„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Felkészül a Druzsba?

2023. jún. 11.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Moszkva a Togliatti-Odessza ammóniavezeték újbóli megnyitásához kötné az ukrán gabonának a fekete-tengeri kikötőkből zajló exportjáról megkötött megállapodás meghosszabbítását. A csővezetéket azonban a napokban felrobbantották. Vajon kik? Sajátos ez a tárgyalási stílus, de mit léphet erre Oroszország? Leállíthatja-e az ukrán gabona exportot anélkül, hogy szövetségeseinek az érdekeit sértené? S egyáltalán, miért rombolja szándékosan a saját országát nemcsak az ellenfél, de maga Ukrajna is?

„A vezeték kiesése komoly veszteséget jelentett az orosz ágazatnak, ám a Tamany-félszigeten hamarosan elkészülő terminál ­– ide vasúton szállítják az ammóniát – kiváltja a Togliatti-Odessza útvonalat, és Oroszország szép lassan visszaszerezheti nemzetközi piacvezető pozícióját” #moszkvater

„A vezeték kiesése komoly veszteséget jelentett az orosz ágazatnak, ám a Tamany-félszigeten hamarosan elkészülő terminál ­– ide vasúton szállítják az ammóniát – kiváltja a Togliatti-Odessza útvonalat, és Oroszország szép lassan visszaszerezheti nemzetközi piacvezető pozícióját”

Ha nem működik a vezeték, nincs miről tárgyalni. S ha nincs miről tárgyalni, akkor nem is kell engedni. Ez a logika látszik kirajzolódni a Togliatti-Odessza ammóniavezeték felrobbantása mögött. A csővezeték újbóli megnyitásának kérdése kulcsfontosságú az ukrán gabonának, valamint az orosz élelmiszernek és műtrágyának a fekete-tengeri kikötőkből való exportjáról megkötött megállapodás meghosszabbítása szempontjából.

„Moszkva ugyanis kifogásolja, hogy az alkunak az orosz termékekre vonatkozó része nem teljesül, és Kijev a rá egyre jobban nehezedő nyomás ellenére nem nagyon hajlik az ammóniavezeték megnyitására sem”

A megsérült, 2470 kilométeres csőrendszer még az 1970-es évek végén épült, és a leghosszabb ilyen létesítmény a világon. A tavaly február 24-ig évente mintegy 2,5 millió tonna ammóniát szállító vezeték az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, tavaly február óta nem üzemel, ám a csövekben még mindig jelentős mennyiségű, egyébként rendkívül mérgező, a tüdőre és a szemre veszélyes, a műtrágya előállításához nélkülözhetetlen, így a szankciók alá nem eső ammónia található.

„A vezeték kiesése komoly veszteséget jelentett az orosz ágazatnak, ám a Tamany-félszigeten hamarosan elkészülő terminál ­– ide vasúton szállítják az ammóniát – kiváltja a Togliatti-Odessza útvonalat, és Oroszország szép lassan visszaszerezheti nemzetközi piacvezető pozícióját”

Moszkva szerint terrorcselekmény történt, amelyet ukrán diverzánsok követtek el a Harkiv környéki Maszljutivka település közelében, míg Kijev az orosz felet vádolja. Volodimir Zelenszkij szerint a robbanás a harcok következménye. Az ukrán elnök orosz tüzérségi támadást emleget, de a kahovkai gát átszakadásával ellentétben nem beszélt terrorakcióról. A vezeték helyreállítása egy-három hónapig is eltarthat, amennyiben a helyszín megközelíthető lesz. A támadással – az orosz információk szerint hat robbanás volt észlelhető – kiiktatták az egyik szivattyútelepet. A blokkolószelepek működésbe léptek ugyan, de mégis szivárgás történt.

„A gabona exportjáról kötött alku orosz részét Ukrajna kezdettől fogva szabotálja, és egyre inkább kérdéses a megállapodás meghosszabbítása”

Ebből a viselkedésből is látszik, hogy már régen nincs szó arról, hogy az ukrán gabona exportot a harmadik világ élelmiszer gondjainak megoldása érdekében kellett újraindítani. Ez Ukrajnát egyáltalán nem érdekli, de úgy tűnik, a nyugati országokat sem. Ráadásul a vasúton nyugat felé folyó export Közép-Európa gabona termelőit is megrendítette. Ez egyrészről szociális elégedetlenséget vált ki a régióban, másrészt akár már középtávon veszélyeztetheti a Közép-Európa e téren stabil pozícióit, amely kiszolgáltatottá teheti ezeket az országokat. S amennyiben nem lesz e térség a gabonából önellátó, akkor jelentősen sérül a szuverenitása is. Ami más szempontból azt is jelenti, hogy ez a rebellis térség könnyebben kezelhető.

„De miért hosszabbítja meg az ukrán hozzáállás ellenére a gabona alkut időről időre Moszkva?”

Úgy tűnik, Oroszország nem akar szembe menni az alku két kedvezményezettjével, Törökországgal és Kínával. Az export jelentős része ugyanis Kínában és Törökországban köt ki. Pekingnek ez segít az élelmiszer ellátásban, míg Ankara a reexport révén tesz szert hatalmas nyereségre. Moszkva láthatóan egyik ország érdekeit sem akarja megsérteni, így aztán az ukrán viselkedés ellenére meghosszabbíthatja a megállapodást.

„Az ammóniavezeték felrobbantása felvet azonban egy másik kérdést is. Ebben a háborúban mintha már senkinek semmi sem lenne drága. Ukrajna is úgy láthatóan van vele, hogy minél rosszabb, annál jobb”

Ha vélt vagy valós érdekei úgy kívánják, akár a saját kritikus infrastruktúráját is lerombolja. Mintha nem érdekelné a jövő. Vagy magában már elfogadta, hogy az országa egy részét elveszíti, és akkor inkább elpusztítja? Mert még a potenciális bevétel sem érdekli, mondván, a Nyugat úgyis fenntartja valahogy az országot? Vagy a háború végképp lerombolta a belső gátakat, és a jelenlegi kijevi elitet a vélt vagy valós ellenségekkel szembeni gyűlölet teljesen elvakítja, aztán ott árt, ahol tud? Elszállt a kahovkai gát, majd az ammóniavezeték. Vagy az Északi Áramlat felrobbantása után már ne lepődjünk meg semmin? Persze, mondhatjuk erre, hogy háború van, de mi jöhet ezután? Ne adj’ Isten, a zaporizzsjai atomerőmű? Ha ez a logika érvényesül, akkor felkészülhetünk arra, hogy felrobban akár Druzsba, a Barátság kőolajvezeték, de még a Török Áramlat is. Természetesen, azt is az oroszok fogják felrobbantani. Legalábbis a nyugati fősodor médiában. A média révén sokak számára az is eladható lenne. De mi vár így az emberiségre?

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Egész pontosan hol, melyik városban/-hoz közel robbantották fel a fezetéket, lehet tudni?

  2. Most már húzzon el, unalmas troll. Törlésre való.

  3. HA JÓL EMLÉKSZEM ,, NÉRÓ RENDELET,, KÉNT EMLEGETI AZ UTÓKOR.

  4. EMLÉKSZÜNK MÉG A.HITLER TERVEIRE,AMIT A VÉGÉN A. SPEER SZABOTÁLT EL.

  5. Rombolni is ésszel kell. Sajnos nálunk sincs meg az ehhez szükséges józan számítás képessége. Itt a XII. kerületben leromboltak egy teljesen jó, sőt, kifogástalan és masszív irodaépületet a Böszörményi úton azzal, hogy lakópark épül a helyére. Hát nem épült semmi, csak keletkezett egy hatalmas üres grund, és most ott autók parkolnak. Látni is rossz.
    Ukrajnában is leromboltak egy csomó mindent, és csak a nagy üresség marad meg utána. (Most az ukránok saját rombolásairól beszélek.) Nem gondoltak bele abba, hogy soha nem lesz annyi pénze Ukrajnának, hogy a felrobbantott gátat helyreállítsák? Arra sem lesz pénzük, hogy a hasonló robbantgatások után rendet csináljanak, A rengeteg fegyver árát is be fogják majd rajtuk vasalni. Ráadásul háborút nem fognak nyerni velük, csak adósságot.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Miért küld ukrán drónkezelőket Zelenszkij a Közel-Keletre?

2026. márc. 13.
Kijev a Perzsa-öböl térségében bizonyítaná be Ukrajna rátermettségét az iráni drónok elleni védekezésben. Volodimir Zelenszkij így venné rá ...

Miért olyan fontos Putyinnak a Donbassz?

2026. márc. 11.
Az amerikai közvetítéssel folyó orosz-ukrán béketárgyalások egyik kulcskérdése – azért a nyugati országok által Ukrajnának nyújtott bi...

Irán(y) a pokol

2026. márc. 10.
Hová tartunk? Irán(y) a pokol! Hogyan árt a Nyugatnak ez háború? Michael von der Schulenburg, az Európai Parlament képviselője és korábbi EN...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK