Hazaindultak Németországból a lengyelek

Köhög a német gazdaság, miközben a lengyel egyre dinamikusabban bővül. Ráadásul a különböző szociális kedvezmények, az olcsóbb megélhetés és a biztonságosabb életkörülmények is vonzóbbá tették az utóbbi években Lengyelországot. Ezért aztán nem meglepő, hogy tavaly először hagyta el több lengyel Németországot, mint ahányan beköltöztek.

„Európa gazdasági motorja általában véve is egyre súlyosabb kivándorlási hullámmal küzd”
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRYAVTSEV/AFP

A Personnel Service által 2025 augusztusában végzett felmérés szerint a megkérdezett lengyelek 11 százaléka döntött úgy, hogy idényjelleggel külföldön dolgozik. A fő okok a magasabb fizetések, a pénzmegtakarítás szükségessége bizonyos célokra, valamint a korlátozott elhelyezkedési lehetőségek voltak a régiójukban. A válaszadók többsége – 69 százalék – ugyanakkor nem fontolgatta, hogy külföldre menjen pénzkeresés céljából – 69 százalék válaszolt így. További 21 százalék gondolt erre a lehetőségre, de végül elvetette.

„Végül 11 százalék ment külföldre, ebből 3 százalék először, 6 százalék rendszertelenül, 2 százalék pedig rendszeresen”

A nők nagyobb valószínűséggel mondták, mint a férfiak, hogy nem érdeklik őket az ilyen utak (72 százalék vs. 66 százalék). A fiatal munkavállalók (18–24 évesek) körében a válaszadók egyharmada fontolóra vette a külföldi munkavállalást, de végül Lengyelországban maradt. Az idősebb, 55 év feletti csoportban ez az arány csak 8 százalék volt. A városokban minden tizedik válaszadó elismerte, hogy idényjelleggel dolgozik külföldön (2 százalék rendszeresen, 8 százalék alkalmanként). Vidéki területeken a válaszadók körülbelül 7 százaléka tapasztalt hasonlót.

„A távozás okai a következőképpen oszlottak meg”

– magasabbak a keresetek, mint Lengyelországban – 37 százalék (az 55 év feletti idősebb munkavállalók körében ezt a motivációt a válaszadók 50 százaléka említette)

– pénzmegtakarítás konkrét célokra, például hiteltörlesztésre vagy autóvásárlásra – 27 százalék

– karrierlehetőségek hiánya és alacsony bérek otthon – 25 százalék. Ezt különösen gyakran jelezték az alacsonyabb iskolai végzettségűek (50 százalék, szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 21 százalékával).

A szakértők hangsúlyozzák, hogy bár a szezonális keresetek külföldön még mindig magasabbak, mint Lengyelországban, a különbség csökken a megélhetési és közlekedési költségek növekedése miatt. A 26 év alatti fiatal lengyelek, akik mentesülnek a jövedelemadó alól és garantált 30,5 zloty bruttó (nettó) órabérrel rendelkeznek, most már hasonló béreket kereshetnek saját országukban. A tanulmányt 2025. augusztus 8. és 11. között végezték a CAWI módszerrel, 1120 fős reprezentatív mintán.

„A trend változását mutatja, több mint harminc év után először fordult elő, hogy több lengyel hagyta el Németországot, mint ahányan beköltöztek. Ez a fordulat sokakat meglepett, hiszen 2004 óta, amikor Lengyelország csatlakozott az Európai Unióhoz, több mint két és fél millió lengyel költözött át Németországba, és eddig mindig többen érkeztek, mint ahányan visszamentek”

Most viszont a lengyelek elindultak haza. A legfrissebb számok azt mutatják, hogy 2024-ben körülbelül 76 ezer lengyel érkezett Németországba, de több mint 88 ezren vissza is költöztek, így a mérleg mínusz 12 ezer fő lett. A BBC szerint ennek több oka van. A német gazdaság második éve zsugorodik, sokan panaszkodnak a lassú ügyintézésre és a társadalmi zárkózottságra, miközben Lengyelországban most dinamikusan nő a gazdaság – várhatóan 3,5%-kal bővül az idei évben -, és az állam még külön hazatelepülési támogatásokat is kínál.

Egyre gyakrabban hangzik el a vélemény is, hogy „Németországban már semmi sem működik rendesen”. Erről beszélt például Jacek Dehnel lengyel író is, aki Berlinből visszatért Varsóba. Szerinte a problémák gyökere az, hogy Németország sok területen megrekedt, miközben mindenhol csak spórolni akarnak.

„Érdekes, hogy Varsó ma már sok szempontból ukrán szemmel is vonzóbb, mint Berlin. Mint a Novoje izdanyije kifejti, a bérek ott már csaknem elérik a német szintet, miközben a lakhatás, az élelmiszer és a gyermeknevelés jóval olcsóbb. Míg 2004-ben egy átlagos német bér ötszöröse volt a lengyelnek, ma már csak kétszerese”

A lengyel kormányfő, Donald Tusk ezt sikerként mutatja be, mondván az erős gazdaság és az alacsony munkanélküliség most visszahozza a szakembereket. A német politikusok közül pedig még az ellenzéki, bevándorlásellenes AfD is sajnálja a lengyelek távozását, mert, mint mondják, a „szorgalmas” munkaerőt nehéz lesz pótolni. Ugyanakkor szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a lengyelek vándorlása mindig hullámzó volt, és összességében továbbra is több százezren élnek Németországban. A változás inkább abban van, hogy ma már egyre kevesebben gondolják úgy, hogy jobb dolog Németországban élni.

„Európa gazdasági motorja általában véve is egyre súlyosabb kivándorlási hullámmal küzd”

Németország kivándorlási adatai 2010 óta csaknem megduplázódtak, és a munkaerőpiacon legaktívabb korosztályt érinti leginkább a növekedés. 2024-ben közel 270 ezer német állampolgár hagyta el hazáját, ami csaknem kétszerese a 2010-es adatoknak. A trend különösen aggasztó, hiszen főként a 25 és 48 év közötti korosztályt érinti, akik a gazdaság motorját jelentik – mutat rá az Exxpress osztrák hírportál.

A kivándorlás okai között szerepel a bürokrácia, a növekvő bűnözés, és a magas adóterhek. Ami egykor kivételnek számított, mára tömeges jelenséggé vált, különösen a jól képzett szakemberek, vállalkozók és önfoglalkoztatottak körében. Történelmi magasságba emelkedő infláció mellett soha nem látott mértékben csökkentek a reálbérek Németországban tavaly, így nem meglepő, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdasága a valaha mért legsúlyosabb munkaerőhiánnyal küzd.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com