„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Óriási boldogság részt venni egy nukleáris jégtörő arculatának megalkotásában. Az a tény pedig, hogy a Sztálingrádot a Győzelem és az atomipar 80. évfordulójának évében kezdik el építeni, különös jelentőséget ad ennek a projektnek”
Forrás:Roszatom
A hajót Sztálingrád városáról (ma: Volgográd) nevezték el. Ebben a városban és környékén 1942. július 17. és 1943. február 2. között zajlott a sztálingrádi csata – a második világháború sorsdöntő összecsapása a szovjet Vörös Hadsereg és a német Wehrmacht között, amely a Vörös Hadsereg győzelmével ért véget.
„A jégtörő gerincfektetési ceremóniáját az Uránusz hadművelet kezdetéhez időzítették, 1942. november 19-én a szovjet Vörös Hadsereg Sztálingrádnál ellentámadásba lendült”
„Biztos vagyok benne, hogy az új Sztálingrád jégtörő méltón fogja viselni ezt a büszke nevet. Az Északi-sarkvidék zord körülményei között, a jeget törve népünk tehetségének, erejének és teremtő energiájának újabb szimbólumává válik, annak a képességnek a jelképe lesz, hogy a legmerészebb célokat tűzzük ki magunk elé és valósítsuk meg, valamint hogy a legnehezebb időkben is helyt álljunk” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki videó kapcsolaton keresztül vett részt a ceremónián.
„Önök azt a célt tűzték elénk, hogy az Északi-tengeri hajózási útvonal mentén hozzuk létre a transzarktikus szállítási folyosót. Ez hatalmas, bolygó léptékű feladat. Megoldása lehetővé teszi Oroszország vezető szerepének megerősítését és a nemzeti projektek megvalósítását a magas északi szélességi körökön, valamint megalapozza az Oroszországi Föderáció logisztikai szuverenitását”
– mondta az elnökhöz fordulva Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója. A ceremónián a sztálingrádi csata egyik résztvevője, a 103 éves Pavel Vinokurov kapszulát adott át Alekszej Lihacsovnak Volgográd földjével. A kapszulát a jégtörő fedélzetén fogják őrizni.
A Sztálingrád külső megjelenése vörös-fehér színvilágú. A felépítmény oldalfalai fehérek, az elülső részen pedig egy pannó lesz látható, vörös háttéren a hős város fehér csillaga. A csillagon pirosban jelenik meg a Volgográdban álló, a Haza hív! szobor sziluettje.
A Sztálingrád jégtörő vörös-fehér felépítményének kialakítása nemcsak esztétikai, hanem funkcionális feladatot is ellát. Már nagy távolságból meg lehet különböztetni a Balti Hajógyárban épülő, azonos sorozatú Leningrád jégtörőtől, amelynek felépítménye homlokzata kék-fehér színvilágú.
„Óriási boldogság részt venni egy nukleáris jégtörő arculatának megalkotásában. Az a tény pedig, hogy a Sztálingrádot a Győzelem és az atomipar 80. évfordulójának évében kezdik el építeni, különös jelentőséget ad ennek a projektnek”
– mondta az új jégtörő arculatának megtervezője, a Roszatom Kommunikációs Központ művészeti és dizájn osztályának vezetője, Vlagyimir Ruzsnyikov.
A Sztálingrád gerincfektetésekor a hajó készültségi foka már 4 százalék volt – az első három szekciót már összeállították. A jégtörő némileg eltér elődeitől, miután a tapasztalatok alapján minden újonnan épülő hajón fejlesztéseket hajtanak végre. A 22220-as projekt fő jellemzői azonban megmaradtak, kettős merülésű kialakítás, a két RITM–200 típusú reaktor alkalmazása, valamint váltóáramú aszinkron villanymotorok a hajócsavarok meghajtására. Ezek a hajók akár három méter vastag jeget is képesek áttörni.
„Jelenleg a Balti Hajógyárban további két 22220-as projektszámú nukleáris jégtörő épül, a Csukotka és a Leningrád”
A Csukotka jégtörőt már a kikötői próbákra készítik. Novemberben a Roszatom gépgyártó részlege a szerződésben rögzített határidőnél korábban befejezte a jégtörő mindkét reaktor berendezéséhez tartozó aktív zónák gyártását. Októberben a Csukotkán beemelték a tíz szekcióból álló, több mint 200 tonnás, nagyméretű felépítmény blokkot, amelyben a jégtörő segédenergia-ellátó rendszerének rekeszei kaptak helyet. Ugyanebben a hónapban a helyére illesztették a fedélzeti felépítmény részeként a 300 tonnás lakófelépítmény-blokkot. A hajótest szerkezeteinek beépítése után a Balti Hajógyár szakemberei megkezdik a belső terek kialakítását, a kabinok, közösségi helyiségek, étkező, pihenőzónák és egyéb helyiségek berendezését.
„A Leningrádon novemberben beszerelték a bal oldal tartalék dízelgenerátorát. Ez az egység 38,5 tonnát nyom és teljesítménye 2000 kW. Ezt követően a jobb oldali dízel generátort is beszerelik. A hajó építési készültsége jelenleg 20 százalékos”
A nagyméretű blokkokat használó építési technológiára való áttérés jelentősen lerövidíti az atommeghajtású jégtörők építési idejét. Míg a sorozat első hajója hét év alatt készült el, a következő, a Jakutia kevesebb mint öt év alatt. A Csukotka esetében öt évre, a Leningrád és a Sztálingrád esetében négy és fél évre tervezik a kivitelezési időt.
„A Zvezda hajógyárban ezzel párhuzamosan folytatódik az 10510-es projektszámú <szuper jégtörő>, a Rosszija építése is, amelyet 2029-ben terveznek üzembe helyezni”
Az atommeghajtású jégtörők biztosítják a kereskedelmi és egyéb célú hajók biztonságos áthaladását az Északi-sarkvidéknek az év nagyobb részében jéggel borított tengerein a transzarktikus szállítási folyosó mentén – Szentpétervártól Vlagyivosztokig.
Jelenleg Oroszország atomjégtörő flottája nyolc hajóból áll, amelyek közül négy a legújabb, 22220-as projekthez tartozik: az Arktyika (2020-ban állt szolgálatba), a Szibir (2021), az Ural (2022) és a Jakutia (2024).
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Mini reaktorok says:
Kéne venni pár RITM–200 típusú reaktort és letelepíteni az ország erre alkalmas pontjain, hogy javítani tudjuk a villamosenergia-függetlenségünket.
Feltételezem, ha egy hajón megoldható a használat akkor nem igényel akkora előkészítést, mint Paks-2, még azt is el tudom képzelni, hogy kb. sorozatban gyártják és jóval hamarabb le tudnánk párat telepíteni és használatba venni.
Tuco says:
Hűteni ezeket is kell, a tengeren ez nem probléma, a szárazföldön már inkább. A lakosság sem biztos hogy örülne, ha néhány kilométerre az otthonától egy atomreaktor üzemelne.