//„Így nem lehet legyőzni a járványt!”
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Suparna Airlines Kínából érkezett repülőgépének fedélzetén a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. március 24-én. A gép több mint 3 millió maszkot, 100 ezer koronavírus-tesztet és 86 lélegeztetőgépet hozott. MTI/Kovács Tamás #moszkvater

„Így nem lehet legyőzni a járványt!”

Hírmorzsák, amelyek önmaguknál többet mutatnak a világból. A koronavírus egyelőre padlóra küldte Európát. Az elmúlt hetekben nem az úgynevezett Nyugat, hanem a Kelet mutatott utat a válság hatékony kezelésében. Most érdemes odafigyelni Moszkvára és Pekingre.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Suparna Airlines Kínából érkezett repülőgépének fedélzetén a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. március 24-én. A gép több mint 3 millió maszkot, 100 ezer koronavírus-tesztet és 86 lélegeztetőgépet hozott. MTI/Kovács Tamás #moszkvater
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Suparna Airlines Kínából érkezett repülőgépének fedélzetén a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. március 24-én. A gép több mint 3 millió maszkot, 100 ezer koronavírus-tesztet és 86 lélegeztetőgépet hozott
Fotó:MTI/Kovács Tamás

Mindent visz a koronavírus Közép- és Kelet-Európában. Ha nem is kínai tempóban, de a kormányok mindent megtesznek a vírus terjedésének megakadályozása vagy legalábbis lassítása érdekében. Hol jobban, hol kevésbé, de szigorították a polgárok mozgását. Lengyelországban a veszélyhelyzeti készültséget már tovább szigorították, és járványhelyzet van, Csehországban pedig eleve nagyobb szigorral indítottak. Itt és Szlovákiában például maszk nélkül el sem lehet hagyni a lakásokat. Ehhez képest magyar járványügyi intézkedések még meglehetősen megengedőek.  Közben folyik a hajsza a maszkokért és egyéb védőfelszerelésekért, valamint a lélegeztető gépekért. Lassan kiderült, hogy egész Közép-Európát váratlanul érte a járvány. Igaz, ezért eddig csak Andrej Babis cseh kormányfő kért bocsánatot. Most Varsótól Prágán át Budapestig mindenki igyekszik mozgósítani a kínai kapcsolatait, és kiderül, hogy ki az, aki inkább csak beszélt a keleti nyitásról, és ki épített ki igazán jó vonalakat Kína felé.

„Ebben Milos Zeman cseh államfő köre jár az élen a térségben, és ennek megfelelően Prágába érkeztek meg először milliós tételben a maszkok”

Kínára azonban nemcsak ezért érdemes odafigyelni. Vuhanban ugyanis már nyitnak a mozik, és indul az élet. A járvány idején szerzett tapasztalatok pedig sokat érnek. Az Olaszországba érkező kínai orvosok például kiakadtak az európaiak fegyelmezetlenségén. Még a járványtól leginkább sújtott területeken sem tartják ugyanis be szigorúan a karantént. Működik a tömegközlekedés is, az emberek a kelleténél többet járnak-kelnek az utcákon, és nem viselnek szájmaszkot. Ez manapság nem a bátorságról, hanem a felelőtlenségről árulkodik.

„Így nem lehet legyőzni a járványt!”

– fogalmazott az orvoscsapatot vezető Szun Csuo-peng. Mindez, a félreértések elkerülése végett, vonatkozik Magyarországra is, ahol a térségben a leglazább a járványügyi szigor. Ezzel szemben Kínában szigorú rendszabályokkal, a digitális diktatúra drákói eszközeivel sikerült megállítani a járvány terjedését. Januártól az egész országban mindenkinek maszkot kellett viselnie az otthonán kívül. Január 23-tól a legtöbb városi háztömböt, illetve a falvakat lezárták, s innen kezdve csak egy, sorompóval lezárt helyen lehetett ki-és belépni. S ha valaki azt gondolja, hogy ez csak és kizárólag az autoriter berendezkedésnek köszönhető, az téved. Mert Ázsia más politikai rendszerben élő államaiban, így Dél-Koreában, Tajvanon vagy Hongkongban is sikerült megállítani a járványt. Egyrészt azért, mert tanultak a 2003-as SARS-járványból, és a várható újabb hullámra folyamatosan készítették fel a dél-kelet-ázsiai egészségügyi rendszereket.

„Emellett a nyugati app-eket messze leköröző high-tech alkalmazások és a közösségelvű, társadalmi felelősséget és önfeláldozást hangsúlyozó konfuciánus erkölcs, valamint az ázsai fegyelem együttesen segítette a sikert”

Európa azonban elaludt. Azt hitte, ő ezt megússza. A védekezést most is legkésőbb február elején meg kellett volna kezdeni. Mint Oroszországban. Itt azonban akkor még Vuhan üres utcáit mutogatták a tévék, és a liberális szabadságjogok védelme jegyében minden ment a régi kerékvágásban. Valójában Európától félnek most tőlünk keletre is. A posztszovjet térség országai Kína felé meglehetősen hatékonyan zártak, az Európából hazatérő honfitársaik azonban láthatóan vitték magukkal a vírust is. Az utóbbi napokban ugyanis érezhetően megugrott – Oroszországban például március 25-ről 26-ra 648-ról 840-re nőtt – a kimutatott fertőzöttek száma. Pedig ezidáig egyedül Alekszandr Lukasenko mutat fityiszt a koronavírusnak, a többi helyen kemény és egyre szigorodó intézkedésekkel próbálják lassítani a járvány terjedését.

„Kijevben már egy hete leállították a metrót is, Oroszországban pedig március 28-tól április 14-ig munkaszünetet rendeltek el”

Hogy a Kreml milyen komolyan veszi a koronavírus elleni fellépést, azt nemcsak a már január végén foganatosított játványügyi intézkedések jelzik, hanem az is, hogy meghatározatlan időre elhalasztják még a politikai szempontból oly fontos népszavazást is az alkotmány módosításáról. Vlagyimir Putyin emellett szerdán bejelentett egy sor, kiemelten alacsony jövedelműeket, a kisgyerekes szülőket, a nyugdíjasokat, a munkahelyüket elveszítőket, és a kis- és mikróvállalkozókat segítő szociális és gazdasági intézkedést is. Itt elsősorban a jövedelmek, a segélyek kiegészítéséről, adók elengedéséről van szó. De a források biztosítása érdekében 15 illetve 13 százalékos adót vetnek ki a külföldre kiáramoltatott jövedelmekre, valamint az egymillió rubel feletti befektetésekre, banki megtakarításokra. Emellett a duma előtt van az a törvényjavaslat, amely három évig terjedő börtönnel vagy egymillió rubeles (egy rubel valamivel több mint 4 forint) büntetéssel sújtaná a karantént megsértőket. S ha e felelőtlenség más halálát okozza, akkor a büntetés akár 7 év is lehet. Jelenleg 112 ezren vannak kiemelt orvosi felüghyelet alatt karanténban, és ne feledjük el, hogy már mintegy 200 ezer tesztet végeztek el. Ennek ellenére a kormányfő felháborodottan közölte, hogy egyes régiókban nem veszik komolyan a tesztek fontosságát. Hát akkor mit mondjanak más országokban?!

„Mindezeket, főképp az egy hetes munkaszünetet, a gazdagok megadóztatását látva azt is mondhatnánk, hogy oly hosszú ideig tartó sikertelen próbálkozás után beköszöntött a kommunizmus, de most nincs itt a viccek ideje”

A szomszédos Ukrajnában is igyekszik elejét venni a hatalom a járvány kirobbanásának. Közben azonban olyan kijelentések hagyják el egyes vezetők száját, hogy megáll az ember esze. Azon még lehetett mosolyogni, mikor az egészségügyi miniszter vodkét és fokhagymát ajánlott a vírus ellen, azon azonban már nem lehet nevetni, hogy Ilja Jemec szerint az államnak és a biznisznek a koronavírus-járvny idején a 65 év alattiakra kell összpontosítania z eszközöket, nem pedig a „hullákra”. Ezzel a haszonelvű, az üzleti érdekekt kiszolgáló szemlélettel az új ukrán hatalom aligha szeretteti meg magát a választóival. S miközben egyes miniszterek finoman szólva is félreérthető és megengedhetetlen kijelentésekre ragadtatják magukat, többen – köztük az ismert tévés Dmitrij Gordon – arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus generálta válság az ország szétesésével fenyeget, Ukrajna ugyanis még nem szilárdult meg, mint állam.

„De ne engedjük el azért a fülünk mellett az egészségügyi miniszter durva elszólását, mert itt egy másik hír, amely szintén azt támasztja alá, hogy Kijev a nyugdíjasokkal már nem nagyon számol. Sőt, mintha teherként érezné őket a hatalom”

A parlament szociálpolitikai bizottságának elnöke, Halina Tretyakova ugyanis bejelentette, hogy 72 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt. Tretyakova szerint ezzel csökken a nyugdíj támogatásért folyamodók száma, ezáltal csökkenne a Nyugdíjalap pénzügyi hiánya. Ukrajnában a férfiak átlagos élettartama 64 év. A 72 évre emelkedett nyugdíjkorhatárral a férfiak majd életük végéig dolgozhatnak, a nők pedig eltölthetnek néhány évet nyugdíjasként. Mindez azt jelenti, hogy Tretyakova szerint az embernek 1-2 évnél többet nem szükséges nyugdíjasként élnie, mert így már veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát. Az elmúlt évek intézkedéseit, retorikáját látva most már nyugodtan kijelenthetjük, Kijevben sokan nem értik, mi is az az európaiság. Igaz, az elmúlt heteket figyelve kicsit elbizonytalanodtam. Lehet, hogy mégis az ukránok értik jól, mit is jelent ma az európaiság?

„Gordonnak és társainak azonban igaza van, ilyen helyzetekben az állam is vizsgázik. Az ukrán állam azonban gyenge, szétesett”

Ezt támasztja alá az alábbi két hír is. Az egyik Arszen Avakov belügyminiszter bejegyzése a közösségi oldalán. Avakov szerint Ukrajnában a koronavírus miatt elrendelt karantén miatt egy hónap múlva már kenyérre sem lesz pénzük az embereknek. A belügyi tárca vezetője szerint Ukrajna ahhoz túlságosan szegény, hogy mindenkinek a szükséglete szerint juttasson túléléshez szükséges anyagiakat, de azért minden lehetőt elkövetnek, hogy senki ne maradjon étel és gyógyszer nélkül. S hogy Avakov nem a levegőbe beszél, azt alátámasztja a következő hír. Eszerint a koronavírus miatt komoly gondok támadtak az ukrán hadsereg élelmezése körül, és az elnöki hivatal körlevéllel fordult segítségért a megyei állami közigazgatásokhoz és önkormányzatokhoz. A hivatal helyettes vezetőjétő, Anna Kovalenkótól származó információ szerint a kérés értelmében a megyei közigazgatásoknak térítésmentes támogatást kell nyújtaniuk a fegyveres erők alakulatai számára. És ha baj van, akkor jön a régi recept, az ellenségkép építése. Ezt tette Dmitro Kuleba külügyminiszter is, aki dán kollégájával a járvány és a határok lezárása miatt Dániában rekedt ukránok hazatéréséről tárgyalva sem felejtette el felhívni Jeppe Kofod figyelmét arra, hogy Oroszország a világjárványt próbálja felhasználni az ellene irányuló szankciók feloldására vagy enyhítésére. Kuleba arra kérte dán kollégáját, hogy járjon közben a szankciók fenntartása érdekében az EU többi tagállamában. Hát igen, most biztos ez a legfontosabb!

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.