
„Az új Max alkalmazás például jelentős hatalmat ad a Kremlnek az oroszok online tevékenységeinek minden aspektusa felett. A Max nem rendelkezik végponttól végpontig terjedő titkosítással, így könnyű célpont a kormányzati megfigyelés számára”
Egyre jobban erősödik a háborús fáradtság az orosz társadalomban. Legalábbis erről árulkodnak a közvélemény-kutatások. Az oroszok többsége békét akar és támogatja a harcok leállítását az aktuális frontvonalak mentén. A Kremlhez finoman szólva sem barátian viszonyuló, progresszivista bekötöttségű Russian Field felmérése alapján a megkérdezettek 58 százaléka támogatna egy tűzszünetet, amely után megkezdődhetnének a béketárgyalások. Határozottan ellenzi ezt a forgatókönyvet 33 százalék, ami három százalékkal kevesebb, mint fél évvel ezelőtt. Az orosz hatalomtól szintén független Levada Központ kutatásai szerint a háború kezdete óta a legmagasabb szintre, a 2024 júniusában mért 57-ről 64 százalékra emelkedett azok aránya, akik békét akarnak az oroszok körében, és a legalacsonyabb azoké (a 2024 júniusi 37-tel szemben 29 százalék), akik szerint folytatni kell a katonai műveleteket addig, amíg nem teljesülnek a kitűzött célok.
„A tárgyalások támogatottsága tehát növekszik, míg a háború folytatásáé csökken. Ugyanakkor az orosz fegyveres erők ukrajnai fellépésének a támogatottsága ha kissé csökkent is, de még mindig 74 százalékos, amiből 42 határozottan, 32 százalék pedig inkább támogatja a műveleteket. Tehát az oroszok többsége már békét szeretne, de apátiába süllyedve inkább a Kremlre bízná a háború alakulásának eldöntését. Vlagyimir Putyin mozgástere így meglehetősen széles, és lényegében a háborúval kapcsolatos bármilyen döntését elfogadja a társadalom”
A társadalmi hangulat ilyen alakulása a valahol természetes háborús elfáradás mellett azzal is magyarázható, hogy az orosz hadsereg egyre jobban áll a frontokon, így a társadalom már győzelemként értékelhetné a háború intenzív szakaszának a leállítását. Amikor az orosz erők erők rosszul álltak, akkor a többség egyértelműen a folytatás mellett foglalt állást, és hallani sem akart a tárgyalásokról. Az sem meglepő, hogy a béketárgyalásokat óhajtók aránya magasabb a nők (71 százalék), a 24 év alattiak (77) és a 100 ezres lakosú városokban élők körében (70). A háborús cselekmények folytatását támogatók aránya magasabb a férfiaknál (37), az idősebb korosztálynál (35), illetve a moszkvai lakosoknál (49).
Közben 24 százalékra csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint a nukleáris fegyverek használata indokolt lehet, ami 15 százalékpontos csökkenés tavaly novemberhez képest. Ezzel párhuzamosan 65 százalékra nőtt azoké, akik szerint a nukleáris fegyverek használata semmilyen körülmények között nem indokolt.
„Emellett a megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, hogy az ukrajnai helyzet fegyveres konfliktussá fajulhat Oroszország és a NATO-országok között. Az ettől tartók tábora tavaly nyáron nőtt, azóta pedig ezen a szinten maradt, míg a válaszadók 31 százaléka ezzel ellentétes véleményen van”
A közvélemény hangulatát egyértelműen befolyásolják az orosz politikai vezetésnek a sajtó által is megtámogatott törekvései is. A Vlagyimir Putyin és Donald Trump között megkezdődött párbeszéd, ezzel párhuzamosan Moszkva és Washington kapcsolatának normalizálódása következtében az oroszok körében 75 százalékról 40-re csökkent azok aránya, akik ellenséges országnak tartják az Egyesült Államokat. Közben 52 százalékkal szemben immár 80 százalék támogatná a kapcsolatok normalizálását a Nyugattal.
„De a háborúnak van egy másik hatása is. Heves társadalmi viták közepette újra felállították például Joszif Sztálin életnagyságú, 1950-ben készült, majd 1966-ban eltávolított domborművét a moszkvai Taganszkaja metróállomáson. A We Can Explain nevű civil projekt adatai szerint eddig 110 új Sztálin-szobrot állítottak fel az országban – ezek közül 95-öt Vlagyimir Putyin elnöksége alatt, és több mint a felét 2014 óta, a Krím- félsziget annektálását követően”
A Sztálin-szobor újbóli felállítása nem elszigetelt esemény, hanem része annak a szélesebb tendenciának, amely a szovjet múlt bizonyos elemeit újraértékeli és hangsúlyozza. Ez a folyamat összefüggésbe hozható az Oroszország és a Nyugat közötti feszültségekkel, valamint a nemzeti identitás és büszkeség erősítésének szándékával.
A háború és a szankciók komoly hatással vannak a gazdaságra is. A Nnemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint két év háborús fellendülés után az orosz gazdaság visszatér a megszokott stagnáló állapotba, a növekedés a fejlett és a fejlődő országok többségétől is el fog maradni. Az IMF friss előrejelzése szerint az orosz gazdaság bővülése 2025-ben jelentősen lassul és a 2024-es 4,1 százalékról mindössze 0,9 százalékra esik vissza. A szervezet szerint ez 2026-ban is mindössze csak 1 százalékra javul. Ez 0,6 százalékos csökkenés a 2025 áprilisában publikált előrejelzésekhez képest, ami a legnagyobb „visszanyesés” az IMF által vizsgált nagyobb országok között.
„Ha ez így lesz, akkor az orosz gazdaság háromszor lassabban fog növekedni, mint a világgazdaság, és a Kremlnek középtávon ezt is figyelembe kell venni a háború alakulását érintő döntéseknél”
S ha már a háború hatásainál tartunk, akkor nem hagyhatjuk ki, hogy ilyenkor a hatalom mindig és mindenütt szorosabb ellenőrzés alá vonja a nyilvánosságot. Így van ez Oroszországban is, ahol az elmúlt lassan három és fél évben még inkább megszorították azokat a bizonyos csavarokat, és a hatalom mind jobban az irányítása alá vonja az internetet. A Kreml közelebb van, mint valaha ahhoz, hogy elérje az általa kívánt internetet. A cél egy kínai stílusú internet, ahol minden online tevékenység „univerzális alkalmazásokon” keresztül zajlik, és a hatóságok széleskörű megfigyelési és ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek.
„Az új Max alkalmazás például jelentős hatalmat ad a Kremlnek az oroszok online tevékenységeinek minden aspektusa felett. A Max nem rendelkezik végponttól végpontig terjedő titkosítással, így könnyű célpont a kormányzati megfigyelés számára”
Minden iskolai, tanári és szülői csevegés átkerül például a tervek szerint a Max Messengerbe. A tanárokat a tervek szerint kénytelenek lesznek regisztrálni ebben az alkalmazásban. A „Sferum” iskolai infrastrukturális rendszerrel együtt az összes iskolai, tanári és szülői beszélgetést Maxhoz fogják átirányítani. Ezeknek a csevegések némelyike már a VK Messengerben is elérhető, a legtöbbjük pedig a WhatsAppban, amelynek blokkolásáról az orosz hatóságok még nem döntöttek, többek között az iskolai és szülői csevegések miatt. A duma Információpolitikai Bizottságának elnöke tagadta a WhatsApp augusztus 1-jei blokkolásával kapcsolatos pletykákat. Szergej Bojarszkij szerint ez az információ „abszurd kiszivárogtatás”. Egyelőre úgy tűnik, hogy lekerült a napirendről a Maxnak komoly versenytársat jelentő Telegram tiltása is.
„Jóváhagyta ugyanakkor a duma az 5000 rubelig terjedő bírság kivetését szélsőséges tartalmak – azért a tételesen felsorolt ilyen jellegű témák ellenére is kérdés, hogy ki mit ért majd idővel ez alatt – tudatos internetes kereséséért és eléréséért, valamint az 500 ezer rubelig – magánszemélyek esetében 50-80 ezer rubel – terjedő bírságot a VPN szolgáltatások elérésének a terjesztéséért, hirdetéseinek terjesztéséért”
A VPN, vagyis virtuális magánhálózat (angolul: Virtual Private Network), egy olyan technológia, melynek segítségével biztonságos és titkosított kapcsolatot hozhatunk létre az interneten. A virtuális magánhálózatot jelképező VPN digitális kapcsolatot létesít a számítógép és egy VPN-szolgáltató tulajdonában lévő távoli kiszolgáló között, létrehoz egy két pont közötti alagutat, amely titkosítja a személyes adatokat, maszkolja az IP-címét, és lehetővé teszi a webhelyblokkok és tűzfalak kikerülését az interneten. Ez biztosítja, hogy az online élmények privátak, védettek és biztonságosabbak legyenek. Azok számára, akik biztonságosabb és szabadabb online élményt keresnek, a VPN használatának számtalan előnye van. A VPN az adatok titkosításával és az IP-cím maszkolásával védi a felhasználókat, így a böngészési előzmények és a tartózkodási hely követhetetlen marad. Ez a nagyobb anonimitás nagyobb adatvédelmet és nagyobb szabadságot biztosít azoknak, akik blokkolt vagy régióhoz kötött tartalmakhoz szeretnének hozzáférni.
„Oroszországban a VPN alkalmazáson keresztül lehet elérni a letiltott platformokat, így például a Facebookot. A törvény szerint ezután büntetik a szélsőséges tartalmak tudatos keresését, ám nem vetnek ki bírságot például a Facebook, az Instagram vagy más blokkolt szájtok látogatásáért”
Ezek a lépések egyértelműen fokozzák az ellenőrzést az internet használat felett, és felvetik a szabadság korlátozásának a kérdését. Az ezekből a tervekből és intézkedésekből kirajzolódó gyakorlat egyébként messze nem orosz sajátosság – a törvényellenes lehallgatások egyidőek a távíró felfedezésével -, ráadásul manapság a világ politikai, katonai, gazdasági, ideológiai és technológiai régiókra bomlásának egyik fontos tényezője. Ugyanis amelyik hatalom a saját szuverenitását megteremtve nem képes függetleníteni magát a vetélytársak befolyásától, az lemarad az elkövetkező évtizedek versenyében, és elveszíti az önállóságát. Ily módon a Google-nak, Facebook-nak, Amazonnak és a többieknek meglesz az orosz és kínai megfelelője, és nemcsak meglesz, hanem már meg is van, csak a társadalmakat kell még leszoktatni a nyugati „nyalókáról”, tudatosítva például, hogy ott is lehallgatják és cenzúrázzák és digitális lábnyomukat követve ellenőrzik őket. Ennek jegyében épül a digitális koncentrációs tábor, kiegészítve a készpénz kivezetésével. A központi bankok által kibocsátani tervezett digitális pénz, a CBDC a készpénz és számlapénz lecserélésére szolgál, és a pénz funkcióinak többségével már nem fog rendelkezni, hanem digitális ostor gyanánt fog működni.
„Közben azon már meg sem lepődhetünk, hogy Oroszországban betiltották Alekszej Navalnij börtönből Hazafi címmel írt, Magyarországon is megjelent könyvét”
A Leningrádi Területi Bíróság június 9-i döntése értelmében a litván One Book Publishing által 2024-ben kiadott, orosz nyelvű kötet immár hivatalosan is tiltólistás anyagnak számít Oroszországban. A bíróság döntésével a Hazafi olyan dokumentumok sorába került, amelyeket a hatóságok szélsőséges propagandának tartanak. Korábban a legismertebb orosz ellenzéki politikus nevét és arcképét is szélsőséges szimbólummá nyilvánították, így ezek használata is jogi következményeket vonhat maga után.
„Ide kapcsolódik a hír, hogy a krími parlament elnöke betiltaná a <külföldi ügynökök> és a <barátságtalan államok> állampolgárainak alkotásainak terjesztését és bemutatását is”
Vlagyimir Konsztantinov olyan javaslattal fordul a dumához, amelyben kéri a „külföldi ügynökök” vagy külföldi országok állampolgárai által létrehozott, Oroszország ellen „barátságtalan cselekedeteket” elkövető művek nyilvános felhasználásának és előadásának tilalmát. „Ma, az Oroszország ellen vívott információs háború közepette az egyes kulturális személyiségek kreativitásukat befolyásolási eszközként használják, oroszellenes programot terjesztenek, hiteltelenítik az állami intézményeket és aláássák a hagyományos szellemi és erkölcsi értékeket. <…> Az államnak lehetősége és kötelessége megvédeni információs és kulturális terét az ilyen befolyástól” – érvel az előterjesztés mellett a krími politikus.
„A <külföldi ügynökökre> vonatkozó törvények szaporodása azt jelzi, hogy a szigorításukról szóló vonalat a Kreml jóváhagyta. Az ilyen törvények támogatásával a parlamenti képviselők egyébként nem annyira az ellenzéket üldözik, mint inkább a rendszerben betöltött saját pozíciójukat védik, beleértve a kulcsfontosságú teljesítménymutatók teljesítését is”
A tiltások azonban nem csak politikai jellegűek. Bírságot terveznek kiszabni Oroszországban a „pornó” tartalmak keresési lekérdezésért is. A társadalmi aktivisták biztosak abban, hogy amennyiben nemcsak a megtekintést, hanem a felnőtt tartalom iránti érdeklődést is büntetik, akkor ez növeli a születések számát.
„Oroszország valóban demográfiai gondokkal küzd – a demográfiai szakadék miatt az új tanévben a tavalyihoz képest 347 ezerrel kevesebb gyermek lép be az általános iskolába, 2026/27-re pedig további 430 ezerrel csökken az első osztályosok száma -, ám aligha ez a megoldás erre a problémára”
Mint ahogy a „demográfiai szpecnaz” létrehozása is inkább megmosolyogtató még akkor is, ha ennek a feladata a születési ráta ösztönzése és a hagyományos értékekhez való visszatérés. Az utóbbit értem, a születések számának növelésében azonban aligha tudnak segíteni a „szpecnazosok”. Úgy semmiképpen sem, hogy ne ütköznének a hagyományos értékekkel. Segíthet viszont a szociális háló fenntartása, vagy az alkoholizmus visszaszorítása, amelynek a jegyében most azt tervezik, hogy hétköznaponként 11 és 19 óra között árulnak majd csak az üzletekben alkoholt, a munkaszüneti és ünnepnapokon pedig egyáltalán nem. A Társadalmi Tanács javaslatáról persze megint csak az jut az eszembe, hogy azért nem kell átesni a ló túloldalára, hiszen az ilyen módszerek már Gorbacsov idején sem segítettek.
„A képviselőknél a labubu is kivágta a biztosítékot”
Az apró, szörnyecskeszerű lény, hegyes fülekkel, nagy szemekkel és gyakran vicsorgó vigyorral és a Z generáció szemében már státusz szimbólummá vált. Megjelenése egyszerre aranyos és kissé félelmetes, ami jól tükrözi a hongkongi születésű, Hollandiában élő Kasing Lung groteszk mesékből inspirálódó vizuális világát. Az orosz képviselőknek igazuk van abban, hogy ezek a figurák torzíthatják a gyerekek értékvilágát, félelmet keltenek, ám aligha a parlamentben kell ezzel foglalkozni. Főképp nem háború idején, amely legalább ilyen negatív hatással van a társadalomra.
„Ártatlanabb, ám szintén a rend jegyében született tiltás a galambok etetésének a büntetése”
A galambok etetése a házak bejáratánál drága mulatság lesz, hiszen a környezetvédelem jelszavával a magánszemélyek akár 3 ezer, jogi személyek akár 250 ezer rubel bírságot is kaphatnak.
De szabályozzák a dácsák körüli kerítések építését is. A jövőben csak átlátható, hálóból, léckerítésből vagy élő növényekből épített kerítések engedélyezettek a telek határán, legfeljebb 1,8 méter magasságban. A szabálysértésért pénzbírságot szabhatnak ki, vagy kötelezhetik a nyaraló tulajdonosát a kerítés lebontására. Ha a kerítés már a helyén van, akkor meg kell próbálni megállapodásra jutni a szomszédokkal. Ha ez nem sikerül akkor a kerítést el kell távolítani.
„Egyre komolyabb problémát, társadalmi feszültséget okoznak a migránsok és a vendégmunkások”
Ennek lecsapódásaként Szentpéterváron betiltották a migránsok munkavégzését taxisofőrként. A hatóságok abban reménykednek, hogy az intézkedés növeli a szolgálat biztonságát és megkönnyíti az oroszok foglalkoztatását. A probléma ezzel „csupán” csak az, hogy közben Oroszországban is égető a munkaerő hiány.
„De nem kisebb gondot okoz a korrupció is, amelyet a háború tabusított, és ezzel magyarázható jelentős részben a mostanában elterjedt <gravitációs betegség> is”
S hogy egy ekkora országban a korrupció is milyen méreteket ölthet, azt mutatja, hogy Vlagyivosztok volt polgármesterétől 821 lakást és 590 millió rubelt foglaltak le. A bíróság megállapította, hogy az ingatlant a korrupcióellenes törvények megsértésével szerezték meg, és szövetségi tulajdonba adta át.
Közben pedig már a belaruszok is választhatnak és választhatók is Oroszországban. Az igaz, hogy államszövetségről van szó, ám egy ilyen döntés aligha a szuverenitás jegyében született.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
“Az oroszok többsége békét akar és támogatja a harcok leállítását az aktuális frontvonalak mentén.”
Láthatóan Putyint ez nem túlságosan befolyásolja.
“A Sztálin-szobor újbóli felállítása nem elszigetelt esemény, hanem része annak a szélesebb tendenciának, amely a szovjet múlt bizonyos elemeit újraértékeli és hangsúlyozza.”
Miket is? A totális bolsevik diktatúrát, az erőszakos kolhozosítást, milliók kivégzését vagy a Gulágra küldését, teljes népcsoportok deportálását, több millió (főleg, de nem csak) ukrán ember szándékosan előidézett éhhalálát, a félelem és rettegés mindent átható és mindenhol érezhető légkörét…?
“csak a társadalmakat kell még leszoktatni a nyugati „nyalókáról”, tudatosítva például, hogy ott is lehallgatják és cenzúrázzák és digitális lábnyomukat követve ellenőrzik őket”
Meglehet, de azért ott nem küldenek senkit 15 évre börtönbe csak azért, mert nyilvánosan hangot ad a kormánykritikus véleményének és nem löknek ki senkit a magasházak ablakaiból ha (okkal vagy ok nélkül) megkérdőjelezik a lojalitását a hatalom iránt.
“ezzel magyarázható jelentős részben a mostanában elterjedt is”
Milyen finom kifejezés az állami szinten elrendelt és végrehajtott politikai gyilkosságokra…
Stier Gábor says:
Reakciói erősen tendenciózusak, de tiszteljük a véleményét.
Tuco says:
Köszönöm, ez kölcsönösen áll.
brüsszelita says:
A törvényellenes lehallgatások nem most kezdődtek Oroszországban, de még a Szovjetunióban sem, hanem az egyidős a távíró felfedezésével, ami nem orosz, hanem nyugati találmány, mint ahogy a törvénytelenség se kommunista furfang, meg az se hogy később törvényesítik őket.
Az Egyesült Államok az ún. Echelon rendszerével az egész világot folyamatosan lehallgatja, – nem titok, a Wikipédia is megírta – illetve a globalisták kezén lévő mainstream média az amerikai birodalom számára kínos információkat elhallgatja, letiltja, a washingtoni törvényhozás pedig azokat kriminalizálja.
Úgyhogy Putyin csak a demokratikus best practice-t követi, de elkésett vele, viszont hadd ne menjek bele a részletekbe. Ez a gyakorlat a világ politikai, katonai, gazdasági, ideológiai és technológiai régiókra bomlásának egyik fontos tényezője mindenesetre, ugyanis amelyik hatalom nem képes függetleníteni magát a többi befolyásától a saját szuverenitását megteremtve, az az elkövetkező évtizedek versenyében lemarad, és elveszíti önállóságát. Ily módon a Google-nak, Facebook-nak, Amazonnak és a többieknek meglesz az orosz és kínai megfelelője, és nemcsak meglesz, hanem már meg is van, csak a népeiket kell leszoktatni a nyugati nyalókáról, merthogy ott is lehallgatják és cenzúrázzák őket az otthoninál talán még keményebben, úgyhogy menni fog az csak akarni kell!
Mert nehogy azt higgyük, hogy például a Google nincs szorosan bekötve a CIA-hoz és a többi amerikai titkosszolgálathoz, és a gmail-en valaha írt, megkapott vagy törölt e-mailjeinet évszázadokra előre és vissza nem tárolják el, és nem vetik össze a posztjainkkal, kommentjeinkkel, bankszámláinkkal és az egyéb digitális lábnyomunkkal, hogy felhasználhassák ellenünk, ha nem úgy táncolunk, ahogy azt a Nagy Testvér fütyüli nekünk.
Ezen alapul a kialakításra kerülő digitális koncentrációs tábor, kiegészítve a pénzzel, azaz hogy annak hiányával, mert a központi bankok által kibocsátani tervezett digitális pénz, a CBDC a készpénz és számlapénz lecserélésére szolgál, és a pénz funkcióinak többségével már nem fog rendelkezni, hanem digitális ostor gyanánt fog működni.
Úgyhogy most be is fejezem, nehogy bajom essen, ezért az engem kagylózó algoritmusoknak minden tiszteletem, őket csak arra kérem, hogy a bigdatába a mondókámat fekete pont nélkül helyezzék el, és az internetről meg a bankszámlámról egy darabig még ne tiltsanak el.