//Európa örül az orosz gáznak
„Az LNG kiesését és az orosz import megnövelésének szükségességét szakértők azzal magyarázzák, hogy a hideg tél miatt megnövekedett az ázsiai import, és jóval ráígérve Európára, ezek az országok elvitték az LNG szállítmányokat” #moszkvater

Európa örül az orosz gáznak

MEGOSZTÁS

Komoly árcsökkenéssel reagált a legnagyobb európai gáztőzsde arra a hírre, hogy elhárulni látszanak az akadályok az Északi Áramlat bővítésének befejezése elől. Az a tény, hogy az amerikai politika figyelembe veszi a német érdekeket, a lengyel és az ukrán diplomácia vereségét is jelenti. A Gazprom közben már Ázsia felé bővítené a szállítási kapacitást.

„Az LNG kiesését és az orosz import megnövelésének szükségességét szakértők azzal magyarázzák, hogy a hideg tél miatt megnövekedett az ázsiai import, és jóval ráígérve Európára, ezek az országok elvitték az LNG szállítmányokat” #moszkvater
„Az LNG kiesését és az orosz import megnövelésének szükségességét szakértők azzal magyarázzák, hogy a hideg tél miatt megnövekedett az ázsiai import, és jóval ráígérve Európára, ezek az országok elvitték az LNG szállítmányokat”
Fotó:EUROPRESS/Pavel Lvov/Sputnik

Mintegy ötödével esett az idei első negyedévben a lengyel cseppfolyósított gáz (LNG) importja. A PGNiG a januártól márciusig terjedő időszakban  796 millió köbméter LNG-t vásárolt, ami 19 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A cseppfolyósított gáz részesedése a behozatalból így 28-ról 19 százalékra esett. Az állami energetikai holding mindehhez hozzáteszi, hogy az átlagos hőmérséklet ebben az időszakban 3 fokkal volt alacsonyabb az ilyenkor megszokottnál, a gázfogyasztás azonban a duplájára növekedett. Ezért 17 százalékkal, 2,25 milliárd köbméterre megnövelték az orosz importot, és még vagy egymilliárdot vásároltak délen és nyugaton.

„Az LNG kiesését és az orosz import megnövelésének szükségességét szakértők azzal magyarázzák, hogy a hideg tél miatt megnövekedett az ázsiai import, és jóval ráígérve Európára, ezek az országok elvitték az LNG szállítmányokat”

A lengyelek ennek ellenére nem készülnek meghosszabbítani a Gazprommal a hosszú távú gázszerződést, és 2023-tól csak LNG-ből és az addigra elkészülő, Dániától a norvég gázt szállító Balti vezetéken át fedeznék a szükségleteiket. A probléma ezzel csupán az, hogy mint idén is, a katari, amerikai LNG jelentős részét „eltéríthetik” az ázsiai országok, a norvég kitermelés pedig csökken.

Ebből a negyedéves helyzetértékelésből is látszik, hogy mit jelentenek az ellátás biztonsága szempontjából az Oroszország felől futó vezetékek, és nem az orosz gáz veszélyezteti az európai energiabiztonságot. Sőt! Varsó Kijevvel együtt azonban mindent megtesz azért, hogy megtorpedóztassa az Északi Áramlat bővítésének befejezését. Ezért aztán arculcsapásként érte e két országot a vezeték kapcsán az utóbbi időben megengedőbbé vált amerikai hangnem. Nem véletlenül jelentette ki a napokban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, hogy az Északi Áramlat 2 beindulása az amerikai diplomácia veresége lenne. Kuleba megismételte, hogy a projekt veszélyes az európai energia biztonságra. Közben a lengyel infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszter már Németországra támadt, mondván, azért van szüksége az Északi Áramlat bővítésére, hogy ellenőrizhesse az európai gázpiacot. Varsó komoly veszélyt lát abban, hogy Németország ezzel a gázfegyvert kezében tartva egyfajta „mini-Oroszországgá” válik.

„Valójában azonban a lengyel és az ukrán diplomácia veresége, hogy az Egyesült Államok a német érdekeket és a transzatlanti kapcsolatokat e két ország érdekei elé helyezi”

Ukrajna számára ez nemcsak politikai vereség, hiszen világosan megmutatja, hogy nyugati barátai csak addig támogatják Kijevet, amíg az egybeesik az érdekeikkel. Az ország tranzit szerepének elvesztése a presztízs veszteség mellett a befolyás csökkenésével is jár. Emellett a tranzit kiesik, a csőrendszer feleslegessé válása komoly bevétel kiesést is jelent.

„Európa viszont örül Berlin és Washington közeledésének és ezzel annak, hogy elhárulni látszanak az akadályok az Északi Áramlat bővítésének az útjából”

Jól mutatja ezt, hogy az amerikai bejelentésekre – nem szándékozik a Fehér Ház szankciókat kivetni a vezetéket működtető Nord Stream 2 AG-re – reagálva három hónapos folyamatos emelkedés után esett az európai gáz ára. A legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF-en az árak az elmúlt két napban 314-ről 265-re csökkentek, azaz majdnem 50 dollárt esve 16 százalékkal mérséklődtek. A Bloomberg szerint ez elsősorban az amerikai hírekkel magyarázható, de hatott rá a brit klíma kvóták árának csökkenése és a járvány ázsiai berobbanása, ezzel az LNG iránti igény csökkenése is. Ennek ellenére az európai gáztározókat nem kezdték el feltölteni. A szakértők szerint a fogyasztók arra számítanak, hogy az év végéig beindul a szállítás az Északi Áramlat 2-n, és ez leviszi az árakat. Erre az amerikai politika változása után minden esély megvan, hiszen már csak 13,9 kilométeren kell lefektetni a csöveket.

„Ezzel a Gazprom egyelőre befejezi a vezetékek építését Európa felé, és inkább az ázsiai irányra koncentrál”

Mint arról Oleg Akszjutyin, a gázóriás elnök helyettese beszélt, Európa és Kína felé összesen 330 milliárd köbméternyi szállítási kapacitás áll rendelkezésre, ennek 60 százaléka európai irányban. A Gazpromnál arra számítanak, hogy az elkövetkező 10 évben az európai és kínai fogyasztás összesen mintegy egytrillió köbméterrel, az import pedig 470 milliárdról 550 milliárd köbméterre fog növekedni. Mint Akszjutyin megjegyezte, eközben Európában a kitermelés csökken, míg Kínában növekszik, ám nem olyan ütemben, mint amennyire az igények nőnek. A Gazprom az Északi Áramlat évi 55 milliárd köbméteres kapacitás bővítésének befejezése után tervezi a Mongólián át Kínába vezető Szibéria Ereje nevű vezeték bővítését is, és az új szálak lefektetése 50 milliárd köbméterrel növelné meg a kapacitást. Az ázsiai szállítások fokozására alapoz a Novatek újabb oroszországi cseppfolyósító termináljának projektje, az Arktisz 2 is.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.