Hogy áll az ukrán gazdaság?

Miután mind az amerikai, mind pedig az európai támogatások bizonytalanná váltak Ukrajna számára, még nagyobb súllyal merül fel az a kérdés, hogy mekkora az ukrán gazdaság és társadalom teherbíró képessége. Bár alapvetően igaz, hogy nyugati támogatás nélkül az ország már nem tudná folytatni a háborút, maga a kérdés árnyaltabb annál, hogy a tényleges pénzügyi segélycsomagokra lehessen redukálni. Az ukrán gazdaság ugyanis – legalábbis még – nem omlott össze, ugyanakkor súlyos strukturális problémákkal küzd, amelyek a jövőben tovább mélyülhetnek. Arról nem is beszélve, hogy az ukrán gazdaság zuhanása nem is a háború kitörésével kezdődött.

Kosztur András írása a #moszkvater.com számára

„A munkaerő kérdését persze a mozgósítás is érinti”
Fotó:EUROPRESS/Roman PILIPEY/AFP

Az elmúlt időszakban az Ukrajnával kapcsolatos hírek nem is annyira a front eseményeire, mint inkább az országnak nyújtandó támogatásokkal kapcsolatban az amerikai kongresszusban vagy az Európai Unió különféle testületeiben folytatott vitákra fókuszáltak. Nem véletlenül, hiszen Ukrajna rá van szorulva a nyugati támogatásokra, azok teljes elapadása nem titkoltan az ország vereségéhez vezetne. Ez vonatkozik egyrészt a fegyver utánpótlásokra, amelyek terén elsősorban az Egyesült Államokra számítana Kijev, de az ukrán költségvetésbe közvetlenül érkező pénzösszegek is fontosak az állam fizetőképességének megőrzése szempontjából.

„A tavalyi év végén elfogadott 2023-as költségvetés nagyjából a költségvetés bevételeinek megfelelő deficittel számolt, a tényleges kiadások azonban felülírták a számításokat”

Míg eredetileg 2,6 ezer milliárd hrivnyás kiadási oszloppal, és valamivel kevesebb, mint 1,3 ezer milliárd hrivnya deficittel számoltak, a kiadások végül megközelítik a 3,4 ezer milliárd hrivnyát, a deficit pedig meghaladja a 2 ezer milliárdot. Könnyebben összevethető számokra fordítva, utóbbi összeg, azaz az ukrán költségvetés 2023-as hiányösszege jelenlegi árfolyamon hozzávetőlegesen 53 milliárd dollár. A legnagyobb összeget, a kiadások közel felét természetesen a hadi kiadások teszik ki, a hiányt pedig elsősorban kölcsönökből, és a nyugati partnerek vissza nem térítendő támogatásaiból fedezik.

Ukrajna államadóssága – beleértve az állam által garantált adósságokat is – a 2021-es év végi adathoz képest közel 40 milliárd dollárral, 136 milliárdra növekedett 2023 októberére, az év végéig még várhatóan fokozódó növekedés nagy része pedig a külső államadósságot terheli. Míg korábban az ukrán államadósságban a belső és külső tartozások összege megközelítőleg azonos nagyságrendű volt, addig mostanra a külső államadósság a belső közel kétszeresére rúg. A három legnagyobb hitelező – az Európai Unió, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – felé való tartozásuk összege együtt meghaladja a teljes belső államadósság összegét.

„A 2024-es költségvetés az ideinél magasabb bevételekkel, és alacsonyabb deficittel számol”

Ráadásul a külföldről valutában érkező támogatásoknak köszönhetően Ukrajna a háború alatt jelentős, jelenleg 38,8 milliárd dolláros valutatartalékot halmozott fel, hiszen a költségvetés kiadásainak többsége belföldön, hrivnyában történik. A támogatások jelenlegi megtorpanása, vagy elakadása tehát rövid távon nem okozza majd az ukrán gazdaság összeomlását. Emellett jelenleg az alapvető politikai szándék is fennáll Nyugaton arra vonatkozóan, hogy ez a jövőben se történjen meg. Erre nemcsak azok a kisebb-nagyobb, különféle országoktól és szervezetektől Ukrajnának juttatott támogatások utalnak, amelyeket az elmúlt hetekben jelentettek be, hanem az is, hogy a G7 országok ezúttal 2027 márciusának végéig lehetővé tették Ukrajna számára a törlesztő részletek kifizetésének elhalasztását. Utóbbi persze nem jó előjel abban az esetben, ha Kijevnek piaci alapú kölcsönöket kellene felvennie a nyugati támogatások elmaradása esetén. Egy háborúban álló, és jelenlegi hiteleit sem fizető országnak vélhetően nem, vagy csak rendkívül előnytelen feltételek mellett adna pénzt egy politikai tekintetben nem érdekelt, csak profit szempontokat követő befektető.

„A finanszírozás problémái persze nem csak a nyugati költségvetési vitákhoz kapcsolódnak, hiszen az ukrán költségvetés több mint felét 2024-ben az ország saját bevételeiből tervezik fedezni”

Az ukrán gazdaságnak idén is, és jövőre is néhány százalékos növekedést jósolnak, mindehhez azonban érdemes figyelembe venni a tavalyi közel 30 százalékos zuhanást is. Fejlett ipari központok (Mariupol), kikötők (Bergyanszk), az ország legnagyobb atomerőműve (Enerhodar), és rengeteg termőföld került orosz ellenőrzés alá, ráadásul milliók – zömükben munkaképes korú nők és férfiak – hagyták el az országot, vagy kerültek az orosz fennhatóság alatt álló területekre. Az ukrán gazdasági minisztérium szerint a következő években Ukrajnának 4,5 millió új munkavállalóra lenne szüksége. A harcok befejezéséig meglehetősen kilátástalannak tűnik ilyen mértékű munkaerő bevonása az ukrán gazdaság életébe. Emellett a Kijev által uralt területeket is súlyos károk érték, többszáz milliárd dollárra teszik a helyreállítások várható költségét, a harcok ráadásul tovább folynak.

„Mindehhez járul még, hogy az országban maradt polgárok helyzete is gyakran bizonytalan, és a belső migráció is milliós nagyságrendű volt”

A fronthoz közeli területekről rengetegen menekültek a nyugati területekre, és számos vállalat is követte őket, munkaadók, és munkavállalók egymásra találása azonban így sem egyszerű, így a munkaerőhiány a munkanélküliséggel egyidejűleg jelent problémát az ország gazdasága számára. Jellemző ebből a szempontból az egyik legnagyobb ukrán munkaközvetítő portál statisztikája, amely szerint 2023 októberében a háború előttihez képest a meghirdetett állások száma a nyugati megyékben jelentősen növekedett (Kárpátalján 104, Ivano-Frankivszk megyében 87 százalékkal), míg az olyan front melletti, de ukrán ellenőrzés alatt lévő régiókban, mint Mikolajiv vagy Harkiv megye, jelentősen zuhant (33, illetve 55 százalékkal), a nagyobbrészt oroszok által uralt területekről nem is beszélve.

„A munkaerő kérdését persze a mozgósítás is érinti”

A behívottak és önként bevonulók – az ukrán hadsereg összlétszáma hivatalos állítások szerint jelenleg kb. 1 millió fő – értelemszerűen hiányoznak a gazdaság más területeiről, miközben jelentős terhet jelentenek a költségvetésnek. Nemrég maga Volodimir Zelenszkij elnök panaszolta el, hogy a hadsereg által kért 450-500 ezer új mozgósított katona behívása 500 milliárd hrivnyába (kb. 13 milliárd dollárba) kerülne, és mint láttuk, ez jelentős tétel lenne az ukrán költségvetés számára.

Nem is beszélve arról, hogy ezzel újabb félmillió ember kerülne ki a munkaerőpiacról, ahonnan ráadásul sokan már eleve azért hiányoznak, mert – félvén a behívóktól – ténylegesen vagy legalábbis papíron felmondtak munkahelyükön, mióta ott is értesíthetik őket a toborzók. Így az Ukrajnában egyébként sem ismeretlen szürkegazdaság is problémát, és persze bevételkiesést jelent az ukrán államnak, amelynek ráadásul valamennyire a társadalom tűrőképességét is figyelembe kell vennie, és szigorúságának, az ellenőrzések mértékének kénytelen valamilyen határt szabni.

„Az ország helyzetén az sem segített, hogy idén nyáron az oroszok véget vetettek annak a gabonakereskedelmi megállapodásnak, amelynek köszönhetően Ukrajna a korábbi évhez képest még növelni is tudta gabonaexportját”

Az ukrán kikötői infrastruktúra elleni támadások a nemzetközi hajózási – és főképp biztosítási – vállalatok zömét eltántorították a Fekete-tengeri ukrán kikötőkbe, illetve kikötőkből történő szállítmányozástól, nem sokkal később pedig Ukrajna nyugati határain is problémákkal szembesült. Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia ugyanis különböző formában és erélyességgel, de korlátozni kezdte az ukrán gabona országaikba történő bejutását, ősszel pedig több ország fuvarozói kezdtek határmenti tiltakozó akciókba, gátolva az ukrán határszakaszok teherforgalmát. Utóbbi viták máig húzódnak, egyes hírek szerint az ukrán katonai ellátmányokat is megakasztva, és mintegy előrejelzik az Ukrajna EU-tagsági tárgyalásait illető súlyos és éles nézeteltéréseket.

„Persze, vélhetően a háború mellett is jobb helyzetben lenne az ukrán gazdaság és költségvetés, ha a függetlenség időszakának 30 évét nem kísérte volna végig annak hanyatlása”

Jellemző például, hogy az országban 2,4-szer kevesebb energiát termeltek 2021-ben, mint harminc évvel korábban, Ukrajna függetlenné válásakor. Bár egyesek ennek az adatnak is igyekeztek a pozitív oldalát hangsúlyozni („karbonlábnyom” csökkenése, effektívebb gazdasági ágazatok szerepének növekedése stb.), az ukrán gazdaság teljesítménye is hasonló tendenciát tudhat magáénak.

Az IMF adatai szerint Ukrajna 1992-ben – a balti országokat nem számolva – még a harmadik helyen állt az egy főre jutó, vásárlóerő paritás alapján számolt GDP tekintetében a szovjet tagköztársaságok között, Oroszország és Kazahsztán mögött, addig 2019-ben (tehát még a háború és a pandémia előtt) már csak Üzbegisztánt, Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt előzte meg ezen a listán. Mindezt úgy, hogy utóbbi országok népessége jelentősen növekedett az elmúlt harminc évben, míg Ukrajna már a háború előtt is demográfiai lejtmenetben volt.

„Az ukrán gazdaság helyzete tehát összességében nem túl rózsás”

A háború okozta nehézségeken túl Kijevnek szövetségeseinek ingadozásával is számolnia kell, újabb bizonytalansági tényezőket hozva ezáltal az amúgy is nehezen előrejelezhető folyamatokba. Mindezt pedig olyan alapokra építve kell átvészelnie, amelyeket korántsem lehet stabilnak nevezni.

(A szerző a XXI. Század Intézet vezető kutatója)

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com