Diána Kidzsi a távolban tornyosuló jéghegyeket kémleli távcsövével, majd odaszól az Északi-sark felé közeledő orosz atommeghajtású jégtörő kormányosának: „Tíz fok balra!” Első tisztként a fiatal nő dönti el, hogy milyen útvonalat kövessen az óriási hajó a Jeges-tenger jégmezőin. A hajó parancsnoki hídján álló Diánát képernyők veszik körül, amelyeken a több tucatnyi mérőműszer, radar és más eszköz által továbbított információk sorakoznak.
„Az egyik képernyőről például megtudható, hogy a hajó orra előtt néhány kilométeres távolságban mekkora a jég vastagsága”
Egy apró fehér folt jelenik meg a távcsőben Diána Kidzsi szemei előtt. Azonnal felismeri a jegesmedvét, és utasítást ad – a konyhai és egészségügyi személyzet kivételével kizárólag férfiakból álló legénységnek -, hogy lassítsák le a hajót, és az ne zavarja meg a jegesmedvét a vadászatban. A férfiak, akik jórészt sokkal idősebbek Diánánál, követik a parancsát, és a hajó alatt recsegő-ropogó jégtáblák jellegzetes érces hangja halkulni kezd.
„Diána Kidzsi a Roszatomhoz tartozó Atomflot által működtetett atomjégtörőkön az első olyan női parancsnok a hídon, aki megtörte a hagyományos férfiuralmat”
A 95 tagú személyzettel hajózó atomjégtörőn a többségében nálánál jóval idősebb férfiak kezdetben nem nagyon örültek annak, hogy egy fruskától kapják a parancsokat. Diána Kidzsi témát is vált, amikor a szexizmus kerül szóba és inkább a munkájáról beszél.
A reggeli és esti négyórás műszakokban négy hónapon keresztül ő határozza meg az Északi-sarkvidéken haladó hajó útvonalát. A legénység többi tagjához hasonlóan Diána is szentpétervári születésű. A Néva-parti város Nagy Péter cár óta hagyományosan az orosz haditengerészet fellegvára. Kezdetben Diána arra gondolt, hogy hadihajón szolgáljon, miután gyermekkora óta a tengerről álmodott.
„A Szentpétervári Haditengerészeti Akadémia viszont zárva volt a nők előtt. Egy másik, kereskedelmi hajózásra szakosodott tengerészeti egyetem viszont éppen akkor indított kurzusára női hallgatókat is várt, amikor Diána befejezte az iskolát”
– Ezt jelzésnek vettem. Mi értelme kopogtatni egy zárt ajtón, amikor megnyílik egy másik kapu? – mondta. Nem sokkal a diploma megszerzése után került az atomjégtörő flottához. – Szerelem volt első látásra – mondja. 2018 óta szolgál a „Győzelem 50. évfordulója” atomjégtörőn. A legjobban azt élvezi, amikor megtapasztalja az irányítása alatt álló monstrum hatalmas erejét, az atommeghajtás teljesítményét, ami nem mérhető össze a dízel üzemű hajókéval. Az atomjégtörőn aztán gyorsan emelkedett a ranglétrán. Eddig több tucatszor hajózta körbe az Északi-sarkvidéket, és kilenc alkalommal járt az Északi-sarkon.
„Amikor a hajóra került, a legénység gyanakodva méregette”
– Nem nagyon szeretik a nőket a fedélzeten, a tengerész babona szerint a nő a fedélzeten balszerencsét hoz – mondja a hajó hasonló beosztású tisztje, a 45 éves Dmitrij Nyikityin, aki szerint Diána pályafutása követendő példa lehet.
Az 56 éves Szergej Barinov fedélzeti tiszt szerint sokkal inkább az rendkívüli, hogy Diána ilyen fiatalon lett első tiszt. Mint kiderült, egy másik atomjégtörőn, a Jamalon is szolgál egy nő, csak alacsonyabb, fedélzeti tiszti rangban.
„Egyszer még kapitány leszek!”
– mondja Diána. Erre minden esélye meg is van, miután folyamatosan bővül a Roszatom állami atomenergetikai konszernhez tartozó Atomflot atomjégtörő flottája, amely Moszkva reményei szerint elsőbbséget biztosíthat majd Oroszországnak az Északi-sarkvidéken, ezért – ahogy Szergej Barinov fogalmaz, egyre több fiatal kerülhet az atomjégtörőkre.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
Sigmund Gyula says:
Valami nem stimmel. Az első tiszt nem a hajó kapitánya, hanem az azt követő első a rangsorban.