„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„A jogilag Oroszországhoz tartozó területek felett tehát előbb még meg kell szerezni a teljes ellenőrzést, majd ezeket a megyéket meg kell védeni, mert Ukrajna aligha mond le a visszaszerzésükről. Sőt, mint a napokban tapasztalhattuk, a Krímet is támadja”
Fotó:EUROPRESS/JOSE COLON/ANADOLU AGENCY/AFP
Már a Szövetségi Tanács is megszavazta, így az orosz jog immár a Luganszki és a Donyecki Népköztársaságokat, valamint Herszon és Zaporozsje megyéket Oroszország részének tekinti. Kiterjed e területekre az orosz jog, az orosz katonai doktrína, ezért aztán az ellenük irányuló támadásokat a Kreml Oroszország elleni támadásnak tekinti. A világ azonban Észak-Korea kivételével nem ismeri el a csatlakozásról szóló referendumokat, és kiáll Ukrajna területi egysége mellett, ezért aztán a magyarországnyi kelet- és dél-ukrajnai régió sorsáról valójában az erő dönt. Az orosz hadsereg jelen pillanatban néhány falu kivételével Luganszk megye teljes területét, Donyecknek valamivel több, mint a felét, Zaporozsjénak a kétharmadát, míg Herszonnak úgy a háromnegyedét ellenőrzi.
„A jogilag Oroszországhoz tartozó területek felett tehát előbb még meg kell szerezni a teljes ellenőrzést, majd ezeket a megyéket meg kell védeni, mert Ukrajna aligha mond le a visszaszerzésükről. Sőt, mint a napokban tapasztalhattuk, a Krímet is támadja”
Moszkvának tehát a jövőben ezekben a régiókban folyamatos diverzáns akciók mellett azzal is számolnia kell, hogy a Krímet, a Donbassz két megyéjét, valamint Herszont és Zaporozsjét meg kell védenie az ukrán támadásoktól is. Különösen nehéz lesz ez a következő két hónapban, a mozgósított 300 ezres létszám frontra érkezéséig, hiszen addig ezt az időablakot Kijev minden erővel igyekszik kihasználni pozícióinak a javítására, megerősítésére. A harkivi fronton elért sikerei, Liman visszavétele után megpróbál előre nyomulni a Donbasszban, a déli fronton is tovább közelítene Herszonhoz, de csapatokat vont össze Zaporozsje környékén is.
A tudatosan széthúzott fronton az orosz védelem a létszám hiány miatt meglehetősen lyukas, ezért aztán Moszkva célja most a Donbassz kivételével legfeljebb a pozíciók tartása lehet. Közben folyik a hibák kijavítása, amit mutat több új parancsnok kinevezése, és nem kizárható, hogy a déli és keleti frontok tehermentesítésére északon húz valami váratlant Moszkva. Hogy aztán a létszám kiegyenlítődése, az ukrán társadalom kifullasztása, és az anyag háborúban meglevő fölény növelése után erőt demonstráljon. Mert ha ezt nem teszi, akkor a nem csupán a Krím-félszigetet, de a mai Herszon és Zaporozsje megyék jelentős részét is magában foglaló egykori Tavrijai kormányzóság felélesztése álom maradhat.
„Sőt, ahhoz, hogy ezek részek a későbbiekben védhetőek és fenntarthatóak legyenek, ahhoz az egész történelmi Novorossziját, a Harkivtól Umanyig húzódó civilizációs törésvonaltól délre és keletre fekvő területeket is uralnia kell”
Oroszország azonban biztos abban, hogy megtöri, felőrli az ukrán ellenállást, így már folyik a referendumok után csatlakozott részek integrálása az orosz jogrendszerbe. Az már most látszik, hogy a két donbasszi népköztársaság, valamint Herszon és Zaporozsje megyék státusa különböző lesz, és az integráció módja is eltér majd a Krím és Szevasztopol esetében látottaktól. A köztársaságok és a megyék státusa ugyanis különbözik az Oroszországi Föderációban. Meglehetősen hosszúra nyúlik, 2026. január 1-ig tart majd az átmeneti időszak is. A két népköztársaság a saját alkotmányában meghatározott határaival – tehát a teljes megyehatárok között -, Zaporozsje megye a saját adminisztratív határával, Herszon megye pedig Mikolajev megye két településével – Sznyegirjovka és Alekszandrovka – kiegészülve.
„Az orosz állampolgárság megszerzése a Krímmel és Szevasztopollal ellentétben nem lesz automatikus”
Azt kérvényezni kell, és esküt is kell tenni. Ez utóbbi alól mentesülnek a 14 éven aluliak és a cselekvésképtelenek. Akik nem kérik az orosz állampolgárságot, azok letelepedési engedéllyel élhetnek itt tovább. Az elmúlt nyolc évben a DNR és az LNR területén, vagy Ukrajnában szerzett diplomákat, iratokat elismerik, és ezek alapján vállalhatnak munkát, illetve jogosultak egészségügyi ellátásra, illetve nyugdíjra. Ugyanígy e korábbi dokumentumok alapján regisztrálják 2028. január 1-ig a föld- és ingatlan tulajdonokat. A fizetési eszköz a rubel lesz, az év végéig azonban elfogadják a hrivnyát is. A jövő év szeptemberében helyi választásokat tartanak, a nyár elejéig pedig felállnak a föderális végrehajtó hatalom helyi kirendeltsége. A következő hat hónapban kialakítják a területek belső regionális struktúráját is. Az eddig is a közigazgatásban dolgozók előnyt élveznek az új hatalmi struktúrák kialakításakor. Már amennyiben orosz állampolgárok.
„A két köztársaság és a két megye csatlakozásával Oroszország jelentős mértékben erősödik”
Talán a legnagyobb nyereség az a valamivel több, mint 6 millió ember, aki itt él. Donyeck megyében a háború előtt 4,1 millióan éltek, míg jelenleg 2,23 millióan. Ehhez jön az egykori Luganszk megye 2,12 millió lakosa, Zaporozsje 1,65, és Herszon megye 1 millió polgára. Ez a népesség növekedés nemcsak a romló demográfiai trendeken javít, de növeli a belső piacot is, ami a szankciók és az európai kereskedelem összeomlása közepette fontos tényező. A belső piac növekedése erősítheti az orosz áruk versenyképességét is. Nem elhanyagolható az sem, hogy e megyék és népköztársaságok csatlakozásával Oroszország területe 108,8 ezer négyzetkilométerrel bővül, amely Ukrajna területének 20 százaléka.
Ez a terület ráadásul különösen értékes, hiszen 5,6 millió hektárnyi jó minőségű szántóról beszélünk. Ebből 320 ezer hektár öntözött terület, ami állandóan, az éghajlati ingadozástól függetlenül magas termést biztosít. Az újonnan csatlakozott területeken évente mintegy 10 millió tonna gabona, 3,3 millió tonna napraforgó, 1,9 millió tonna zöldségféle és rengeteg gyümölcs terem. Komoly mezőgazdasági potenciálról van tehát szó, a beruházások, a géppark, az infrastruktúra, az orosz piac megnyílásával újabb lendületet vehet, és ezzel az élelmiszer ellátás terén jelentősen növekedhet Oroszország szuverenitása, és természetesen a közeli kikötők révén export képessége is.
„E négy megyében összpontosult Ukrajna iparának jelentős része, hatalmas tartalékokat rejt a föld mélye, és nem elhanyagolható tényező az sem, hogy innen biztosítható a Krím vízellátása”
De itt összpontosul 13,5 gigawatt elektromos energia is, ebből 6 gigawattot Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporozsjei termeli. De ebben a régióban lesz Oroszország egyetlen zselatin üzeme, van itt üveggyár és jelentős gépipari kapacitás is. Az Azot és a Sztyirol vegyi kombinátok a műtrágyához gyártanak alapanyagokat, és itt található hét acélmű, köztük a csövek és acélkötelek gyártásában európai szinten is kiemelkedő mariupoli Iljics acélmű, az Azovsztal. Komoly a régióban a vagongyártás és az élelmiszeripar is. Akkor még nem beszéltünk a bányászatról, hiszen 10 milliárd tonna szenet rejt a föld mélye, ebből 6 milliárdra teszik a kokszolhatót, több mint egyre az antracitot, és egymilliárd tonna a becsült vasérc tartalék. Közben afrikai, dél-ázsiai piacokat nyithat meg a mariupoli kikötő.
Persze, ez a délkeleti régió nemcsak lehetőségeket kínál az orosz gazdaság számára, hanem kötelességet is ró rá. Mindenek előtt újjá kell építeni a háborúban lerombolt infrastruktúrát, amelynek a költségét csupán a két donbasszi köztársaságban a következő két évre 3,5 trillió rubelre teszik. Ehhez jön még Herszon megye esetében nagyjából 50 milliárd, míg Zaporozsje megyére ennek majdnem a dupláját számolják. Ráadásul ezeket a megyéket az integráció elmélyüléséig jelentős mértékben dotálni is kell, és a fenntartás évente egyenként több mint 100 milliárd rubelbe kerül.
„A fentiekből is láthatjuk, hogy rendkívül értékes területekről beszélünk, amelyekért minden oldal kész háborúzni”
Sőt, a globális méretekben is jelentős olaj-, lítium- és széntartalékok, a jól termő feketeföld, a csernozjom a háború kirobbanását is sok tekintetben magyarázhatja. A szembenálló felek között azonban lényeges különbség, hogy mintha Ukrajnának és támogatóinak csupán a terület kellene – és mint az elmúlt nyolc évben a Donbasszban műveltekből is látszik -, a többségében orosz érzelmű lakosság már nem, addig a Kreml hangsúlyozottan az orosz földek összeszedésében gondolkodik, ez pedig az itt élőket is jelenti.
(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, és itt olvasható)
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
Tujner Miklós says:
Nagyon fontos stratégiai érdeke Oroszországnak a Fekete és az Azovi, azaz a “meleg” tenger teljes ellenőrzése és birtoklása, ezek mint tények a stratégiai és a politikai elemzők figyelmét minden esetben elkerülik. Érdemes lenne Önöknek evvel a kérdéssel is részletesen foglalkozni.
Stier Gábor says:
Köszönjük az ötletet.
hufi says:
Ezek a tájékoztatások azért jók (többek közt), mert olyan egypercesek, nem un bele az ember. Ja, és korrektek! Nem gyalázkodóak, nem szapulják a feleket, mint más sajtó. Néhány orgánumnál van úgy, hogy érdekelne egy-egy cikk, de már a felvezetésnél elmegy a kedvem elolvasni.
Mit mondjak még? Tárgyilagosak, és ez a fontos!
Stier Gábor says:
Köszönjük!