//Kazahsztán még mindig vonzza a befektetőket
„2005-re Kazahsztán az egy főre jutó külföldi befektetések tekintetében a FÁK-országai között a vezető helyet szerezte meg” #moszkvater

Kazahsztán még mindig vonzza a befektetőket

MEGOSZTÁS

A Szovjetunió szétesése után függetlenné váló köztársaságok hosszú és nehéz utat jártak be az elmúlt 30 évben addig, hogy stabilizálják a gazdaságukat. Kazahsztánnak ez a saját régiójában a legjobban sikerült. Méghozzá jelentős mértékben a külföldi befektetések révén. A tőke vonzása érdekében a közép-ázsiai ország ma is mindent megtesz. Megvizsgáltuk, hogy az adottságain kívül milyen eszközökkel tudja fenntartani a befektetők érdeklődését Kazahsztán.

„2005-re Kazahsztán az egy főre jutó külföldi befektetések tekintetében a FÁK-országai között a vezető helyet szerezte meg” #moszkvater
„2005-re Kazahsztán az egy főre jutó külföldi befektetések tekintetében a FÁK-országai között a vezető helyet szerezte meg”
Fotó:EUROPRESS/Alexandr Kryazhev/Sputnik/AFP

A kiszámítható jogi környezet lépésről lépésre történő kialakításának, és a befektetők támogatását szolgáló modern, esetenként egyedi eszközök bevezetésének köszönhetően a függetlenség 30 éve alatt a külföldi működő tőke beáramlása Kazahsztánba több mint 13-szorosára növekedett. Míg 1993-ban ez a mutató 1,3 milliárd dollár volt, addig 2020-ban már 17 milliárd dollárnyi befektetés érkezett az országba. Az idei év első felében pedig további 30,4 százalékkal 11,1 milliárd dollárra rúgott. Az elmúlt három évtizedben Kazahsztánba több mint 120 országból összesen több mint 330 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi befektetés érkezett. A beáramlás fele az Európai Unióból, további 15 százaléka az Egyesült Államokból, körülbelül 5 százaléka pedig az Egyesült Királyságból és Kínából jött.

„Ezekkel a mutatókkal Kazahsztán a közép-ázsiai térség éllovasa. Az UNCTAD adatai alapján 2018-ban a régió befektetéseinek csaknem 60 százaléka Kazahsztánban volt”

Kazahsztánban 2019 végén már 16,8 ezer külföldi tőkével rendelkező cég működött – a növekedés itt is 18,1 százalékos -, az ország pedig a globális versenyképességi rangsorban a legjobb 55 állam között van.

Persze, nagyon hosszú volt ez az út idáig. Az 1990-es évek elején, a gazdasági instabilitás, a kapcsolatok megszakadásának legnehezebb időszakában éppen a külföldi befektetések szolgáltak mentőövként a túléléshez a kazahsztáni cégeknek.

Az nyilvánvaló, hogy miért volt előnyös a befektetők számára Kazahsztánt választani. Az ország egyedülálló természeti erőforrásokkal rendelkezik, és a világ két legnagyobb piaca között helyezkedik el. Ez egyszerre biztosít kiváló potenciált az exporthoz, és hozzáférést a főbb ázsiai és európai piacokhoz.

„Ám a nehéz ’90-es években a mérleg egyik serpenyőjében ott volt ez a potenciál, míg a másikban a bizonytalanság kockázata”

A Nyugatnak fogalma sem volt arról, hogy Kazahsztán mennyire megbízható gazdasági partner. Ráadásul kialakulatlan volt a jogi környezet, hiányzott a piacgazdaság működtetéséhez a tapasztalat, és garanciaként csupán az államfő szavaiban lehetett bízni.

Kazahsztán első elnöke, Nurszultan Nazarbajev volt az, aki igazodási pont volt a befektetési légkör megteremtéséhez, és 1993-ban szó szerint rávette a Chevron akkori elnökét, Kenneth Derrt arra, hogy kössön megállapodást a tengizi mező kiaknázásáról.

– Ott ültem a Chevron elnökével, Derr úrral szemben, és az adókról vitatkoztam vele. Mennyi maradjon e bevételekből Kazahsztánban, mennyi a Chevronnak, milyen területről is van szó. S akkor azt mondja nekem: „Elnök úr, Önöknél nincsenek törvények, Önnek nincsenek sem szakemberei, sem pedig technológiája. Akkor miben bízzunk? Mivel tud engem meggyőzni?” – mesélt sokkal később Nurszultan Nazarbajev a független Kazahsztán első lépéseiről, ezeknek az éveknek a kulcsfontosságú eseményeiről.

„A Chevron Kazahsztánba érkezése egyfajta jelzés volt más, az olaj- és gázszektor lehetőségei iránt érdeklődő külföldi cégek, így az ExxonMobil, a Shell, az Eni, a Chevron Texaco, a Total, a British Petroleum, a Lukoil, vagy a Kínai Nemzeti Kőolajipari Vállalat számára is”

A PSA mechanizmusa kulcsszerepet játszott a befektetők vonzásában. Természetesen idővel, amikor Kazahsztán a befektetések terén már hírnevet vívott ki magának, úgy döntött, hogy az új projektekre már nem alkalmazza a PSA rendszert. A befektetések ennek ellenére tovább ömlöttek a kazah gazdaságba, ami csak azt bizonyítja, hogy az ország egyenrangú partnerként vonzó a külföldi cégek számára.

A külföldi befektetések Kazahsztánba érkezésének második szakaszának az 1998 és 2007 közötti időszak tekinthető. Jól láthatóak a kormány átgondolt erőfeszítései a kiszámítható jogi és vonzó befektetési környezet megteremtésére.

„A hazai egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében a befektetéseket az energetikai szféra mellett a kevésbé vonzó iparágak felé igyekeztek terelni. A kiemelt területek között szerepelt a mezőgazdaság, a feldolgozó ipar, a termelő infrastruktúra, a szociális létesítmények, a kultúra és a turizmus, valamint a fiatal főváros”

Ezzel párhuzamosan folytatódott a normatív jogszabályok tökéletesítése. Az átláthatóságot a „közvetlen befektetések állami támogatásáról”, az „adókról és egyéb költségvetési befizetésekről”, „az értékpapírpiacról”, „a külső hitelfelvételről és a külső adósságkezelésről”, a „beruházásokról” szóló törvények és egyéb rendeletek biztosították.

Stabilitás, kiszámíthatóság és következetesség. Ennek az irányelvnek a biztosítéka volt többek között az 1998-ban a Kazah Köztársaság elnöke alatt létrehozott Külföldi Befektetők Tanácsa. A mai napig működő intézmény a problémák hatékony kezelése érdekében közvetlen párbeszédet biztosít az ország vezetése és a külföldi cégek között.

„Az igazi ugrás a külföldi tőkének a kazah gazdaságba vonzásában 2001 után következett be. A közvetlen külföldi befektetések éves bruttó beáramlása meredeken növekedni kezdett, és 2012-ben elérte a 29 milliárd dolláros csúcsot”

Azt, hogy az ország jó irányba halad, megerősítette a nemzetközi elismerés is. Kazahsztánt a FÁK államai közül az elsők között ismerte el az Európai Unió és az Egyesült Államok piacgazdaságként. Szintén Kazahsztán volt a Szovjetunió államai közül az első, amely 2002-ben megkapta a devizában fennálló kötelezettségekre (Moody’sInvestorServices, és 2003-ban a nemzeti valutában fennálló kötelezettségekre (Standard & Poor’s) vonatkozó befektetési szintű ország minősítést.

Folytatódott a jogszabályok kidolgozása, amely a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével javította az ország pénzügyi helyzetét. Így 2003-ban elfogadták a beruházásról szóló új törvényt. Az alapvető változások a hazai és külföldi befektetők egyenlő jogainak biztosítását, valamint a viták rendezési mechanizmusának fejlesztését érintették. Ehhez hozzájárult a „2003-2005 közötti időszakra szóló közvetlen befektetések vonzását segítő program” is. Elkezdtek aktívan működni a kormányközi megállapodások is. Kazahsztán 47 kétoldalú és egy többoldalú megállapodást írt alá a befektetések kölcsönös védelméről és támogatásáról.

„Mindez meghozta gyümölcsét, hiszen 2005-re Kazahsztán az egy főre jutó külföldi befektetések tekintetében a FÁK-országai között a vezető helyet szerezte meg”

A 2008-as gazdasági világválságtól datálható a kazahsztáni külföldi befektetések harmadik szakasza. Meg kellett győzni a külföldi cégeket arról, hogy támogassák a gazdaság diverzifikációját. A kazahsztáni ipari és innovatív fejlesztés állami programjának sikeres végrehajtása ezt a törekvést alátámasztotta a külföldi tőke szemében.

Hogy mennyit változott a befektetési politika, azt mutatja befektetések irányának átalakulása. Míg például 1999-ben a közvetlen külföldi befektetések 77,7  százaléka landolt az olajtermelésben, a fémércek bányászatában és a kohászatban, addig 2000-ben ez az arány már csak 75, 2020-ban pedig 48 százalékra csökkent. Mára a tőke új ágazatokat talált meg. Így 2021 első felében a külföldi befektetések leginkább a feldolgozóiparban ( 57,2 százalék), a kereskedelemben (45,8százalék), a bányászatban (27,1 százalék), és a közlekedésben (20,4 százalék) növekedtek.

A vonzó befektetési légkör kialakításának jelenlegi szakasza 2017-ben kezdődött. A hangsúly a külföldi befektetések szisztematikus és átfogó fogadásán van. Kazahsztán például csatlakozott az OECD nemzetközi befektetésekről és multinacionális vállalkozásokról szóló nyilatkozatához, és társult tagja lett az OECD Beruházási Bizottságának.

„Ugyanebben az évben a kormány elfogadja a Világbankkal együttműködésben kidolgozott, 2018-2022 közötti időszakra szóló Nemzeti Beruházási Stratégiát. Ezt a dokumentumot nevezhetjük kiáltvány-felhívásnak a befektetőkhöz, amely részletesen felvázolja Kazahsztán egyértelmű szándékát arra, hogy megerősítse pozícióját a külföldi cégekkel való együttműködésben”

E stratégiában a fő hangsúly azon van, hogy ne az ásványkincsek kitermelésébe vonjon be külföldi tőkét, és ezek a befektetések mindenek előtt az export növekedését segítsék. A gazdaságot két csoportra osztották. Az első az aktív potenciállal rendelkező iparágak, így az élelmiszeripar, a kohászat, a vegyipar és petrolkémiai, valamint a gépipar. A második csoport az úgynevezett ígéretes iparágak, az információs és kommunikációs technológiák, a pénzügy és a turizmus. Az elsőt rövid vagy középtávra tervezték, míg a második olyan iparágakat érint, amelyekben a befektetők hosszú távon érdekeltek lehetnek.

Kazahsztán befektetési környezetének javítása mellett új operatív intézkedéseket vezetnek be a befektetési politika átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése érdekében. Elhatározták például, hogy a magánszektort aktívabban bevonják a szabályozások kidolgozásába, és a befektetők számára azok angol nyelvű közzétételével hozzáférést biztosítsanak az NPA-khoz.

Meg kell említeni emellett a Befektetések Segítésének Koordinációs Tanácsát, és a Befektetési Ombudsman Intézetének létrehozását. Emellett a befektetők bevonzását célzó irodákat nyitottak Kazahsztán nagykövetségein is.

„Új intézményként segíti a befektetések vonzását, a Кazakh Invest nevű állami vállalat, amely egyetlen partnerként tárgyal a kormány nevében.  Ezzel az úgynevezett egyablakos ügyintézéssel az ötletkereséstől a befektetés utáni időszakig teljes körű szolgáltatást nyújt a befektetőknek”

Szintén e stratégia keretében vezették be a beruházási projektek információs és monitoring rendszerét, amely rögzíti a folyamatban résztvevő valamennyi megállapodást, „útvonaltervet”, a folyamat résztvevők feladatait. Ezen kívül a beruházási projektek térképét ugyanabba a rendszerbe integrálták, amely két csoportra, az ígéretes projektekre és a regionális sajátosságok figyelembevételével a folyamatban lévő projektekre oszlik.

Ez a struktúra lehetővé teszi a külföldi vállalatok számára, hogy könnyen eligazodjanak a kazah gazdaságban, lássák a befektetési politika megbízhatóságát és az együttműködési kilátásokat. Valójában Kazahsztán „puha infrastruktúrával” rendelkezik a befektetők számára.

„A Kazakh Invest feladata Kazahsztán jogszabályainak, eljárásainak és döntéshozatali algoritmusainak magyarázata is. Ennek köszönhetően ma már csak egy napba telik egy vállalkozás beindítása, és mindössze 3 nap az ingatlan bejegyzése”

A befektetésekért folyó verseny a globalizáció jelenlegi szintjén rendkívül éles. Ezt a versenyt olyan országok nyerik meg, ahol garantált a tőke védelme, a jogállamiság, és vonzó az üzleti környezet. Ebből kiindulva Kazahsztán következetes reformokat hajt végre a befektetőkkel való együttműködés érdekében. És nem véletlen, hogy ma az első tízben van olyan mutatók tekintetében, mint a kisebbségi tulajdonosok jogainak védelme, és a szerződések betartása, a Világbank „Doing Business 2020” rangsorában pedig 190 ország között a 25. helyen áll.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.