//Hogyan készül Moszkva a járványra?
A moszkvai Seremetyevo repülőtéren egy érkező utast vizsgálnak az egészségügyi személyzet tagjai 2020. március 19-én #moszkvater

Hogyan készül Moszkva a járványra?

MEGOSZTÁS

Oroszország időben zárta a kínai határt. Moszkvát Európa felől érte el a koronavírus. Az Európai Unió országaival összevetve kifejezetten jók az orosz mutatók.

A moszkvai Seremetyevo repülőtéren egy érkező utast vizsgálnak az egészségügyi személyzet tagjai 2020. március 19-én #moszkvater
A moszkvai Seremetyevo repülőtéren egy érkező utast vizsgálnak az egészségügyi személyzet tagjai 2020. március 19-én
Fotó:EUROPRESS/Ramil Sitdikov / Sputnik

Immár halálos áldozatot is követelt a járvánnyá minősített COVID-19 fertőzés Oroszországban. Egy 79 éves, egyéb betegségekben is szenvedő asszony halt meg, de állítólag közvetlenül nem is a vírus miatt. Az orosz mutatók azonban az Európai Unió országaival összevetve kifejezetten jók. A Kínával határos, Irántól sem túl messze lévő 145 milliós országban eddig 658 fertőzöttet tartanak nyilván – az utóbbi 24 órában, március 24-ről 25-re a számuk több mint százzal emelkedett -, nagyjából 70 százalékukat Moszkvában. A betegek több mint 80 százaléka külföldről tért haza, 29 fertőzöttet pedig már gyógyultan haza is engedtek. Mintegy 110 ezren – külföldről hazatértek, megfertőződöttek környezete – vannak fokozott orvosi felügyelet alatt. Az egyre erőteljesebben támadó vírus megfékezésére a március 28-tól április 5-ig terjedő hetet munkaszüneti nappá nyilvánították. S bár Oroszország eddig kimondottan jól védekezik a koronavírussal szemben, a lakosság  egyre nyugtalanabb, a gyógyszertárakból szép lassan eltűnnek a maszkok és a fertőtlenítő szerek, az üzletekből a WC-papír és a grecska (hajdina), az irodákból pedig az emberek. Az aggodalom nem megalapozatlan, hiszen a fertőzések száma az utóbbi napokban érzékelhetően megugrott, és az intézkedésekből ítélve a hatóságok is arra számítanak, hogy a járvány Oroszországot sem kerüli el. Az ország összes régiója megemelt készültségi fokozatban van.

„Az orosz mutatók láttán sokan csóválják hitetlenkedve a fejüket, pedig jobban tennék, ha inkább a védekezés módszereire figyelnének. Azok ugyanis egyelőre egyértelműen hatékonyabbak, mint az Európai Unió területén”

Bárki bármit is gondol, a fertőzések eltitkolása az orosz sajtó jelenlegi nyitottsága mellett elképzelhetetlen lenne. A lapok, a portálok tele vannak a koronavírus híreivel, sokan bírálják is a szigorítások bevezetésének vontatottságát, a számokat azonban nem vonták kétségbe. Azt persze mindenki tudja, hogy a fertőzöttek valós száma – mint mindenütt – a hivatalosan regisztráltakénál nagyobb. Az adatok hitelességét támasztja alá az is, hogy eddig már mintegy 185 ezer tesztelést végeztek el, és ezt a számot a kormány célkitűzése alapján egy héten belül megduplázzák. Csak Moszkvában a következő hét folyamán napi 10 ezer tesztet végeznek, és ezt a számot fel akarják vinni 25 ezerre. Ennek érdekében gyorsított eljárásban engedélyezik a kidolgozott tesztelési módszereket. Az ellenőrzésbe már bevonták a regionális laboratóriumokat is, és az sem okoz fennakadást, hogy a fertőzésre a végső igent a Novoszibirszkben lévő állami intézet mondja ki. Szentpéterváron például a lakossági igényeknek megfelelően a teljesen tünetmentes aggodalmaskodók megnyugtatására megjelent még a térítéses koronavírus teszt lehetősége is, egyebek között házhoz hívható formában.

Az országos tisztifőorvos bejelentése alapján mostantól minden külföldről hazatérő orosznak kötelezően 14 napra karanténba kell vonulnia. A karantén megsértőit szigorúan büntetik. Mint Putyin fogalmazott, két lehetőség van, két hét karantén vagy öt év börtön. Idáig ez csak a fertőzés gócpontjaiban jártakra vonatkozott. Anna Popova felszólította a kormányzókat arra is, hogy végeztessék el a COVID-19-szűrést mindenkin, aki az elmúlt 14 nap során tért vissza Oroszországba Európából. Meg kell vizsgáltatni továbbá mindenkit, aki az elmúlt egy hónap alatt tért vissza külföldről, és légúti panaszokkal fordult orvoshoz.

„Putyin felkereste a koronavírus-helyzetet felügyelő, az adatokat nemcsak Oroszországból, hanem az egész világról gyűjtő informatikai központot, felszólította az oroszokat, hogy hagyjanak fel az élelmiszer-felvásárlással, mert az a termékek megromlásához vezet”

Hangsúlyozta, hogy az üzletek stabil ellátása biztosítva van. Az orosz kormány és a jegybank közölte, hogy kész rövid lejáratú hitelt biztosítani a kereskedelmi cégeknek, hogy a forgóeszközök kiegészítésével biztosítsa a szociális szempontból fontos termékek megfelelő készletezését. A kormány emellett több ágazatban az adófizetés egyelőre háromhavi halasztásával, a kis- és középvállalkozások számára elkülönített pótlólagos forrásokkal, a mikrovállalkozások esetében a biztosítások díjára adott háromhavi haladékkal, a hatósági ellenőrzések észszerűsítésével segíti a gazdaság működését. Ebben komoly támaszkodhat a mintegy 600 milliárd dolláros felhalmozott tartalékra. A koronavírus terjedése miatt kedden bezártak Moszkva jelentősebb múzeumai és kiállítótermei, és több színház is. A járványra hivatkozva a sportági szövetségek április 10-ig törölték az összes labdarúgó-, kosárlabda- és jégkorongmérkőzést. A sportminisztérium javaslatot tett az összes országos jelentőségű sportesemény elhalasztására. Az orosz ortodox egyház rendkívüli higiéniai előírásokat vezetett be szertartásrendjében és keresztjárásokkal fohászkodik az Úrhoz.

„De menjünk sorjában, mert a foci és hoki bajnokság ugyan a magyarral együtt Európában a legtovább ment, bizonyos intézkedéseket azonban jóval korábban meghoztak és hatékonyabban működtettek, mint az EU országai”

Talán a legfontosabb lépés az volt, hogy az orosz hatalom a leggyorsabban és a leghatározottabban reagált a Kínából érkező hírekre. Már január végén agresszív járványügyi intézkedéseket foganatosítottak, beleértve a karantén kialakítását is. Akkor, amikor még Kínában is mindössze 10 ezres nagyságrendű volt a fertőzöttek száma, a világ többi részén pedig csupán néhány esetet regisztráltak. A 4250 kilométer hosszú határt már január végén elkezdték lezárni, február első napjaiban pedig már tranzitutasként sem lehetett Kínából külföldiként átrepülni Oroszországon. A megmaradt közvetlen járatok, majd később a leginkább fertőzött országokból érkezők mind Seremetyevo F-termináljára érkeztek, ahol védőöltözékes járványügyisek vizsgáltak át mindenkit. A február folyamán ellenőrzött 381 ezer emberből 130 embert szállítottak kórházi karanténba. Végül csak két ember hordozta közülük a koronavírust, ám ezzel őket is kiszűrte a rendszer.

„Tehát Kínából februártól csak egyetlen kapun lehetett bejutni, február 18-tól pedig Európával ellentétben már vízummal sem léphettek az országba kínaiak”

Az irániak felé nem zárt ilyen gyorsan a rendszer, de február 28. óta már nem adnak ki újabb vízumot, március 6. után pedig nem is érkezhettek onnan külföldiek. Mostanra pedig felfüggesztették az EU-ból a vasúti utasszállítást és a légi közlekedés nagy részét, lezárták a határt Norvégia, Lengyelország, de még Belarusz felé is. Oroszország március 18-tól egyelőre május 1-ig beutazási tilalmat rendelt el a külföldi állampolgárok, illetve az állampolgárság nélküliek számára.

„Az ország nagy részén akadályozzák a járvány terjedését a hatalmas távolságok, ám ezek az intézkedések nagy szerepet játszottak abban, hogy a 14 milliós Moszkvában – egy Olaszországból hazatért férfin – csak március 1-jén regisztrálták az első megbetegedést”

A súlyos megbetegedések minimális számát magyarázza az is, hogy míg Olaszországgal szemben az orosz társadalom átlagéletkora alacsonyabb. Míg az olaszok 24 százaléka 65 év feletti, és a lakosság fele 47 évnél idősebb, Oroszországban ez az arány 14 százalék, a korfa mediánja pedig 38 év. Oroszországban – mindenek előtt a nagyobb városokban – a sztereotípiákkal szemben nem olyan rossz az egészségügyi ellátás sem. Míg például az olaszoknál – bányászta ki az Index – ezer lakosra 3,1 ágy jut, addig Oroszországban ez a mutató 8 ágy.

Mint a Bekiáltás blog a legutóbbi kormányülést ismertetve az egészségügyért is felelős Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettest idézte, vizsgálatokhoz csaknem 710 ezer eszközt halmoztak fel, s a gyártást napi 100 ezerre emelték, amit tovább bővítenek. Folyik a kiszállítás a régiók laboratóriumaiba a helyi járványügyi szervezetek megrendelése alapján. A fertőző betegek kórházi kezelésére több mint 55 ezer ágy áll rendelkezés, közülük 12 ezer újraélesztésre alkalmas eszközökkel felszerelve. Ötszáz új lélegeztető készüléket is beszereztek, az egész országban pedig 40 ezer áll rendelkezésre. (A Moszkva melletti Kommunarkában lévő járványkórház főorvosa Gyenyisz Procenko az Rbc.ru portálnak elmondta, hogy csak náluk 5 ezer lélegeztető gép áll rendelkezésre, és eddig egyikre sincs beteg kapcsolva.) A miniszterelnök-helyettes  aláhúzta, hogy orvostechnikai eszközökből megfelelő az ellátás, 6 ezer fertőző betegséggel foglalkozó orvos, közel kétezer pulmonológus, több mint 18 ezer nővér és mentős áll készenlétben, szükség esetén pedig bevonják az orvosi egyetemek és főiskolák hallgatóit. Novoszibirszben pedig már tesztelik az oltóanyagot, Moszkva mellett pedig mobil kórház épül.

„A kormány mellett alakított koordinációs tanács három fő területre, a szociális és egészségügyi szférára, a gazdaság alakulására és a tájékoztatásra koncentrál”

Emellett tovább szigorították a megelőző intézkedéseket. Moszkvában betiltották az 50 főnél nagyobb rendezvényeket, bezártak a színházak, mozik. A fővárosban és több más nagyvárosban hétfőtől bezártak az iskolák. Moszkva megyében péntektől háromhetes iskolai szünetet rendelnek el. Ez nem hivatalos, de Putyin közelébe senki nem juthat, akin nem végezték el a tesztet.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.