„Európa megveszett!”

Moszkva úgy látja, hogy jelenleg a hegemóniáját nehezen feladó Nyugat, mindenekelőtt a múltban ragadt Európa fenyegeti a stabilitást. A Valdaj Klub 22. éves találkozóján Szocsiban megjelenő és felszólaló elemzők, politikusok szerint Európa „megveszett, agresszív és militáns, ezért veszélyes”, míg az Egyesült Államok egyre inkább tisztában van az új realitásokkal. A Valdaj második napján a vezető orosz politikusok közül Szergej Lavrov külügyminiszter és Moszkva főpolgármestere, Szergej Szobjanyin volt a klub vendége.

„A Kreml nem lát arra utaló jelet sem, hogy Európa vissza akarna térni az együttműködéshez”
Fotó:Valdai Discussion Club

A multipolaritás ma már valóság, így természetes, hogy az ezzel kapcsolatos kihívások állnak a Valdaj Klub idei találkozóján a megbeszélések középpontjában. Mint a Valdaj Klubnak a Kreml álláspontját is érezhetően tükröző éves jelentése megállapítja, a többpólusú világ biztonságos, az erőegyensúly kialakulásáig az átmenet évei ugyanakkor a szembenállás kiéleződésének a kockázatát is magukban hordozzák. Megjegyzik ugyanakkor,

„a Nyugat úgy igyekezett megideologizálni az egypólusú rend fenntartását, hogy éveken át a multipoláris világban rejlő veszélyekről beszélt, a bizonytalanság megnövekedésével, káosszal riogatott”

Az orosz elemzők úgy látják, hogy Donald Trump elismerte az új realitásokat. Ezt az állítás politikai szinten is megerősítést nyer, ráadásul megkönnyíti Moszkva és Washington közeledését az is, hogy az amerikai elnök külpolitikája is a nemzeti érdekekre alapul és elődeivel ellentétben a befolyási övezetek létezését is elismeri. Így aztán butaság lenne ezt a közös gondolkodásból fakadó lehetőséget kihasználatlanul hagyni, és nem a közös érdekeket keresni.

„A közeledésben az orosz-ukrán konfliktus jelent akadályt, amelynek megoldása nélkül nem tudnak kiteljesedni a kétoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek”

Trump folyamatosan hangoztatja, hogy ez nem az ő háborúja, ám ennek ellenére valahogy túl kell rajta lépni. A rendezés kereteiben Trump és Putyin megegyezett Alaszkán, ám Washington szövetségesei ezt egyelőre nem fogadják el. A kulcs három és fél év alatt kialakult realitások elismerése, még ha ez jogi értelemben nem is történik meg. A megoldás megkerülhetetlen feltétele a Donbassz teljes területének orosz ellenőrzés alá kerülése, de a stabil békéhez kezelni kell a konfliktust kivált okokat is. Így a maradék Ukrajna nem lehet a NATO előretolt védvonala, előőrse, de helyre kell állítani a kisebbségi jogokat, rendezni az orosz nyelv státusát, engedélyezni az Orosz Ortodox Egyház működését, Kijevben pedig szakítani kell a náci eszmékkel. A Kreml hangoztatja, hogy számára a rendezés alapvetően nem területi kérdés, és tárgyalni is hajlandó, ha van miről. Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett az ukrán elnök és védelmi miniszter közelmúltban elhangzott szavaira, miszerint

„korai még tárgyalni, előbb újabb szankciókkal, a külföldön rekedt aktívumok végleges lefoglalásával tovább kell gyengíteni Oroszországot”

Moszkvát aggasztják a Tomahawk rakéták Ukrajnának átadása kapcsán ellentmondásos amerikai kijelentések, katonai értelemben azonban egy ilyen döntés sem változtatna alapvetően a háború menetén. A Kreml azért érezhetően bízik abban, hogy a Fehér Ház nem akarja eszkalálni a helyzetet.

„Míg Moszkva Washingtonnal érezhetően megtalálta a közös hangot, a viszony Európával vészesen kiéleződött”

Moszkva úgy látja, hogy az európai fősodor számára már az katonai erő alkalmazása területén sem nagyon léteznek „vörös vonalak”, és egyértelműen a háborúra készül Oroszországgal. Orosz oldalon különösen Németország politikáját tartják kimondottan veszélyesnek Revansistának tartják, és ennek kapcsán az elmúlt két napban többször is idézték Merz kancellár mondatait. Így például azt, hogy a háború befejeződése után is folytatni kell az Oroszország feltartóztatására összpontosító politikát.

„A Kreml nem lát arra utaló jelet sem, hogy Európa vissza akarna térni az együttműködéshez”

Mint fogalmaznak, tisztelet a kivételnek – itt Orbán és Fico neve hangzott el többször is -, de Európa egyre militánsabb, Oroszország megtöréséről beszél, folyamatosan provokál. Egyes szakértők azt sem zárják ki, hogy Amerika elfordulásával akár eszkalálódhat is a szembenállás, és közvetlenül is megpróbálja ütköztetni a NATO-t Oroszországgal. Erre most a legnagyobb esély a balti térségben van. Persze, ezt a forgatókönyvet megakadályozhatja az európai képességek hiánya, és bizonyára lenne egy ilyen lépéshez szava Trumpnak is.

„Oroszország ezzel szemben azt ajánlja, hogy a konfrontálódás helyett kezdjenek tárgyalásokat az eurázsiai biztonsági struktúráról”

Mint megjegyzik, efelé löki Európát Trumpnak a kontinenstől elforduló, Ázsiára koncentráló gondolkodása. Az amerikai elnök úgy gondolja, a biztonsága megteremtését Európának a saját kezébe kell vennie. Moszkvában ehhez még nyomatékosan hozzáteszik, hogy Nem Oroszország fordult el Európától – olyannyira, hogy a keleti kapcsolatokat sokáig alulértékelték -, hanem fordítva.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com