„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A kérdés most az, hogy Trump fokozza-e a nyomást Oroszországra az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok növelésével és új szankciók bevezetésével”
Fotó:EUROPRESS/AFP/Ukrainian Presidential Press Service
Trump, a „béketeremtő”, a múlt héten úgy döntött, hogy újraindítja a fegyver- és lőszer szállításokat Ukrajnának. Mindezt az Egyesült Államoktól előbb Európa vásárolja meg, majd így kerül ez a támogatás az ukrán hadsereghez. Ehhez jön még a védelmi költségvetések 5 százalékra emelése, így aztán Trump minden esélyt elvesz az Európai Uniótól a talpra állásra még akkor is, ha az ukrajnai háború belátható időn belül véget érne. S ha ez még nem lenne elég, akkor ott van az új kereskedelmi vámok bevezetése, amelynek szintje az európai partnerekkel szemben 30 százalékos. Ráadásul az EU-ra hárul majd Ukrajna háború utáni helyreállításának a terhe is, amely azért hatalmas üzlet is, ráadásul sokat lehet ezekből a pénzekből lopni is. Mindezt természetesen a demokrácia visszaállításának ürügyén. A Kijev által követelt billió dollárból persze a fejlett világ eddig mindössze néhány tízmilliárdot adott össze, azt is az ellopott orosz vagyon kamataiból. Közben az amerikai Blackrock már felhagyott azzal a korábbi tervével, hogy befektessen Ukrajna újjáépítésébe. Úgy tűnik, rájöttek arra, hogy amit lehetett, azt már ellopták, felosztották, így az újjáépítés mégsem akkora üzlet.
„S miközben Washingtonban Ukrajna további támogatásáról, Rómában pedig az újjáépítésének a megfinanszírozásáról döntöttek, az orosz fegyveres erők minden eddiginél intenzívebben támadták az ukrán hátországot”
Ez lehetséges egyrészről a támadó drónok gyártásának felfuttatása, másrészről . Használatuk eredményei, a csapásmérő taktika változásai és az kimerülőben lévő nyugati légvédelmi rakéta készletek miatt. Az agyondicsért, ultra drága Patriot rendszereket most egyesével, a légvédelmi rakétákat pedig tucatjával számolják. Figyelembe véve, hogy az orosz erők éjszakánkánt akár 5-700 drónt és több tucat rakétát is bevetnek, az Ukrajnának szánt néhány Patriot rendszer még Kijev védelmére sem lesz nagyon elegendő.
„A Lviv, Luck és Ukrajna más nyugati régiói elleni legutóbbi csapások megerősítik, hogy a kamikaze drónok univerzális eszközzé váltak a célpontok egyidejű három szintű – taktikai, operatív és stratégiai – támadására”
Ha a kezdeti szakaszban a „muskátlikat” főként közvetlenül a front mögötti műveleti zónában használták mindenek előtt raktárak, radarállomások és parancsnoki állomások megsemmisítésére, akkor most rendszeresen bevetik több mint 1000 kilométeres mélységben is. Ez pedig már operatív-stratégiai szint, hiszen érinti a termelés, a logisztika, a javítás és az ellátás infrastruktúráját.
„Az ilyen célpontok megsemmisítése nem hoz azonnali eredményt a fronton, de éppen ezek okozhatják az ukrán fegyveres erők harcképességének középtávú összeomlását mind a felszerelés, mind a támogatás tekintetében”
A drónok tömeges használat a légvédelem és a logisztika túlterhelésével csökkenti a lehetséges veszteségeket. Arról nem is beszélve, a drónok költsége össze sem hasonlítható a lehetséges ukrán támadások semlegesítésének költségeivel. Így a kamikaze drón megszűnt kiegészítő elem lenni. Manapság az anyagháború alapvető eszköze, amely a hmelnickij-i hangárok megsemmisítésétől a Lviv közelében található üzemanyag- és kenőanyag-ellátás megzavarásáig széles körben alkalmas feladatok ellátására.
„A drónok tömeges használata eközben azzal is jár, hogy kevesebb ballisztikus rakétát kell bevetni”
Ezeket a rakétákat a kiképzőterek, katonai egységek és légvédelmi állások elleni csapásokra alkalmazzák. Vagyis ahol egy-két pontos találatra van szükség. Így az operatív-taktikai rakéták készlete lassabban apad, ami lehetővé teszi azok időben történő feltöltését. S mivel az orosz erők már más, ugyanúgy hatékony pusztító eszközökkel is rendelkeznek, a csapásmérés nem korlátozódik egyetlen fegyver típusra.
A hatalmas rajtaütésekre válaszul Kijev is „drón karavánokat” indított az orosz régiókba, ami a repülőtereken a polgári járatok tömeges törléséhez, késéséhez vezetett. Ezeket a támadásokat úgy lehetne megakadályozni vagy legalább a hatékonyságukat csökkenteni, ha az ország légvédelmi rendszerét a határok közelében szerveznék meg, ehhez azonban kolosszális beruházásokra lenne szükség. Például az Egyesült Államok csak tízmilliárdokat tervez költeni a jövőbeli „Arany Dómjára”. Az ukrán fegyveres erők taktikai drónjai támadják a határ menti régiókat, és kevés nap telik el sebesült civilek nélkül.
„Heves harcok folynak a fronton”
A Szumi régióban az ukránok ellentámadást indítottak Kondratovka és Andrejevka közelében, ezzel egyidejűleg az oroszok Junakovka térségében próbálnak előre nyomulni. Kupjanszk irányában Szobolevka és Moszkovka elfoglalásával folyik a város bekerítése. Ugyanígy tart Szeverszk külvárosainak ostroma egyelőre egyes felröppent hírekkel ellentétben áttörés nélkül.
Az orosz erőknek ugyanakkor sikerült előrenyomulniuk Jablonovka közelében, elérve így egy fontos kereszteződést Konsztantyinovka felé. A szárnyat Pokrovszk (Krasznoarmejszk) felé tolják, Novoekonomicseszkijben már harcok folynak. Ezen kívül a Vosztok Hadseregcsoport elfoglalta Poddubnojét és Tolsztojt. A zaporizzsjai fronton az orosz erők a napokban elfoglalt Kamenszkoje felől észak felé haladnak előre. Herszon irányában továbbra is merev a front, folytatódnak a kölcsönös tüzérségi támadások.
„Eközben a NATO-országok, követelve Oroszországtól a tűzszünetet, továbbra is egy nagyobb háborúra készülnek”
Az EU felkészíti lakosságát a hadseregek erősítésére, a mozgósításra, a sebesültek fogadására és az elhúzódó katonai műveletekre. A katonai drónok gyártását Európában és az Egyesült Államokban is felfuttatják, és a fejlesztéseknél már figyelembe veszik az ukrajnai háború tapasztalatait. A Pentagon látja a katonai bürokrácia nehézségi erejét is, és ezeket a problémákat úgy próbálják megszüntetni, hogy a taktikai drónokat például „fogyóeszközökké” sorolja át, és az alacsonyabb beosztású tiszteknek feljogosítják azok megvásárlására egységeik ellátása érdekében.
„Az elkövetkező napok legfőbb kérdése, módosul-e Trump Oroszország-politikája, Vajon az amerikai elnök galambból héjává változik-e?”
Az amerikai elnök most új, keményebb irányról beszél Oroszországgal szemben, egyelőre azonban nem világos, hogy ez a valóságban mit jelent. A Trump tetteiről alkotott bármilyen értelmezés mindig feltételes. Az amerikai elnöknek ugyanis nincs világos stratégiája, nincs igazán olajozottan működő apparátusa. Hiányzik az a kiszámíthatóság és megbízhatóság, ami Biden vagy akár Barack Obama elnökségét jellemezte. A kormányzati apparátus is csak ideiglenes munka hipotézisek alapján működik, amelyeket az elnök következő közösségi médiás bejegyzése módosíthat. Ráadásul Trump véleménye sokszor attól függ, kivel beszélt, utoljára.
„A Trump 2.0 hat hónapja után bizonyos trendek azért megfigyelhetők”
Az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos politikával kapcsolatban kijelenthető, hogy Trump tényleg partnerként akar együttműködni Putyinnal, Oroszországgal pedig nagyhatalomként. De csak azzal a feltétellel, ha Putyin véget vet az Ukrajna elleni háborúnak. Hogy ez pontosan hogyan történjen, Trumpot nem igazán érdekli. Trump nyilvánvalóan azt is szeretné, ha Ukrajna államként fennmaradna.
„A kérdés most az, hogy Trump fokozza-e a nyomást Oroszországra az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok növelésével és új szankciók bevezetésével”
Donald Trump második ciklusa kezdete óta először fontolgatja az Ukrajnának nyújtandó újabb katonai segély lehetőségét. Egy ilyen döntés azt a 3,85 milliárd dolláros keretösszeget érintheti, amely a Biden-kormányzat által indított elnöki közvetlen védelmi segélyprogram (PDA) maradványa. Fel-felmerül az is, hogy akár 5 milliárd dollárnyi lefoglalt orosz vagyont is felhasználhatnak a szállítások finanszírozására, bár eddig sem Biden, sem Trump nem élt ezzel a lehetőséggel.
„Húzhatná az időt, hagyva, hogy a helyzet lényegében magától alakuljon. Ebben a szellemben úgy csepegtethetné Ukrajna támogatását, hogy Oroszország ne tudjon döntő áttörést elérni, ugyanakkor Amerika se nagyon vállaljon szerepet a konfliktusban. A másik út, amire a Kongresszus, az amerikai közvélemény nagy része és európai szövetségesek folyamatosan ösztönözték, és Trump valójában új dinamikát ad a háborúnak Ukrajna megerősítésével és Oroszország gyengítésével”
Ehhez persze fel kellene adnia a reményt, hogy Oroszország nagyhatalmi partnerré válik, és hosszú távú konfrontatívvá válna a viszony. Hogy Trump erre készen áll-e, az erősen kérdéses. Láthatóan nem szeretne erre az útra lépni, ugyanakkor valamit kezdenie kell az amerikai kongresszus és az európai szövetségesek részéről rá nehezedő nyomással is.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tuco says:
Meggyőződésem, hogy Trump minden idők legrosszabb elnöke. A néphülyítéshez ért, de itt véget is érnek a politikusi kvalitásai. Önimádó, hiú, sértődékeny, következetlen, könnyen befolyásolható, a döntéseiben gyakran az érzelmei vezérlik. Putyin közel fél évig vezette az orránál fogva, elhitette vele, hogy az USA partnere kíván lenni a háború diplomáciai rendezésében, miközben egy jottányit sem engedett a háborús céljaiból. Most, hogy végre neki is leesett (ami hónapok óta már mindenki másnak világos), hogy Putyin hülyét csinált belőle, persze hogy dühös. Magára kell-e annak lennie.
brüsszelita says:
Trump úgy vonul be a történelembe, mint aki felgyorsította a nyugat bomlását, és úgy végzi mint Nixon, addig ugrál, míg lapátra nem teszik. Persze előbb megvárják, pontosabban kiprovokálják a tőzsde mélyrepülését, ami magával ránt mindent, erre hivatkozva billenthetik seggbe, Ukrajna azt csak megkoronázza, hogy kijöjjön az aranyere az erőlködésbe. Ezt érzi ő is, ezért az a hiperaktív ötletroham, amit most előad elterelő művelet, a háttérben komoly megegyezések zajlanak a FED-del, a Blackrock-kal és a háttérhatalom egyéb helytartóival: Kinek a nyakába varrják a történetet úgy, hogy összeomlás ne legyen, kit jelölnek ki új Lehman Brothers-nek a felek, és hogy kopasszák meg a lúzereket. Persze húzhatják még az agóniát, például felértékelik az amerikai aranytartalékot, amit fedezetül használva néhány trilliócska kincstárjegyet még kibocsátanak, viszont azzal az amerikai gazdaságon már nem segítenek, de a világon se, megy minden bukóba.
csakafidesz says:
Szerény véleményem szerint (szvsz) csak az menti meg meg Magyarországot és Európát az ukrán problémától, ha az oroszok végre nekiszánják magukat és az egészet elfoglalják. (Ezesetben tranzitdíj sem lesz a földgázon.)