//Hány orosz oltatná be magát?
„a lehetőséggel elsőként a naponta sok emberrel érintkezésbe lépő egészségügyi és oktatásügyi alkalmazottak, valamint a szociális munkások élhetnek önkéntesen és ingyenesen, 18 és 60 év között” #moszkvater

Hány orosz oltatná be magát?

MEGOSZTÁS

Oroszországban, Nagy-Britanniában és Indonéziában megkezdődött a tömeges, elsőként a leginkább veszélyeztetettek oltása. Így az orosz Szputnyik-V, az amerikai-német Pfizer-BioNTech, valamint a kínai Sinovac hármas versenyfutása. Ám mielőtt még fellélegeznénk, ne felejtsük el, hogy az igazán tömeges oltáshoz a vakcinát nagy tömegben le is kell gyártani. Ez pedig ma talán a legszűkebb keresztmetszet. És persze az is igaz, hogy az igazi tesztelés még csak most kezdődik, hiszen az eddigi hatásossági mutatókat 50-200 eset alapján számolták.

„a lehetőséggel elsőként a naponta sok emberrel érintkezésbe lépő egészségügyi és oktatásügyi alkalmazottak, valamint a szociális munkások élhetnek önkéntesen és ingyenesen, 18 és 60 év között” #moszkvater
„a lehetőséggel elsőként a naponta sok emberrel érintkezésbe lépő egészségügyi és oktatásügyi alkalmazottak, valamint a szociális munkások élhetnek önkéntesen és ingyenesen, 18 és 60 év között”
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRYAVTSEV/AFP

Ugyan már a fél világ átképezte magát virológussá, azonban ember legyen a talpán, aki eligazodik a vakcinák versenyében. Tudjuk, hogy mindegyik antitestes és T-sejtes immunreakciót vált ki, és így készíti fel az immunrendszert a valódi vírus támadására, csak más-más módon. Azt is, hogy az Szputnyik-V és az AstraZeneca oltóanyaga lesz egyelőre a legolcsóbb, míg a Pfizer-BioNTech vakcinája ennek többszörösébe kerül. A tesztelés során mindenhol több tízezer alanyt beoltottak, Kínában pedig állítólag már egymillió embert, a fejlesztések részleteiről, a vakcinák hatékonyságáról keveset tudunk – a kínai oltóanyagokról még annyit sem –, azt is a gyárak és intézetek közleményeiből.

„Ami biztos, hogy a WHO legfrissebb összesítése szerint összesen 48 vakcina kifejlesztése tart a klinikai, azaz az embereken végzett vizsgálatok szakaszában. Ezek közül 11 jutott el a tesztelés utolsó, harmadik fázisába. Az egyik oroszt, három kínait és Nagy-Britanniában a Pfizer-BioNTech oltóanyagát pedig már be is jegyezték, és az engedélyezés mindenhol gyorsított ütemben folyik”

Az eddigi eredmények mindegyik véghajrában lévő vakcina esetében bíztatóak, így előbb Oroszországban, majd Nagy-Britanniában és Indonéziában meg is kezdték a tömeges oltást. Persze, először csak a leginkább veszélyeztettek körében.

Nem véletlenül, hiszen a járvány második hulláma mindenhol tombol. Oroszországban például a fertőzöttek száma már naponta megközelíti a 30 ezret, a halálos áldozatoké pedig az 500-at. Az új esetek 20,9 százaléka tünetmentes. Az aktív és gyanús esetek száma 550 ezer körül van, a halálos áldozatoké pedig több mint 43 ezer, míg majdnem 2 millióan már felépültek. A halálozási ráta 1,75 százalék. Az országban a járvány kezdete óta mintegy 80 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 550 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el.

„ A legrosszabb a helyzet Moszkvában és Szentpéterváron, ahol az év végére teljes zárlat következhet”

Vlagyimir Putyin a múlt héten utasította Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettest, hogy készítse elő a koronavírus elleni országos védőoltáskampány megkezdését, elsősorban az orvosok és a tanárok körében. Jelenleg ugyanis már több mint kétmillió adagnyi Szputnyik-V áll rendelkezésre, ami lehetőséget ad, ha nem is a tömeges, de a széles körű vakcinációra.

Mint az MTI jelentette, a fővárosban szombaton 70 védőoltási rendelő nyílt meg, ezek száma az év végéig 170-re bővül. Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere a Rosszija 1 televízión sugárzott interjújában kijelentette, hogy Moszkvában a jövőben 6-7 millió embert kell beoltani, egy ilyen gépezetet nem lehet azonnal mozgásba hozni. Fokozatosan kell belekezdeni, ki kell dolgozni a digitális bejelentkezés mechanizmusát és a hűtési láncolat – a szállítás és tárolás – mozgásának logisztikáját. A moszkvai polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint

„a lehetőséggel elsőként a naponta sok emberrel érintkezésbe lépő egészségügyi és oktatásügyi alkalmazottak, valamint a szociális munkások élhetnek önkéntesen és ingyenesen, 18 és 60 év között”

Nem kaphatják meg a két injekcióból álló adagot az ennél idősebbek, a terhes nők, egyes krónikus betegségekkel élő emberek, valamint olyanok, akik az elmúlt két hét alatt felső légúti fertőzésen estek át, vagy egy hónapon belül valamilyen más védőoltást kaptak. A kifejlesztői szerint 95 százalékos hatékonyságú, a minőségét mínusz 18 fokon megőrző Szputnyik-V vakcina kúra két oltásból áll, amelyek között 21 napnak kell eltelnie.

„Moszkvában az első napon ötezren jelentkeztek az oltásra, ami örvendetes, ám nem jelenti az oltás iránti tömeges érdeklődést. Egy friss felmérés szerint jelenleg csupán minden 11. orosz akarja beoltatni magát a COVID-19 ellen”

A SuperJob kutatása alapján az oroszok mindössze 9 százaléka kész egyértelműen arra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt beoltassa magát. Ezen felül 21 százalék inkább beoltatná magát, míg 42 százalék kategorikusan, míg 28 százalék inkább a vakcina ellen van. A védőoltást leginkább támogatók között kétszer annyi a férfi, mint a nő, és nagy számban vannak a 45 év felettiek.  Úgy tűnik, a tömeges oltás megkezdésének közeledtével arányosan nőtt a bizonytalanok száma, hiszen március végén még 28 százalék azonnal beoltatta volna magát, míg 36 százalék inkább hajlott rá. (A Nature magazin közelmúltban készített nemzetközi felmérése alapján egyébként Oroszországban a COVID-19 elleni oltás támogatottsága 55 százalékos.)

„Az oroszok inkább a hazai fejlesztésben bíznak, hiszen ha választani lehetne, akkor 55 százalék az orosz, míg 24 a külföldi vakcina mellett döntene”

Egyelőre azonban nem is ez, hanem a gyártási kapacitás – ahogy Putyin fogalmazott, a „vas” – a probléma. Míg a nyáron még arról volt szó, hogy az idén 30 millió dózist gyártanak, most már csak 2 millióról van szó. Ezért gyártják majd a Szputnyik-V-öt Kínában, Dél-Koreában, Indiában, és lehet, hogy még Franciaországban is. Pedig igény lenne rá, hiszen mint azt Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a minap bejelentette, eddig több mint 50 országból érkezett be kérelem több mint egymilliárd adag Szputnyik-V megvásárlására, és gyógyszermintákat már megkapó Magyarország mellett az orosz képviselők számos más európai partnerrel is tárgyalnak.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.