„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Szerbia és Szlovákia után Magyarország következhet, ahol Orbán másfél évtizede tartó kormányzása már nagyon szúrja mind Brüsszel, mind pedig Kijev szemét”
Fotó:EUROPRESS/NICOLAS TUCAT/AFP
Olyan kijelentések időről időre felröppenek Ukrajnából, hogy Kijev készen áll a fegyveres beavatkozásra Magyarország ellen, és a csapatok két óra alatt elérnék a Balatont. A neonáci Ajdar zászlóalj egykori parancsnokának kijelentését azonban a helyén kell kezelni még akkor is, ha Szergej Melnicsuk ezt éppen parlamenti képviselőként tette. Ezeket a szavakat azonban sajnálatos módon alátámasztják azok a felmérések, amelyek szerint a magyarokat az oroszok után a második legnagyobb ellenségként kezelik az ukránok. A két ország hosszú ideje lehűlt viszonyát, és az ukrán média Magyarországot érintő írásait látva azonban ez sem meglepő. Mint ahogy az a friss provokatív lépés sem, amellyel az egyik kárpátaljai város utcájának a nevét Magyar utcáról az Azov egyik formációjában harcoló publicista emlékére nevezték át.
„A minap azonban olyan döntést hozott az ukrán parlament, amely ugyancsak elgondolkoztató. A média ugyan ezen a híren érthetetlen módon átsiklott, jelzi azonban, hogy Ukrajnára egész Európában, de különösen a szomszédos országokban fokozottan oda kell figyelni”
Az ukrán törvényhozás jogszabályban hatalmazta fel az ország elnökét arra, hogy csapatokat küldjön más országokba az ország szuverenitásának és területi integritásának védelmében. Mint Jaroszlav Zseleznyak ukrán képviselőnek a Telegramon közzétett információjából kiderül, ehhez a törvényhozás előzetes jóváhagyására van szükség, az elnöknek pedig tájékoztatnia kell a parlamentet a csapatok idegenbe küldésének céljáról, az egységek erejéről, fegyvereik és felszereléseik típusáról és összetételéről, alárendeltségükről, bevetési feltételeiről és egyebekről.
„A hír – gondoljunk csak bele – megdöbbentő. Mint ahogy az is, hogy Ursula von der Leyen gyorsítaná Ukrajna európai integrációját. Mert ez egyben azt is jelenti, hogy Brüsszelben nem gondolnak arra, hogy a tagságra sem Európa, sem pedig Ukrajna nem áll készen. Arról már nem is beszélve, hogy Ukrajna felvétele nemcsak a gazdaságának állapota miatt jelentene hatalmas terhet, de a jelenlegi frusztráltsággal vegyes keménykedő mentalitás importálása a belső feszültséget is vészesen megnövelné”
Az EU vezetése a tűzzel játszva folyamatosan adja a lovat Ukrajna alá, amely jól érzi, hogyan lehet tőkésíteni Európának ezt a realitásokkal nem számoló, morális burokban és ruszofóbiában érlelődött kiállását. Jó példa erre, hogy Ukrajna már arra alapozva kér pénzügyi és fegyverszállításokban megjelenő támogatást a hadserege megerősítéséhez, hogy majd azzal megvédi Európát, de legalábbis ez a harcedzett hadsereg lesz a közös európai haderő magja. S a példákat még hosszan sorolhatnánk, a lényeg azonban az, hogy Ukrajna még a háború intenzív szakaszának lezárulása után is veszélyt jelent majd Európa biztonságára.
„Ezt a kihívást kezelni kell. Nem lesz egyszerű kihívás. Főképp úgy, ha Ukrajnát egyes erők politikai célokból használják is egyes terrorista akciókban. Arra már gondolni sem merek, hogy ezek az ötletek a kijevi vezetők fejéből pattannak ki. Emlékezzünk csak arra, hogy az Északi Áramlat vezetékeinek felrobbantásában is felmerült az ukrán szál. Legutóbb pedig Robert Ficóék gyanúsították az ukránokat szlovák állami szerveket ért kibertámadásokkal, míg Magyarországon az merült fel – a titkosszolgálatok hívták fel a figyelmet -, hogy ukránok közük lehet az Orbán-kormányt lejárató cikkekhez. Ez is játék a tűzzel. Ha igaz, akkor azért, ha nem, akkor pedig azért”
Január végén érte eddig nem látott kibertámadás Szlovákiát, amelynek következtében összeomlott a kataszteri nyilvántartás. A Geodéziai, Kartográfiai és Kataszteri Hivatal által is használt információs rendszert érte nagyszabású, külföldről érkező kibertámadás. A támadás azért is súlyos, mert fennáll a kockázata annak, hogy a hackerek kezébe kerülhettek a szlovákiai ingatlanok és telkek tulajdonjogával kapcsolatos adatok. Szlovák médiaértesülések szerint a hackerek egy zsarolóvíruson keresztül hétszámjegyű összeget követelnek dollárban a nyilvántartási adatokhoz való hozzáférés visszaállításáért. Ezt követően a szlovák Általános Egészségbiztosító informatikai rendszerét érte támadás. Szakértők szerint a kibertámadással a felhasználók személyes adatait próbálták meg kinyerni.
„Az ilyen akciók célja lehet egy országban a helyzet destabilizálása. Tudatos lehet az időzítés is. Egyrészről a gáztranzit leállítása miatt az utóbbi időben kiéleződött Kijev és Pozsony viszonya, másrészt a kormányzó koalíció helyzete megingott”
Robert Fico kormányfő többször is nyíltan bírálta Ukrajnát, elutazott Moszkvába, Kijev pedig erre válaszul támadta be Szlovákiát. Eközben a szlovák kormány helyzete otthon megingott, miután az egyik koalíciós partner négy képviselője kilépett a frakcióból, így a kormány kisebbségbe került. Több városban tüntetett az ellenzék, és éppen a moszkvai látogatás, valamint Ukrajna bírálata miatt követelte Fico lemondását.
„Ebben a helyzetben nem lenne meglepő, ha Kijev úgy gondolta volna, hogy megbünteti Ficót, pontosabban megpróbálja a helyzetet kihasználva elérni a bukását. Ez finoman szólva nem lenne ellenére az európai liberális fősodornak sem. S e két szál ott ér össze, hogy Kijevnek is érdeke az Ukrajnával szemben visszafogott szuverenista erők lendületének megtörése, a még mindig Oroszország legyőzésében, meggyengítésében gondolkodó globalista liberálisok hatalmának megtartása. Már csak azért is, mert jelenleg ők a jelenlegi kijevi hatalom legfőbb támaszai, és általában véve is Ukrajna első számú támogatói”
Ezek után logikus lenne, ha az ukrán titkosszolgálatok egyes európai civil szervezetekkel összefogva megpróbálnák megrendíteni a nemzeti szuverenista orientációjú kormányok hatalmát az Európai Unión belül. Vagy éppen a Balkánon.
A legnagyobb nyomás ugyanis jelenleg Szlovákiára és Szerbiára nehezedik. Mindkét országban van társadalmi alapja az elégedetlenségnek, és erre ráépülve külső erők is táplálják a haragot, valamint pénzügyi és szervezési- és média segítséget nyújtva igyekeznek növelni a tiltakozások hatékonyságát. Emellett helyi hacker akciókkal növelik a bizonytalanságot. Az ukrajnai Majdan jól ismert forgatókönyve ez, amelynek végső célja a belpolitikai helyzet destabilizálása, és a törvényesen megválasztott hatalom megbuktatása az utca eszközeivel. Majd akár a belső egyensúly felborítása árán is olyan kormány felállítása, amely jobban belesimul az európai liberális fősodorba. Ez a jelenlegi helyzetben Kijev érdeke is.
„Szerbia és Szlovákia után Magyarország következhet, ahol Orbán másfél évtizede tartó kormányzása már nagyon szúrja mind Brüsszel, mind pedig Kijev szemét”
Orbán hatalma azonban az elfáradás jeleinek mutatkozása és az elégedetlenség növekedése ellenére is szilárdabb, mint Vucsicsé, de főképp Ficóé. Ettől függetlenül az elmúlt évben a Fidesz körüli botrányok teremtette helyzetből adódó lehetőséget megérezve biztosak lehetünk abban, hogy a választások közeledtével Magyarországon is kiéleződik a belpolitikai feszültség. Bár Donald Trump győzelme most Orbánt erősíti, a globalista liberális fősodor és az erősödő patrióta szuverenista erők közötti szembenállás kiéleződik. Ez nemcsak Európát, de a magyar társadalmat is megosztja. Méghozzá az orosz-ukrán háborúhoz viszonyuláshoz hasonló törésvonalak mentén. Akarva-akaratlanul is összeérnek tehát Brüsszel és Kijev érdekei, így nem lehetnénk meglepődve, ha együttes erővel, vagy egymást használva mindent megtennének Orbán megbuktatása érdekében.
A 2026-os választások közeledtével a Magyarországra nehezedő külső nyomás minden jel szerint erősödni fog már csak azért is, mert a konzervatív szuverenisták és a liberális globalisták szembenállása európai szinten is kiéleződik. S ha ebbe vetélkedésbe még belekeveredik az ukrajnai konfliktus, az bizony veszélyes gyúanyag. Nem kellene hát játszani azzal a tűzzel!
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
M.I. says:
Az orosz propaganda tovább fogja támadni Ukrajnát a háború után is. Náluk nem lesz tűzszünet.
De a bombák és rakéták után a propagandisták támadása már csak gyerekjáték, ártalmatlan szurkálódás.
A hadsereg játszott a tűzzel, de a propaganda offenzíva már nem tűz csak csapkodás a parázsló újságpapírral.