„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Orbán szerint mind Kijev, mind pedig Moszkva kész a béketárgyalásokra. Ezt alátámasztja, hogy a svájci békecsúcs után a következő találkozó kapcsán Zelenszkij is beszélt az orosz fél meghívásának szükségességéről”
Fotó:EUROPRESS/Genya SAVILOV/AFP
Orbán Viktor kijevi és moszkvai tárgyalásai után még Azerbajdzsánból állítólag nem a nyilvánosságnak szánt levelet írt az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, amelyet eljuttatott az uniós tagországok vezetőinek is. A tárgyalások tapasztalatait összegző írást a Szabadság Rádió keretében működő Szisztyema tényfeltáró csoport szerezte meg egy a neve elhallgatását kérő európai tisztviselőtől. A levél eredetiségét a Szabadság rádiónak két másik uniós tisztviselő is megerősítette.
„A magyar kormányfő mindenek előtt leszögezte, hogy nem az Európai Unió nevében tárgyalt Ukrajnában és Oroszországban, és mindenek előtt a harcoló felek álláspontjára volt kíváncsi. Ennek ellenére a „békemissziója” sok uniós ország vezetőjénél kiverte a biztosítékot, sokak szerint a soros elnökség nem erről szól, Orbán átlépte a hatáskörét. Még olyan hírek is felröppentek, miszerint akár el is vehetik a soros elnökség tisztségét Magyarországtól”
A levélben Orbán röviden ismerteti Volodimir Zelenszkij, és részletesebben Vlagyimir Putyin nézeteit. A levél lényegében egybevág azokkal a nyilvánosan tett kijelentésekkel, amelyeket a magyar miniszterelnök interjúiban a találkozók után elmondott. Mint Orbán állítólag fogalmaz, az orosz vezetők meg vannak győződve arról, hogy az idő nekik dolgozik, Putyint pedig meglepte, hogy az ukrán elnök elutasította az ideiglenes tűzszünet lehetőségét. Már csak azért is, mert az áldozatokról szólva ukrán részről a halottak számát haci 40-50 ezerre tette. Putyin egyébként hasonló nagyságrendet említett külföldi újságírókkal találkozva is. Zelenszkij a Bloombergnek nyilatkozva vetette el a felvetést, mivel azt szerinte az orosz erők a csapatok átcsoportosítására használnák fel. Orbán arról is beszámol, hogy az orosz elnök hasonlóan bizalmatlan Ukrajnával szemben. Az egyébként a sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy Moszkva nem átmeneti megoldást keres saját biztonságának szavatolására, hanem véglegest. Putyin azonban az állítólagos dokumentum szerint a tűzszünet lehetőségét teljesen nem vetette el, és kész megfontolni, ha az nem az erők átcsoportosítását célozza. Az El Pais eközben már arról ír, hogy Orbán szerint az orosz és a kínai elnök szerint még az év végéig megkezdődhetnek a béketárgyalások Moszkva és Kijev között. A spanyol lap az uniós tagországok vezetőinek írt levélre hivatkozik, ami egy újabb lehet, hiszen ebben már a pekingi út tapasztalatairól is szó van. Az El Pais szerint Orbán beszámol arról, hogy megtárgyalták Hszi Csin-pinggel az amerikai választás uáni lehetséges forgatókönyveket. Eszerint az új elnöktől – feltehetően Trumptól – gyors tűzszünetet, és politikai rendezést várnak.
„Orbán szerint mind Kijev, mind pedig Moszkva kész a béketárgyalásokra. Ezt alátámasztja, hogy a svájci békecsúcs után a következő találkozó kapcsán Zelenszkij is beszélt az orosz fél meghívásának szükségességéről”
Lényegében ez az egyetlen momentum, ahol Orbán a levélben részletesen kifejti Ukrajna álláspontját. Ennek általában véve a magyar kormányfő nem látta értelmét, hiszen Brüsszelben az ukrán álláspont ismert. Orbán szavai szerint megkerülte a választ arra a kérdésre, hogy miként viszonyul Zelenszkij béketervéhez és magához a svájci találkozóhoz. Putyin ismételten felvetette ugyanakkor az isztambuli megállapodási tervezetet, amelyet jelenleg is aktuális kiindulási alapnak tart. Különösen annak az 5. pontját, amely a semleges Ukrajnának támadás esetén nyújtandó nemzetközi garanciákat és katonai segítséget részletezi. A moszkvai tárgyalásokon az állítólagos levél szerint hangsúlyosan felmerült egy másik dokumentum is, mégpedig a kínai-brazil béketerv. Orbán ezt röviden úgy kommentálja, hogy az elképzelést az orosz fél tanulmányozza.
„A magyar kormányfő a két tárgyalás tapasztalatait úgy összegzi, hogy Európának saját rendezési elképzeléssel kell előállnia, mivel az Egyesült Államok jelenleg az elnökválasztási kampányra koncentrál. Ellenkező esetben teljesen kicsúszhat az ellenőrzés alól a konfliktus, amely drámai következményekkel, minden eddiginél több halottal járhat”
Orbán Viktor „békemissziójával” egyébként részletesen foglalkozik a világsajtó. A teljesség igénye nélkül érdemes kiemelni a svájci Die Weltwoche itthon bőségesen ismertetett beszámolóját, hiszen Orbánt Kijevbe és Moszkvába elkísérte a lap főszerkesztője, Roger Köppel is, aki külön üzent az európai béke fóbiásoknak. De a miniszterelnök nyilatkozott a német Bildnek is, amelyben kiemelte, hogy szerinte az ukrajnai konfliktust nem lehet katonai úton megoldani. Mint fogalmazott, nehéz elképzelni, hogy Oroszországot legyőzhetnék. Orbán aláhúzta, a világon kevesen ismerik jobban Oroszországot, mint a magyarok. Elmondta, hogy az oroszok mások, mint a nyugatiak, más történelmük, kultúrájuk, ösztöneik, szabadságfelfogásuk és nemzeti szuverenitásuk van. Orbán Viktor a harctér feltételezett eszkalációjával indokolja küldetését, és itt is elmondta, hogy „a következő hónapokban a fronton rosszabbodni fognak a dolgok”. „Több fegyver van, és az oroszok elszántabbak. Az összecsapások hevessége, a halálos áldozatok száma ezért sokkal brutálisabb lesz, mint az elmúlt hét hónapban, bár az azt megelőző időszak is eléggé durva volt” – mondta Orbán, a kijevi és moszkvai megbeszélések alapján levonva a konklúziókat.
„A kínai állami CGTN azt emeli ki, hogy Magyarország támogatja Kínának a harci cselekmények azonnali beszüntetését és a béketárgyalások újrakezdését célzó 12 pontos béketervét, és a magyar kormányfő szerint Kína kulcsfontosságú hatalom a békekötés feltételeinek megteremtésében”
A kínai sajtó szerint Hszi Csin-ping dicsérte Orbánt erőfeszítéseiért, hogy politikai megoldást keressen a válságra, és hangsúlyozta, hogy a mielőbbi tűzszünet és a politikai rendezés mindenki érdeke. A kínai elnök a legfontosabb közvetlen célt abban látja, hogy elejét vegyék a háború tovaterjedésének, és megakadályozzák, hogy bárki tovább szítsa a konfliktust. Peking álláspontja szerint békére csak a két szembenálló fél részvételével tartandó konferencián juthatnak.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov fontosnak tartotta elmondani, hogy Putyin nem küldött üzenetet Joe Biden amerikai elnöknek vagy a közelgő NATO-csúcs többi résztvevőjének Orbán Viktoron keresztül.
„Peszkov kiemelte azt is, az ukrajnai konfliktus rendezésében érdekelt felek között komoly nézeteltérések vannak, és Orbán érdeme, hogy megpróbálja megérteni ezek lényegét”
Az ismert politológus Fjodor Lukjanov megjegyzi, hogy Orbán meglehetős eleganciával tervezte meg a „békemisszióját”, hiszen a két harcoló féllel kezdte a körútját, ezután logikus volt a pekingi vizit, és a Valdaj Klub tudományos igazgatója nem zárja ki, hogy a magyar kormányfő az Egyesült Államokban még Donald Trumppal is találkozik. Lukjanov emlékeztet arra, hogy Orbán már régóta a NATO és az EU „rosszfiúja”, aki nem fél a kemény válasz lépésektől.
„Az elemző szerint a magyar kormányfő abból indul ki, hogy sem az EU, sem pedig a NATO nincs jelenleg olyan állapotban, hogy keményen megbüntesse a sorból kilógókat”
A német politikai elemző Alexander Rahr szintén az orosz médiában azt fejtegeti, hogy az Európai Unió minden áron legyőzné Oroszországot, a magyar miniszterelnök pedig igyekszik bebizonyítani, hogy ez az elképzelés őrültség. A politológus rámutat arra is, hogy Orbán igyekszik kihasználni, hogy Magyarország a soros elnöke, de ezt tette 2008ban Nicolas Sarkozy is. Mint rámutat, Berlin megpróbálta lefékezni Magyarország diplomáciai aktivitását, de Annalena Baerbock külügyminisztert épp a sűrű program miatt nem fogadták most Budapesten, ami kínosan érinti az EU informális vezető országát. Rahr szerint
„Orbán ezzel a <békemisszióval> igyekszik előkészíteni Donald Trump számára a terepet, és ez sokkolja a liberális eliteket”
Az egyik népszerű Telegram csatornát jegyző Dmitrij Szevrjukov arra mutat rá, hogy Orbán a földön jár, és Hszi Csin-ping, Donald Trump vagy Erdogan béketerveiből a legjobb gondolatokat vette át. A siker érdekében ráadásul ledöntötte azt az európai tabut is, hogy Putyinnal nem szabad találkozni. Persze – jegyzi meg az elemző – a konfliktus rendezéséig még sokat kell vitatkozni, veszekedni és harcolni is, ehhez elengedhetetlen a megfelelő eredmény az amerikai választásokon, ám meglepetésszerű körútjával Orbán egy lépéssel azért közelebb hozta a békét.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
csakafidesz says:
Eddig még soha semmiben nem sikerült egységes nevezőre jutni az Európai Unióban. Ami az egyetértést illeti én mindenkivel egyetértek abban, hogy most kutya meleg van.
Krötinger says:
A mai NYT-ban megjelent egy cikk, miszerint valtoztak Ukrajna strategiai celjai: az elfoglalt területek visszaszerzese mar nem all a közeppontban, helyette “csak” a NATO-tagsagra fokusszalnak. Az en ertelmezesemben ez azt jelenti, hogy feladtak egy elerhetetlen celt – egy masik elerhetetlen celert.
Barmilyen becsületes es komolyan vehetö beketervnek ezert elsö lepesben azt kellene elernie, hogy az ukran vezetes tudomasul vegye (a nyilvan keserü) realitasokat. Mivel ket es fel eve azt kell latnunk, hogy oriasi a diszkrepancia az ukran vezetes maximalis követelesei es a lehetösegei között, azt gondolom, hogy lassan kizart, hogy ennek a haborunak legyen bekes megoldasa is. Oroszorszag soha nem fog beleegyezni Ukrajna NATO-tagsagaba, Nyugaton pedig soha senki nem fogja beismerni, hogy egy allam tulelesehez es fennmaradasahoz az absztrakt nemzetközi jognal bizony sokszor fontosabb a geopolitikai körülmenyek elismerese es elfogadasa. A bolygo legtöbb allamanak ezt sikerült az utobbi par ezer evben, sokszor oriasi aldozatok aran, megertenie – Ukrajnanak miert nem? Ehhez sajnos mar barmilyen beketerv keves lenne.
HandaBandy says:
Emlékezem még, hogy régebben a német barátaink csitítgatták a pár magyart a társaságban,
hogy a mai világban teljesen mindegy hol mennek a határok, így ne búslakodjunk a Trianon miatt.
Nos, a mostani is egy analóg helyzet. A “pesties” kérdés pedig az, hogy “Most akkor mi a mondás?”.
Sajnos a butaság üli ma torát a világ egykoron boldogabbik felén.
Rác Gábor says:
Maradjunk annyiban, hogy Orbán “békemissziója” nem más, mint a Kállay-féle hintapolitika új verziója. Ezzel ő is tisztában van, és mindenki más Eeurópában is, és az USA-ban is. Brüsszel meg újból megalázza a magyar államot, mert úgy érzi, hogy ez felsőbbrendű joga. Ebben éli ki nemlétező nagyhatalmi vágyálmait. A washintoni jubileumi NATO-csúcs, egy felesleges elképzelt győzelmi összejövetel volt, a résztvevők olyanok voltak, mint akik bevizeltek a nadrágjukba. A vizeletfoltot mindenki látja, de a melegét csak ők érzik…