„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Hiányzik a kazah urán

2022. jan. 15.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A kazahsztáni káosz megrázta az urán világpiacát. Az ország lángba borulásának ez az első, de messze nem az utolsó globális következménye. Az energetikában stratégiai fontosságú urán piacának esetleges hosszabb idejű megrendülésével kiteljesedne a szektor válsága.

„A kitermelők között Kazahsztán erősödés a leginkább látványos. Míg 2009-ben a világ termelésének csaknem 28 százalékával lett a piacvezető, addig ma már az urántermelés 43 százalékát adja, és rendelkezik a készletek 12 százalékával” #moszkvater

„A kitermelők között Kazahsztán erősödés a leginkább látványos. Míg 2009-ben a világ termelésének csaknem 28 százalékával lett a piacvezető, addig ma már az urántermelés 43 százalékát adja, és rendelkezik a készletek 12 százalékával”
Fotó:inform.kz

Kazahsztán a világ legnagyobb urán termelője. Sokan már ebből a tényből levezetik a mostani történéseket. Tény, hogy ezek a készletek egyéb ásványkincsek mellett felértékelik a közép-ázsiai országot, ám mint a közelmúltban megírtuk https://moszkvater.com/kazahsztan-meg-mindig-vonzza-a-befektetoket/ a kazahok eddig sem álltak ellen a külföldi tőke térnyerésének, Sőt! Ezért tehát aligha kellett lázadást kirobbantani. Az amerikai, brit és kínai befektetők érdeke éppen nem a káosz, hanem a stabilitás és a nyugalom.

„Mutatja ezt az urán piacán a történtek hatására érezhető bizonytalanság is. Az urán jegyzése 8 százalékkal, 45,25 dollárig emelkedett”

Ezzel párhuzamosan a legnagyobb kazah uránbányászati cég, a NAC Kazatomprom részvényei Londonban 11 százalékkal zuhantak, az észak-amerikai és ausztrál uránbánya-vállalatok papírjai pedig – a piac szerdai általános megrendülése ellenére – az uránnal együtt drágultak. A szektor vezető ausztrál cégei, így a Paladin Energy, a Bannerman Energy, a Lotus Resources és a Deep Yellow részvényein egy nappal később általában 3–5 százalékkal erősödtek.

A világon tíz éve 20 országban bányásztak uránt. Ekkor a legnagyobb termelő Kazahsztán volt a világ termelésének 35,6 százalékát adva, majd őt követte Kanada 16,7 százalékal. Nagyobb termelők még  Ausztrália (11 százalék), Niger (8 százalék), Namíbia (6 százalék), Oroszország (5,5 százalék), és Üzbegisztán (5,5 százalék).

„A kitermelők között Kazahsztán erősödés a leginkább látványos. Míg 2009-ben a világ termelésének csaknem 28 százalékával lett a piacvezető, addig ma már az urántermelés 43 százalékát adja, és rendelkezik a készletek 12 százalékával”

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy Európában gáz hiány van, és az egekben az áram ára, Indonézia a minap állította le a szén exportot – ez Kínát érinti érzékenyen -, akkor elmondhatjuk, hogy áll a bál az energetika világpiacán. S a helyzet még tovább romolhat.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK