„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Európa még mindig ukrán győzelemre játszik

2025. júl. 27.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Új modell rajzolódik ki Ukrajna támogatására, amelyben az európaiak fizetnek, az amerikaiak pedig szállítják a fegyvert. Ez már tetszik Trumpnak is, ez jövedelmező üzlet már csak ezért is, mert ebben a rendszerben Washington átruházza a régi felszerelését, és közben a felelősséget is az európaiakra hárítja. A „tettrekészek” közben a nyugati hadiipar felfuttatásában gondolkozva már a háború menetének megfordításában reménykednek. Addig persze a háborúban kell valahogy tartani Ukrajnát. E logika alapján Moszkvának úgy három éve van arra, hogy döntésre vigye a háborút.

„Az európai képességeket azért mutatja, hogy az átadott három rendszer a teljes német Patriot készlet negyede. Igaz, ez is több mint amennyit maga az Egyesült Államok szállított” #moszkvater

„Az európai képességeket azért mutatja, hogy az átadott három rendszer a teljes német Patriot készlet negyede. Igaz, ez is több mint amennyit maga az Egyesült Államok szállított”
Fotó:EUROPRESS/Jens BŁttner/POOL/AFP

Röviddel azután, hogy Donald Trump az amerikai készletek leapadására hivatkozva bejelentette, hogy felfüggeszti a tűzérségi lőszer- és rakéta szállítmányokat Ukrajnának, az amerikai védelmi minisztérium közleményt adott ki a katonai segélyek korlátozásának feloldásáról. A Pentagon azért ehhez hozzátette, hogy a szállítások ugyan folytatódnak, de új, a globális logisztika és az amerikai nemzeti érdekek felülvizsgálatán alapuló prioritások figyelembe vételével. Trump elnök utasítására a Pentagon további védelmi fegyvereket küld Ukrajnának, hogy az ukránok megvédhessék magukat, miközben a Fehér Ház a tartós és stabil béke biztosításán és az erőszak leállításán dolgozik.

„Ez azt jelenti, hogy a még Biden elnök által elindított program (PDA) gyakorlatilag újraindul, de már nem a <mindent egyszerre> formátumban, hanem a szigorú ellenőrzés és a szelektív elosztás rendszerében”

A szállítások mennyiségéről és időzítéséről szóló döntés már nem automatikus, hanem közvetlenül az egyes hadszíntereken fennálló amerikai érdekekhez kapcsolódik. Ukrajna pedig csak az egyik ezek közül. A lényeg, a fegyvereket nem azért adják, mert „meg kell menteni Ukrajnát”, hanem azért, mert ez egy új, a „fenntartható békét” célzó stratégia keretében „átmenetileg elfogadható lépés. Trump tehát nem akar, vagy inkább nem tud hátat fordítani Ukrajnának, és kilépni a konfliktusból, a további támogatást azonban üzleti alapokra helyezi, és az eddiginél is jobban érvényesíti minden tekintetben – elosztás, időzítés – az amerikai érdekeket.

„Trump döntését, majd annak részleges visszavonását alapvetően két tényező motiválja. Egyrészről a Pentagon hadianyag készletei kritikus, már az amerikai érdekeket veszélyeztető szintre csökkentek, és a raktárakat fel kell tölteni, ehhez pedig idő kell. Másrészről Amerikának azért fenn kell tartania a megbízható szövetséges imázsát, és egy újabb, az afganisztánihoz hasonló kivonulás a konfliktusból ezt a végleg lerombolná. Emellett Trump láthatóan kapkod, impulzív, mivel nincs B-terve az ukrajnai háború gyors leállítására”

Egyébként a 155 mm-es tüzérségi lőszerek mellett Trump valójában 10 Patriot rakéta szállítását engedélyezte az eredetileg beígért 30 leszállítása helyett. Persze, egy dolog a szándék, más a képesség. A Pentagon készletei néhány fegyver tekintetében ugyanis tényleg kritikus szintre apadtak. A The Guardian szerint Patriot rakétákból a tervekhez szükséges készleteknek mindössze 25 százaléka áll rendelkezésre, mert a közel-keleti akciókban kifogytak a tartalékok. Az Egyesült Államok gyártókapacitása nem elégséges, ugyanis mindössze 500 rakétát tud gyártani évente. Ezt is úgy, hogy PAC3 MSE légvédelmi rakétából 2025-re a havi termelési mennyiséget 21-ről 41,8 darabra sikerült feltornászni, ami 116 százalékos növekmény. Szintén a Patriot rendszerhez évi 1000 darab GEM-T (PAC2) rakétát gyártanak majd Németországban német, holland, román és spanyol koprodukcióban. De tekintve, hogy a Patriot rendszer 18 országban van rendszeresítve, és csak az Egyesüé/lt Államokban mintegy 400 üteg van szolgálatban, a rakéták a meglévő képességek fenntartására kellenek elsősorban. Ami meg marad, az jut Ukrajnának. Így aztán ez a 10 rakéta- majd ezt követően öt rendszer is több a semminél, Ukrajna légvédelmének a problémáit azonban nem oldja meg. Az amerikai képességeket, egyben a hadiipar potenciálját mutatja, hogy

„Washington csak most fogott bele a Patriot légvédelmi rendszerek gyártásának a felfuttatásába, és a tervek szerint megnégyszerezik a rakéták gyártását”

Közben látják ezt a helyzetet Európában is, ezért a kontinensen a vezető szerepet visszavenni szándékozó Németország három Patriot légvédelmi rakétarendszert adott át Ukrajnának, és legalább két további rendszert és hozzá elfogó rakéták vásárolna az Egyesült Államoktól, hogy aztán azokkal is Kijevet erősítse. A hírek szerint ez javaslat központi téma lesz Boris Pistorius német védelmi miniszter július 14-15-i washingtoni tárgyalásain. Emellett Norvégia további egy rendszer kifizetését vállalta. Ezt megerősítve beszélt arról Trump, hogy Washington a NATO-n keresztül juttat fegyvereket Ukrajnának.

„Az európai képességeket azért mutatja, hogy az átadott három rendszer a teljes német Patriot készlet negyede. Igaz, ez is több mint amennyit maga az Egyesült Államok szállított”

Németország vezetésével Európa tehát egy új rendszert kínál Trumpnak Ukrajna további támogatására, amelynek a lényege, hogy Európa fizet, az amerikaiak pedig szállítják a fegyvert. Ez már nem ingyenes katonai segély, hanem átmenet a katonai-pénzügyi alvállalkozási modellre, amelyben mindenek előtt Németország nemcsak donorrá, hanem az amerikai katonai-ipari komplexum vevőjévé is válik.

Így az Egyesült Államok új, állandó ügyfelet kap katonai-ipari komplexumának termékeire, Németország pedig felelőssé válik az ukrán égbolt védelméért, méghozzá egy olyan rendszer keretében, amelyet már nem lesz képes ellenőrizni.

„Ez ugyanis nem Ukrajna, hanem Európa külföldön hozott döntésektől való függőségének a megerősítése”

A „te fizetsz – mi szállítunk” sémára épülő támogatás kiszámítható. Amerika leépíti az ingyenes katonai segélyezés rendszerét a PDA-csomagokból, az amerikai hadsereg készletéből), az erőforrások ugyanis kimerültek, a készletek pedig jelentősen lecsökkentek. A Fehér Ház most fegyvereket ad el a szövetségeseinek, akik viszont Kijevet támogatják.

„Az Egyesült Államok számára ez jövedelmező üzlet már csak ezért is, mert ebben a modellben átruházza a régi felszerelését, miközben a felelősséget is az európaiakra hárítja”

A Patriot komplexum azonban nem dzsip vagy drón. Csúcstechnológiás légvédelmi rendszerről van szó, amelyhez egy üteg – ez a radarból, a vezérlőből, a generátorból és a rakétaindító egységekből áll, 4-6 szállító-indító állványán állványonként négy rakéta található – költsége 1,1-1,3 milliárd dollár, míg a PAC-3 MSE rakéta ára egységenként 4-6 millió dollár. A minimális, egyedi objektumokra kiterjedő frontvonal-lefedettséghez Ukrajnának 12-20 ütegre van szüksége, a lőszert nem számítva.

„Egyetlen európai költségvetésben sincs elkülönítve pénz ilyen jellegű vásárlásokra. Németország 1-2 üteget tud finanszírozni, de többet nem. A legvalószínűbb fizetési forrás a befagyasztott orosz vagyon, vagy helyesebben az Európában, elsősorban az Európai Unióban ellopott vagyon”

Ennek a volumene hozzávetőlegesen 300 milliárd euró, amelyből évente hozzávetőlegesen 3–5 milliárd euró „kinyerhető” kamat vagy átszámított nyereség formájában.

Naivitás tehát azt gondolni, hogy az amerikaiak belefáradtak Ukrajna támogatásába, vagy a „béke” kedvéért teljesen kivonulnának ebből a háborúból. Amit most látunk, az egyszerűen az átmenet az ingyenes segélyektől a háborúban zajló nyílt kereskedelem felé, ahol minden Patriot rakéta, minden gránát, minden üzlet a NATO új, a konfliktusok közvetlen monetizálására épülő pénzügyi rendszerének a része.

„Ukrajna támogatásának másik része a képességek hiánya, különösen az európai hadiipar korlátozott lehetőségei”

Európa az elmúlt három évtizedben teljesen leépítette a védelmi képességeit, Amerika jobban áll, ám egyszerre legfeljebb másfél globális katonai konfliktust tud támogatni. A Nyugat – beleértve Amerikát is – ráadásul az elmúlt három év alatt sem állt át hadigazdálkodásra, ezért aztán nem képes lépést tartani a nagy intenzitású háborúk követelte fegyver igénnyel.

Nézzük meg, kitől is vásárolják az európaiak a fegyvereket. Érdekesség, hogy 1995 előtt a Szovjetunió még jelentős beszállító volt. Az európai országok 2010-ben még 60 százalékon álltak, azóta azonban jelentősen csökkent a részarányuk, és ma már ez csak mintegy 20 százalék. A legnagyobb beszállító az Egyesült Államok, ahonnan ma a beszerzések kétharmada érkezik. Ez persze új dimenziót ad az amerikaiak azon elvárásának, hogy az öreg kontinens növelje védelmi kiadásait.

„Amerika nélkül tehát Európa még magát sem képes megvédeni”

Lehet most hangoskodni, „fotelhuszárkodni”, több mint három évtized mulasztását azonban nem lehet retorikával és vágyakkal pótolni. Nincs európai Patriot, kevés a lőszer, a felderítő eszköz, a műhold stb. Ezzel szemben ott az orosz fegyverzeti fölény. Az orosz hadiipar évente legalább háromszor annyi tűzérségi lőszert állt elő, mint az Egyesült Államok. Európáról ne is beszéljünk. De a drónok terén is belehúzott Moszkva, és lassan már naponta 700 darabot képes legyártani.

„Az igazi probléma tehát nem Trump bazári gondolkodása, hanem a raktárak kiürülése”

Mondjuk ki, nincs több tartalék. A potenciál azonban komoly fegyverkezést tenne lehetővé, hiszen a Nyugat gazdasági ereje mintegy 40-szerese Oroszországénak. A hadi termelés felfuttatása pedig elhatározás kérdése, és úgy tűnik, el is kezdődik a katonai költségvetések és a megrendelések intenzív felfuttatása.

Érdekes ezzel kapcsolatban a The Times egyik, Roger Boyes által jegyzett írása, amelyből kiolvasható az a logika, hogy a reálisan úgy 2027-re érezhetően emelkedő európai katonai költségvetések, s a lassan beinduló fegyverkezési program együttes hatására az ukrán hadsereg fegyverellátása megfelelő szintet érhet el. Az európai „tettrekészek” tehát úgy gondolkodhatnak, hogy el kell húzni valahogy a háborút még két-három évig, s aztán esetleg akár meg is lehet fordítani a menetét. Főképp úgy, ha közben – mint arra a cikk írója is számít – az orosz gazdaság a háború terhe alatt lassul.

„E logika alapján Londontól Párizson és Berlinen át Kijevig azzal számolhatnak, hogy még legalább három évig eltarthat a háború, és akkor bekövetkezhet egy fordulat”

Ezt a gondolatmenetet követve megérthetjük, hogy miért tartanak ki, és nem kötnek kompromisszumot az európai „tettrekészekkel” a hátuk mögött az ukránok, meg persze azt is, miért nem ment bele a feltétel nélküli tűzszünetbe Putyin. Ehelyett az orosz hadsereg még intenzívebb őrli fel az ukránokat, hiszen Moszkvában is tisztában vannak azzal, hogy 2026 végéig kell döntésre vinniük a háborút, avagy kiegyezni a Nyugattal.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Európának nem két éve, hanem két hónapja van még fegyverkezésre, utána a vízözön elmossa a terveket. A guruk szerint ősszel az amerikai tőkepiac letérdel, és vele Brüsszel. Nem jut pénz semmire, foltozni kell a lyukakat.

  2. Ahogy régen mondták a heil Hitlert, most azt mondják heil Zselenszkij.

    Mindent megadnak a diktátornak, de miért ez a nagy hajcihő, a bele rokkanunk akkor is mentalitás?
    Sok a kérdés, de majd meglátjuk 1-2 év múlva a választ, ha még lesz Ukrajna.
    Már most sincs elég hadra fogható ember, látjuk a könyörtelen embervadászatot, ki fogja működtetni a méregdrága technikát?
    Nos, ez az Achilles-sarka a mostani helyzetnek. Egyre gyengébb az élőerő utánpótlás, még a nőket is hadra fogják, nade a modern technikához komoly kiképzés, tudás szükségeltetik, ami időt igényel.
    Kutyaszorítóban van ez a diktatúra, az oroszoknak hamar dűlőre kell vinni a háborút.

  3. Trump világosan megmondta Zelenszkijnek, hogy már elveszítette a háborút és gyakorlatilag nincsen már országa. Nos Ukrajna a mai állapotában nem képes egyedül talpra állni, ráadásul nincsen már olyan tettrekész ukrán fiatal aki részt venne az újjáépítésben. Szüleink, nagyszüleink még újjáépítették, legalábbis beindították Magyarországot kb. 3-4 év alatt (Sokmindent később raktak helyre, még az ötvenes években is toldozták-foldozták a villamossíneket és sok vonalat nem is állítottak vissza.) Akkor egész Európa romokban állt. A mai ukrán fiatal egyszerűen elköltözik egy nem romos országba..

  4. Orosz történelmi hagyomány, hogy a hadugazdaság és a katonai fölény érdekében az orosz nép nagy része még akár koplalni is képes . Nem biztos, hogy Ehrípa negyvenszer akkora gazdasági potenciàlja képes mevfordítani a háború menetét. Talàn még Amerika segìtségével sem. Csak még több ( főleg ukrán) emberéletet vesztünk.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Uniók végnapjai

2025. nov. 10.
Moszkva és Brüsszel párhuzama már-már elcsépeltnek hathat, az egykorvolt és a jelenlegi unió közötti különbség azonban valóban megfigyelhető...

Trump Lengyelországhoz kötné Magyarország szekerét?

2025. nov. 9.
Donald Trump quid pro quoként, azaz Lengyelország közép-európai víziójának követéséért cserébe adhatta meg a szankciók alóli mentességet Orb...

A kőműves, Natasa és a Kreml berkenyéi

2025. nov. 8.
A Kremlben roskadozó berkenyéktől a modern tömegközlekedésen és az orosz emberek szívélyességén át egy permi szerelem történetéig. Egy német...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK