háromból egy abból is betalál, oszt jó napot, söpörhetik össze apró darabokban a felhőkarcolókat meg az adatközpontokat. Márpedig van vagy hatezer atomtöltete Moszkvának és Washingtonnak, az AI-val minek cicóznának? Ráadásul az AI számítógépeit kiteszik a placcra, akkora mint tíz futballpálya, a fölötte lévő papírtetőt az Oresnyik, vagy a Cirkon atomtöltet nélkül, becsukott szemmel is eltalálja és átszakítja.

    Viszont ezt a hírt már máshol is olvastam, biztos ugyanaz a forrás mint a cikkben, jó lesz gumicsontnak a média számára, majd szépen elrágódnak rajta. Elég riasztónak hangzik ahhoz, hogy az emberek szörnyülködjenek rajta, le se kell nyomni a torkukon, tátott szájjal beszopják a becsali kacsát, miközben teljesen más témákat vitatnak meg, és döntenek róla, csak azt nem kötik az orrukra.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Miért áll az orosz társadalom többsége Putyin mögött?

2026. nov. 17.
A miért tartanak ki az oroszok Vlagyimir Putyin mögött kérdésre a nyugati fősodor információs buborékban általában azt a magyarázatot kapja ...

Sencsen lesz az új Jalta?

2026. nov. 16.
Idén november 18-án és 19-én 37. alkalommal rendezik meg a 21 tagállamból álló APEC, vagyis az Ázsiai és Csendes-Óceáni Együttműködés csúcst...

Nincs áttörés a béketárgyalásokon

2026. nov. 15.
A Moszkvatér mai adásában Stier Gábor elemezte az orosz–ukrán béketárgyalások alakulását, a háború lezárásának esélyeit, valamint az Európai...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater