„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Gyógyít a lutécium-177

2025. ápr. 03.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Egyedülálló terápiát kezdett alkalmazni a közelmúltban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nukleáris Medicina Intézete. A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg. Radionuklid-terápiát lutécium-177-tel prosztatarákos betegeknél két évvel ezelőtt Oroszországban is végeztek. Akkor minden páciens pozitívan reagált a kezelésre. De mi köze mindehhez a Roszatomnak?

„A 177-lutécium PSMA (prosztata specifikus membrán antigén) terápia a betegeket nem terheli meg, mellékhatással alig kell számolni” #moszkvater

„A 177-lutécium PSMA (prosztata specifikus membrán antigén) terápia a betegeket nem terheli meg, mellékhatással alig kell számolni”
Fotó:Roszatom

Magyarországon először a Szegedi Tudományegyetemen végeztek el radioiligand kezelést, mely új utat nyit a prosztatarákban szenvedő betegek ellátásában. A prosztatarák gyógyítására eddig alapvetően a hormonterápiát, a különböző kemoterápiás szereket és a besugárzást alkalmazták, ezeket egészíti ki a radioizotópos kezelés. Mind a diagnosztika területén, mind a terápiában új lehetőséget nyitott az, hogy most már a prosztatarákra jellegzetes biokémiai eltéréseket is meg lehet jeleníteni megfelelő izotópos jelöléssel. Ha olyan radioizotópot használunk megfelelő molekulához kötve, amelynek terápiás (sejtroncsoló) hatása van, akkor nagyon specifikusan tudjuk kezelni a prosztatarák áttéteit (csont, nyirokcsomó, lágyrész és egyéb szervek).

„A 177-lutécium PSMA (prosztata specifikus membrán antigén) terápia a betegeket nem terheli meg, mellékhatással alig kell számolni”

Prof. Dr. Pávics László, a Nukleáris Medicina Intézete intézetvezetője a legfrissebb tanulmányokra hivatkozva kijelentette, körülbelül nyolcezer prosztatarákos ember eredményeit vizsgálták, és egyértelműen megállapítható, hogy a betegek több mint ötven százaléka már az első kezelésre jól reagált, illetve nyolcvan százalékuk esetében többszöri kezeléssel jelentős javulást értek el jó életminőség mellett. Ahogy arra az egyetem közlemény rámutat, az intézet munkacsoportja 2017-ben kezdett foglalkozni az úgynevezett prosztataspecifikus membrán antigénen alapuló diagnosztikus készítmény alkalmazásával. A Magyarországon már akkor is úttörő vizsgálati módszer bevezetésével a prosztatarák és annak áttéteinek a jelenleg legmodernebb kimutatását vezették be. 2019-ben elvégezték az első radioizotópos sebészeti szondával vezérelt nyirokcsomó-eltávolítást a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Urológiai Klinikával együttműködve, 2020 decemberétől a Nukleáris Medicina Intézetben megkezdték a prosztataspecifikus membrán antigén PET/CT diagnosztikai vizsgálatát is, ami

„2022 óta a prosztatarákos betegek rutin diagnosztikai módszerévé vált”

Szintén a prosztatarák gyógyításához kapcsolódik az a 2023-as oroszországi hír, hogy az Atomreaktorok Kutatóintézete (NIIAR, a Roszatom tudományos részlegének része) szakembereinek részvételével, az általuk kidolgozott technológia felhasználásával fejlesztették ki a neuroendokrin tumorok és a prosztatarák elleni lutécium-177 alapú gyógyszert, amely a minőségellenőrzés minden szakaszában sikeresen teljesített.

„Nyersanyaggyártóként képesek vagyunk kielégíteni az orosz egészségügyi intézmények minden igényét, valamint időben, jó minőségben és maradéktalanul teljesíteni minden beérkező megrendelést”

– mondta Oleg Andrejev, a találmány egyik megalkotója, az Atomreaktorok Kutatóintézete (NIIAR) Radionuklid-források és -készítmények Osztályának vezetője. Oroszországban a gyógyszert négy egészségközpontba szállítják. Pjotr Szicsev, a Nukleáris Medicina Központ vezetője, az Szövetségi Tudományos és Klinikai Orvosi Radiológiai és Onkológiai Központ (FNKCR&O) radiológusa szerint a kezelés sikeres volt, egyik betegnél sem jelentkeztek mellékhatások.

„Az eljárás a következő. Először az orvosok meggyőződnek arról, nincs-e ellenjavallat az adott beteg esetében, majd intravénásan beadják a gyógyszert. Az eljárást kéthavonta egyszer végzik el”

A Leningrádi Atomerőmű 2023 szeptemberben kapott engedélyt a lutécium-177 előállítására. Ezzel bővítette a gyártott izotópok körét – a Leningrádi Atomerőmű termel jód-131-et, molibdén-99-et és kobalt-60-at is. Ezt követően a Leningrádi Atomerőmű teljesítette éves tervét a kobalt-60 előállítására, amelyet az ipari besugárzó üzemek gammasugárzó forrásainak gyártásához használnak. A tervet a Leningrádi Atomerőmű a Szmolenszki és a Kurszki Atomerőművekkel való együttműködésnek köszönhetően tudta teljesíteni. „Az orosz atomerőművek energetikai atomreaktoraiban előállított sterilizációs kobalt aránya 2023-ban a globális kobalt-60 piac mintegy 30 százalékát tette ki” – mondta Nyikita Konsztantyinov, a Roszenergoatom vezérigazgató-helyettese és üzletfejlesztési igazgatója.

„A kobalt-60-at mesterségesen állítják elő. A kobalt abszorbereket a reaktoregységbe töltik, és 5 éven keresztül besugározzák”

A V/O Izotóp ebben az évben pályázatot nyert a fehéroroszországi klinikák teljes körű technéciumgenerátor-ellátására, növelte az Örményországba és Kazahsztánba irányuló szállításait.

A Roszatom bővíti külföldi jelenlétét, döntés született egy nukleáris medicinával foglalkozó BRICS-munkacsoport létrehozásáról is. Ebben vezető szerepet játszik a Roszatom már csak azért is, mert a BRICS-országokban a teljes feldolgozási lánc – a kiindulási izotópoktól a radiofarmakonokig – csak a Roszatomnál  áll rendelkezésre.

„A holding azon kevés vállalat közé tartozik a világon, amelyek a gyártási folyamatok minden egyes lépéséhez saját kompetenciával rendelkeznek”

Megkezdték az orosz germánium-68 és gallium-68 szállítását Indiába és Kazahsztánba, és újra indultak az indiai  is. A Kínába irányuló szállítások az utóbbi években nemcsak az orvosi, hanem az ipari izotópok vonatkozásában  is növekednek. Ilyen például a hélium-3 izotóp, amelyet repülőtereken használnak. Tárgyalnak szerződéses gyártásról, és szállítanak Észak-Amerikába is.

A Roszatom egyik fejlesztési projektje az izotópok szegmensében egy GMP üzem Obnyinszkban, amely radiofarmakonok és hatóanyagok széles skáláját gyártja, beleértve a leggyakrabban használtakat, mint a  jód-131, a szamárium-153 és molibdén-99–, illetve a hosszú távon sokat ígérőket, amelyek lutécium-177, aktínium-225, rádium-223 és más izotópok.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK