//Farkas, pókháló, szélrózsa

Farkas, pókháló, szélrózsa

MEGOSZTÁS

A tetoválások tulajdonképpen börtönútlevélnek tekinthetők, amelyek megmutatják, hogy a viselőjük hol áll a hierarchiában.

Az orosz elítéltek tetoválásait misztikus homály fedi. Átszövi az alvilág romantikája, és a sztálini gulagok körüli hideg rettenet. Nem véletlen tehát, hogy könyvek és tanulmányok sora jelent már meg a tetoválások jelentéséről, tetováló művészek írtak e témáról. Egyrészt azért, mert valószínűleg a világ kevés börtönében van ennek akkora jelentősége, mint az orosz börtön hierarchiában. No meg azért is, mert ez a jelenség, ez a fajta „népművészet” is sokat segít abban, hogy megértsük egy kor közízlését, tömegkultúráját, tudatalattiját, ezen keresztül a valóságát.

„Hogy honnan erednek ezek a tetoválások, arra többféle elmélet létezik. Talán a legvalószínűbb, hogy a szibériai kényszermunkásokat jelölték meg ilyen módon még a cári Oroszországban”

Természetesen az évek során ezeknek a jelöléseknek módosult a jelentése. Ezek a tetoválások a kívülállók számára nem sok információval szolgálnak, a börtönlakók viszont pontosan tudják, hogy melyik kaszthoz tartozik az ábrák viselője. Ez tulajdonképpen börtönútlevélnek tekinthető, amely megmutatja, hogy a viselője hol áll a hierarchiában.

„A börtönfolklór jobb megértéséhez tudni kell, hogy az elítéltek szigorú hierarchia szerint csoportokba szerveződtek”

Erről a hierarchiáról az életét belügyi alkalmazottként a büntetés végrehajtási intézetekben töltő, és a tetoválásokat gyűjtő, 1981-ben rendőr őrnagyként nyugdíjba vonult Dancig Szergejevics Baldajev beszélt a Tetovált Sztálin című, Kovács Ákos és Sztrés Erzsébet által jegyzett 1989-ben megjelent könyvben.

„A legelőkelőbb kasztba az első ötösfogat tagjai tartoznak. Ők a legtekintélyesebb, legtapasztaltabb bűnözők, akiknek az utasításait az elítéltek vakon teljesítik”

Egyedül ők viselhették a csillag, templom, kolostor, kereszt, treffkoponya, tigris, sas, farkas motívumokat. Náluk egy fokkal alacsonyabban állnak a ranglétrán azok a kizárólag börtönökben létrejövő tolvajcsaládok, amelyek más ellenséges csoportok támadását így szerveződve igyekeznek visszaverni. A hierarchia a családon belül is érvényesül, hiszen ide tartoznak az ászok, a gyilkosok, a bírók, és e csoportokon belül vannak szolgák, cselédek is, csakúgy, mint az előkelő rablógyilkosok.

„A harmadik csoporthoz tartozók csak annyiban különböznek az első kettőtől, hogy nem fogadják el a tolvajtörvényeket”

Egyebek mellett ide sorolhatók az első ötösfogatból valamiért kizárt sügérek, a börtönbeli tolvajok, az agarak, a kárók, a huligánok, a csicskások, a gátlástalanok vagy az anarchisták. Ez a kívülállás megmutatkozik a csak őket díszítő tetoválásokon is.

„A negyedik csoportot a szemetek és a csavargók alkotják, de ide tartoznak azok is, akik csak első alkalommal ülnek, vagy akiket korábban csak kisebb tolvajlásért ítéltek el”

De ebbe a csoportba sorolják az árulkodó névvel illetett állatokat, sakálokat, patkányokat, egérkéket, kapcákat, fecsegőket, harácsolókat és a naplopókat valamint a reményteleneket is. Hozzájuk tartoznak az erőszakos nemi közösülésért elítélt bozontos széffeltörők vagy a puncitolvajok, és a mindenki által lenézettek is. Őket követik a semlegesek, akik alatt már csak a kiszorítottak, az elnyomottak, a különböző pederaszták, a hierarchia legalján pedig a már teljesen züllött, lelkileg leépült passzív pederaszták, a süldők vannak.

„A tetoválásoknak három fajtáját jegyzik a kutatók”

  1. Az elsőbe, az úgynevezett elitbe a „regáliák”, tehát a „királyi” művek tartoznak. Ezeket hozzáértő kezek viszik fel az elítéltek testrészeire, szinte művészi minőségben. 
  2. A másodikban a nem jó minőségű, vagy elrontott tetoválások kerülnek, amelyek általában nem az elítélt valós helyzetét mutatják be. Ezeket általában a megfelelő büntetés melléktermékeként el is távolítják, még akkor is, ha ezt az elítélt nem akarja. 
  3. A harmadik kalapba a megszégyenítettek kerülnek, akik nem szerettek volna magukon tetoválást, de megkapták, mert homoszexuálisok vagy pedofilok. 

„Jelentés nélküli tetoválás nincs az orosz börtönvilágban, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy manapság a börtönélet szigorodásával már nehéz valakit akaratán kívül megjelölni”

A teljesség igénye nélkül, szeretnénk bemutatni pár jellegzetes tetoválást és a jelentésüket.

Farkas 

 

#moszkvater

A börtönkultúrában a farkas viselője elutasít minden kapcsolatot az igazságügyi szervekkel, beleértve a rendőrséget és a börtönszemélyzetet is. A farkas azt is jelenti/jelentheti, hogy az elítélt vezér vagy valamelyik szervezett bűnözői csoport vezetője. Jelzi a függetlenséget, a magabiztosságot és azt, hogy az elítélt nem fél a törvény szigorától. A farkast viselő elítélt tulajdonképpen harcos, aki nem ad és nem kér kegyelmet, ezért nagy tisztelet övezi. A tetoválást vagy a mellkason vagy a háton viselik.

Pókháló

 

#moszkvater

A pókháló tetoválást a drogfüggők üttetik magukra. A pókháló belső gyűrűinek hossza jelzi, hogy az elítélt mennyi időt töltött el a börtönben. Ez a tetkó egyre népszerűbb a szkinhedek és a rasszisták között. Az ő köreikben ezt a tetoválást azok viselhetik, akik már öltek embert.

A nyolcágú csillag vagy szélrózsa

 

#moszkvater

Ez a szimbólum a csúcsok csúcsa. Csak és kizárólag a „tekintély” (авторитет vagy вор в законе) viselheti. A vállra tetoválva jelzi a többi elítéltnek, hogy kivel állnak szemben. A térdre tetovált nyolcágú csillag jelentése: nem esek térdre a hatalom előtt. Ha olyan valaki tetováltatja magára, aki nem „szolgálta meg”, akkor az komoly következményekkel jár.

Hogy ez meddig lesz a maffiafőnökök kiváltságos szimbóluma, az kérdéses. A 2019-es évig, ha bármelyik szervezett bűnözői csoport vezetőjének letartóztatáskor feltették az obligát kérdést miszerint főnöke-e valamelyik szervezett bűnözői csoportnak, hangosan csak igennel felelhetett. Amennyiben nem így tett a „вор в законе”, akkor akár meg is foszthatták a címétől. Tavaly viszont az orosz parlament elfogadta azt a törvényt, amely kimondja:

„ha valaki vállalja a „вор в законе” titulust, az 15 év fegyházbüntetéssel sújtható”

Ezt valószínűleg kevesen fogják bevállalni…

MEGOSZTÁS

1963-ban születtem. Elvégeztem iskolákat, sportoltam, majd edzősködtem. Dolgoztam Ukrajnában, meg egy pár helyen, így valamennyire belelátok a szláv életbe. Szinte minden érdekel, kivéve a kibernetikát. Művészet, de inkább sport és kulinária párti vagyok. Politika alól sem vagyok felmentve, de azt meghagyom a nagyoknak. Nem ellenségem a humor, de a cinizmus, sőt a szarkazmus sem. Nem vagyok grafomán, de néha előbújik a kisördög és olyankor tollat, illetve klaviatúrát ragadok. Hogy érdemes-e, azt majd az olvasók eldöntik.