„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

„Ez a háború még sokáig tart”

2025. júl. 10.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Hírmix. Az Ukrajnát érintő hírekből válogattunk egy csokrot, amely jól mutatja a Kijev retorikája és a valóság közötti szakadékot, a háború támogatása körüli álszent magatartást, és az európai elitek elkötelezettsége mögötti elfáradást is.

„Az Oroszországgal szembeni védekezéshez Ukrajnának folyamatosan újabb és újabb katonákra van szüksége, és Zelenszkij elnök közlése szerint jelenleg havonta 25-27 ezer férfit vonultatnak be a hadseregbe” #moszkvater

„Az Oroszországgal szembeni védekezéshez Ukrajnának folyamatosan újabb és újabb katonákra van szüksége, és Zelenszkij elnök közlése szerint jelenleg havonta 25-27 ezer férfit vonultatnak be a hadseregbe”
Fotó:EUROPRESS/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE/AFP

Az orosz és az ukrán fél a béketárgyalások újabb fordulójára készül Isztambulban. Az orosz erők eközben a korábbinál nagyobb tempóban nyomulnak előre a Donbasszban, és pufferzóna kialakításán dolgoznak a Szumi területen is. Kijev főképp azzal foglalkozik, hogy Trump szemében Moszkvát tegye felelőssé a béketárgyalások lassúsága miatt. Miközben azonban az ukrán vezetés folyamatosan a békevágyát hangsúlyozza, valójában európai támogatóival a háta mögött a háború folytatásán munkálkodik. Az Elnöki Iroda helyettes vezetője Irina Verescsuk ki is mondta, hogy az ukrán gyerekeket fel kell készíteni a háborúra, mert az sokáig fog tartani. Mint fogalmazott,

„Oroszország az esetleges tűzszünet vagy egy békemegállapodás ellenére is ellenség marad évizedekre, ha nem évszázadokra”

Tisztában van azzal Moszkva is, hogy Kijev békét és tűzszünetet követelő retorikája csak taktika, valójában Ukrajna nem mond le a revánsról, így csak idő kérdése, hogy újra fellángoljanak a harcok. Oroszország ezért olyan biztosítékokat akar, amelyek ezt megakadályozzák. S mivel a Nyugatban sem bízik, ezért a terepen akar olyan helyzetet teremteni, amellyel hosszú időre biztonságban érezheti magát Ukrajnától. Úgy gondolja tehát, hogy a tartós békét a háború folytatásával, Ukrajna megtörésével lehet elérni.

„Ezt az orosz gondolkodást akaratlanul is alátámasztják Volodimir Zelenszkij olyan kijelentései, miszerint az igazságos béke csak Putyin távozása után jöhet el”

Az ukrán elnök a német RTL-nek nyilatkozva nyitva hagyta, mit is ért igazságos békén, ám korábbi kijelentései nem hagynak kétséget afelől, hogy az elveszített területek visszaszerzésére gondol. Szavaiból kiolvasható, hogy a tűzszünet ugyan akár holnap is lehetséges, ez azonban a távlati célokon nem változtat. Zelenszkij arról persze nem beszélt, mire alapozza, hogy tovább marad hatalmon, mint Vlagyimir Putyin.

„Az ukrán békekezdeményezések őszinteségét egyébként jól mutatja az a korábbi kijelentése is, hogy szerinte a háború még akár egy évig is elhúzódhat. Egyértelmű tehát, mindkét fél abban bízik, hogy a másik előbb összeomlik”

A tárgyalások közben azért folynak, és a béke egyik feltétele orosz részről Ukrajna semlegessége. Zelenszkij ebben a kérdésben is terel, és az erős amerikai nyomás ellenére sem mond le a tagságról, addig is az ennek lényegében megfelelő biztonsági garanciákról. Washington ugyanakkor kész leállítani a NATO további keleti terjeszkedését, és egyértelműsítette, hogy Ukrajna felvétele lekerült a napirendről. Legutóbb Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg jelentette, ki hogy az Egyesült Államok tudomásul veszi Oroszország azon követelésének létjogosultságát, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba, és kész megvitatni a kérdést a háború békés rendezésének részeként. Kellogg az ABC Newsnak adott interjújában Jogosnak nevezte az orosz aggodalmakat, és mint fogalmazott, megérti, hogy ez Oroszország biztonsági érdeke. A nyugalmazott tábornok azt is hangsúlyozta, hogy ezt az amerikai álláspontot a szövetség legalább másik négy országa is osztja, márpedig egy új állam csatlakozását egyhangúan, mind a 32 tagnak el kellene fogadnia.

„Az emberek közben tovább halnak a frontokon, és az áldozatok számát illetően ijesztő adat, hogy a Vöröskereszt eddig 400 ezer beadványt kapott, amelyben ukrán családok keresik a a nyom nélkül eltűnt hozzátartozóikat”

Kijev közben folyamatosan mozgósít, az emberek azonban egyre nagyobb ellenállást mutatnak. Ugyan a társadalom nagy része kapitulálni továbbra sem akar, ám harcolni sem. Ez utóbbit mutatja az egy minapi eset is. Mintegy százfős felbőszült tömeg vette körül és rongálta meg a megyei hadkiegészítő parancsnokság egyik járművét a nyugat-ukrajnai Kamjanec-Pogyilszkij járási jogú városban. A Hmelnickij régióbeli hadkiegészítő parancsnokság Facebook-oldalán megjelent közlemény szerint, „a polgárok cselekedetei szervezett ellenállás jeleit mutatták”. A helyzetet csak a rendőrség és a katonaság segítségével sikerült ellenőrzés alá vonni. A hatóságok a résztvevőket a hatályos hadijog alapján katonák elleni támadás címén akár hazaárulásért is felelősségre vonhatják. Állítólag a hadkiegészítő parancsnokság katonái egy fiatal férfit rángattak be az utcáról a járműbe egy lakóövezetben. Több járókelő sietett a férfi segítségére, majd a konfliktus eszkalálódott, az autót tömeg vette körül, és többen ütötték, kerekeit kiszúrták.

„Az Oroszországgal szembeni védekezéshez Ukrajnának folyamatosan újabb és újabb katonákra van szüksége, és Zelenszkij elnök közlése szerint jelenleg havonta 25-27 ezer férfit vonultatnak be a hadseregbe”

S hogy a háború folytatásának vannak támogatói, azt jól mutatja Katja Oszadcsaja televízós műsorvezető kijelentése. Az újságíró elítélte azokat a fiatalokat, akik ahelyett, hogy a hazát védenék, külföldre mennek. „Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy Ukrajna így a jövőjét veszíti el” – fogalmazott. Oszadcsaja azt nem említette, hogy az 22 éves fia is az Egyesült Államokban tanul. Korábban hasonló álszent módon kérte számon az ukrán férfiakon, hogy miért nem jelentkeznek a hadkiegészítő parancsnokságokon egy másik tévés személyiség, Natalija Moszejcsuk, akinek – mint kiderült – a gyermeke szintén külföldön van.

„Ukrajna támogatásának kérdése a lengyel elnökválasztási kampányban is az egyik központi kérdés volt, hiszen a társadalom érezhetően belefáradt ebbe a háborúba és annak következményeibe”

Ráadásul a lengyel-ukrán viszony történelmi értelemben is terhelt. Ez bukott ki Andrzej Duda szavaiból. A leköszönő államfő élesen bírálta a második világháborúban a nácikkal együttműködő, lengyelek tízezreit kiirtó UPA állami szintű dicsőítését, nemzeti hősökké emelését. „A mi szemünkben ők nem az ukrán függetlenség harcosai, hanem háborús bűnösök. Gyilkosok, akiket mindig is így fogunk nevezni. Abszurd, hogy Ukrajnában ma olyan emberek ölelgetnek meg, akiknek a kezén ott a banderista karkötő!

„S miközben az Európai Unió vezetői ezt a háborút a saját céljaik érdekébe állítják, és a végsőkig támogatnák a harcok folytatásában Ukrajnát, a tagállamok megvonták az ukrán agrártermékek vámmentességét”

Persze, csak átmenetileg, és a leginkább elkötelezettek – Svédország, Dánia, Csehország, Észtország, Finnország, Németország, Írország, Litvánia – csupán tartózkodni mertek, a határozat ellen azonban senki sem szavazott. Hiába, a saját társadalmaikkal szembe azért nem mernek menni a politikai elitek sem.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. “a terepen akar olyan helyzetet teremteni, amellyel hosszú időre biztonságban érezheti magát Ukrajnától.”
    Igen, igen, ez teljesen logikus feltételezés, hogy a kivérzett, romokban heverő Ukrajna majd megtámadja a 6000 atomtöltettel rendelkező Oroszországot. Végül is ebben a háborúban is Ukrajna volt az agresszor, ugye? Vagy mégsem…? 🤔

    • Nem agresszor, csak rosszul járt a kekeckedéssel.

    • Mindenkinek a véleményét tisztelem, de aki szerint ez a háború 2022 február 24-én kezdődött, az semmilyen tekintetben sem vitaképes. Mert gondolom az “agresszor” kifejezés ezt akarta kifejezni.

    • Ha olyan nagyeszűek lennének, mint feltételezed, akkor már régen elfogadták volna a békajobbot. MÁr 2022-ben. Most elvéreznek a NATO-tagságért. Fontos ügy- leginkább mindenki másnak, Ukrajnát kivéve.

    • Ön olyan logikus embernek tűnik Tuco úr! Mi a véleménye arról, hogy a legatyásodott, csődben lévő Oroszország, melyet pusztító szankcióknak vetettek alá és vezetője egy halálos beteg diktátor, továbbá nagyjából 1 millió embert veszített eddig, ráadásul az Ön állítása szerint is kivérzett, romokban lévő Ukrajnával több mint 3 éve nem bír, nos ez az Oroszország megtámadja a NATO-t? Ők azt állítják az oroszok halálos veszélyt jelentenek az angolokra, franciákra, németekre, stb, melyek között szintén akadnak atomhatalmak is. Ezért fegyverkeznek is gőzerővel említett országok, adósodnak el ész nélkül, miközben saját gazdaságuk és iparuk épül lefelé sebesen. Szóval Ön biztosan érti, miért veszélyesek az oroszok a NATO-ra és miért ártalmatlan a nyugat által felpumpált Ukrajna mondjuk a fegyverszünet után pár évvel esetleg úgy, hogy még addig atomfegyvert is szerezne?

  2. A lengyelek legalább ki merik mondani, amit mi Szlovákia és Románia vonatkozásában eddig még egyszer sem mertünk. Bátorság, elvtársak! Jó lenne elkezdeni világosan beszélni nekünk is. Tudom, hogy először kellemetlen, de meg lehet az igazságot is szokni, ahogy Tamási Áron fogalmazott.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Peking nem sietteti Moszkvát

2025. júl. 15.
Csak szorosabbá tette a háború és a nyugati nyomás Moszkva és Peking szövetségét, amelyen egyelőre Donald Trump sem tudott lazítani. Hszi Cs...

Galambból héjává változik-e Trump?

2025. júl. 14.
Moszkva és Kijev továbbra is az időre játszik, és folyik a felőrlő háború, miközben az Egyesült Államok és az európai „tettrekészek” egyre k...

Lángokban álló világ IV.

2025. júl. 15.
Kína, a sárkány barátok nélkül. Ritkán beszélnek róla az elemzők, de nagyon rég volt ennyire mozgásban a nemzetközi rendszer. A korábbi idők...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK