//Hetvenöt év az emberek szolgálatában
A Kalinyin atomerőmű #moszkvater

Hetvenöt év az emberek szolgálatában

MEGOSZTÁS

Meggyőződésem, hogy az emberiségnek nagy szüksége van az atomenergetikára, amelyet a biztonság teljes garantálásával kell fejleszteni.  Az Andrej Szaharov akadémikus által megfogalmazott gondolat megvalósításán dolgozik az idén 75 éve létrejött orosz atomenergetikai ipar, amely hozzájárult ahhoz, hogy az emberiség tiszta, szén-dioxid-kibocsátástól mentes forrásból juthasson megfizethető áron elektromos energiához.

A Kalinyin atomerőmű #moszkvater
A Kalinyin atomerőmű
Fotó:Rosatom.ru

A Szovjetunió atomenergetikai szakemberei elsőként állították a maghasadás energiáját az emberiség szolgálatába. Már akkor láthatóvá vált, hogy az atomenergia – amelynek mindennapi életünk kényelmét köszönhetjük – megváltoztatja a világot.

„Az atomenergia segít az egészségmegőrzésben és a gyógyításban. Az atomenergiának köszönhetően sikerült meghódítani az Északi-sarkvidéket, és ugyancsak az atom energiája teszi lehetővé a világűr távoli térségeinek feltérképezését”

A Szovjetunió Védelmi Tanácsa, amely a nagy honvédő háború idején a Szovjetunió legfelsőbb irányító szerve volt, 1945. augusztus 20-án határozatot hozott az első főigazgatóság létrehozásáról. Ennek feladata – idézi fel a Roszatom honlapján olvasható visszaemlékező írás – az urán felhasználásával kapcsolatos munkálatok irányítása volt. A szovjet tudósok már ekkor gondoltak az atomenergia békés célú felhasználására és tanulmányozni kezdték az első, nukleáris üzemanyaggal működő erőmű létesítésének lehetőségét.

„Az atomfegyver-kísérletekkel egyidejűleg megkezdődött a világ első atomerőművének építése. Az Obnyinszki Atomerőmű 1954. június 27-én állt termelésbe, és 48 éven keresztül működött”

Ezt követően a Szovjetunió nagyszabású atomerőmű-építési programot indított otthon, illetve külföldön. Az 1957-től 1967-ig terjedő évtizedben Kelet- és Közép-Európa országaiban, Ázsiában és Afrikában a szovjet atomenergetikai szakemberek 25 nukleáris létesítményt építettek, köztük üzembe helyeztek 10 atomerőművi reaktort, 7 gyorsítót és 8 kutatóreaktort, így 1959-ben a Budapesti Kutatóreaktort.

„Az 1970-1980-as években a szovjet szakemberek Magyarországon, Bulgáriában, Finnországban, Csehszlovákiában, Kubában és más országokban építettek atomerőműveket”

A magyar szakemberekkel közösen felépített Paksi Atomerőmű története a vonatkozó magyar-szovjet kormányközi megállapodás aláírásával 1966-ban vette kezdetét. A négy VVER-440-es reaktorral felszerelt Paksi Atomerőmű ma egyike a világ legbiztonságosabb erőműveinek. A Paksi Atomerőmű a Magyarországon termelt villamos energia felét biztosítja.

„A magyar és orosz szakemberek közös munkája nyomán az erőmű teljesítményét 2000 MW-ra növelték, üzemidejét pedig 2032–2037 közötti időszakig meghosszabbították”

2014 elején magyar-orosz kormányközi megállapodás született a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítéséről, majd ugyanezen év végén aláírták az ezt szabályozó három megvalósítási megállapodást, köztük a fővállalkozói, azaz EPC-szerződést. A két VVER-1200-as reaktorral készülő Paks II. Atomerőmű további legkevesebb hat évtizedre segíti Magyarország ellátását biztonságosan és klímabarát módon termelt olcsó villamosenergiával tartós munkalehetőséget teremtve Paks és a tágabb régió lakossága számára.

„Jelenleg a Roszatom az építés alatt álló atomerőművi blokkok számát tekintve világelső”

Tizenkét országban 36 blokk létesül, köztük Magyarországon, Finnországban, Belaruszban, Kínában, Indiában, Bangladesben, Egyiptomban, Törökországban és más országokban. A Roszatom egyedülálló kompetenciával rendelkezik az atomerőművek tervezése, építése, üzemeltetése terén, az orosz technológiával épített új blokkok kivétel nélkül mindenben megfelelnek a jelenleg érvényben lévő legszigorúbb szabályozásnak.

„Az oroszországi atomenergetikai ágazat több mint 350 vállalatot – gyártó üzemeket, tervező intézeteket és tudományos kutató szervezeteket egyesít, amelyek Oroszországban és a világban több mint 250 ezer embernek adnak munkát”

A Roszatom vállalatai a nukleáris üzemanyagciklus egészét lefedve biztonságosan működnek, az uránbányászattól kezdve az atomerőművek üzemeltetéséig. A Roszatom egyben Oroszország egyik legnagyobb energiatermelő vállalata. Tavaly az oroszországi atomerőművek termelése rekordszintet ért el. Több mint 208,784 milliárd kWh-t állítottak elő, amivel az áramtermelés mintegy 20 százalékát biztosították Oroszországban.

„Az atomenergetikai ágazat mindig is egyfajta technológiai és tudásközpontként működött, amely a felhalmozott tapasztalatot és tudást más ágazatokkal is megosztotta.”

Ezért is törvényszerű, hogy a Roszatom tevékenysége ma már messze túlmutat az atomerőművek tervezésén építésén és üzemeltetésén. A Roszatom atomenergetikai berendezéseket, orvosi berendezéseket gyárt és izotópokat állít elő. Emellett élenjáró tudományos kutatásokat végez, teljesen új anyagokat hoz létre és úttörő technológiákat dolgoz ki, valamint innovatív digitális termékeket alkot, továbbá számos más nukleáris és nem nukleáris terméket gyárt.

„A Roszatomnál prioritást élvez az alacsony karbonkibocsátású energiatermelés”

Az atomerőművek mellett a Roszatom alternatív energiatermelő berendezéseket  is létesít, amelyek együttesen biztosítják a világ fenntartható fejlődését.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.