Kezdőlap » Sport » Európa Játékok Minszkben
Sportolók vonulnak be egy fáklyával a Belaruszban tartandó Európa Játékok megnyitóján MInszkben, 2019. június 17-én #moszkvater

Európa Játékok Minszkben

A belarusz főváros modern sportlétesítményekkel, és fejlett infrastruktúrával várja az „európai olimpia” résztvevőit és a szurkolókat

Sportolók vonulnak be egy fáklyával a Belaruszban tartandó Európa Játékok megnyitóján MInszkben, 2019. június 17-én #moszkvater
Sportolók vonulnak be egy fáklyával a Belaruszban tartandó Európa Játékok megnyitóján Minszkben, 2019. június 17-én
Fotó:EUROPRESS/AFP/Viktor Tolochko/Sputnik

Minszk készen áll a pénteken kezdődő a II. Európa Játékok nyitányára. Tizenöt sportág 200 számában 50 ország több mint 4000 sportolójának, köztük 122 magyar indulónak a részvételével pénteken kezdődik Minszkben a II. Európa Játékok. A kontinens idei legnagyobb multisport eseménye június 30-ig tart. Az eredeti terv szerint a 15 sportág közül négy egyben az idei Európa-bajnokságot is jelentette volna, de ez végül csak a férfi ökölvívók és a cselgáncsozók esetében lesz érvényes, míg a gyorsasági kajak-kenuban és tollaslabdában végül nem kap kontinensbajnoki státuszt a játékok.

„Nyolc sportágban – íjászatban, tollaslabdában, atlétikában, sportlövészetben, karatéban, kerékpárban, cselgáncsban és asztaliteniszben – a versenyek részei a jövő évi, tokiói olimpia kvalifikációs sorozatának”

A magyarok egyedül strand labdarúgásban nem lesznek érdekeltek a belarusz fővárosban.

Az Európa Játékok még keresi az identitását, az MTI-nek nyilatkozva a MOB elnöke azonban úgy látja, hogy jó úton jár. Kulcsár Krisztián szerint, ha kinövi a gyerekbetegségeit, és megéli a harmadik-negyedik kiadását, akkor jó eséllyel ereszt majd olyan gyökereket, hogy megmaradjon.  Az esemény menedzselése minden esetre jó úton halad, amit mutat az a tény is, hogy nyolc sportágban közvetlenül tokiói olimpiai kvótához lehet jutni vagy ranglista-pontok gyűjtésével erősíteni lehet a pozíciót a kijutásra. Így a minszki versenyek fontos állomásnak tekinthetők az olimpiához vezető úton.

A belarusz fővárosban a kosárlabda 3×3-as változatában, tollaslabdában, gyorsasági kajak-kenuban, tornában (benne ritmikus gimnasztikában, aerobikban és gumiasztalban), karatéban, sportlövészetben, íjászatban, strandlabdarúgásban, kerékpárban (országútiban és pályán), szambóban, asztaliteniszben, atlétikában, ökölvívásban, cselgáncsban és birkózásban avatnak bajnokokat. Mint a felsorolásból  is látszik,

„a játékokon több, egyelőre kevésbé ismert sportág is szerepel. Ilyen például a hagyományos birkózóstílusok, a thai boksz és a cselgáncs keverésével megalkotott szambó is”

A szambó a Szovjetunió fegyver nélküli önvédelmi technikája volt, és az orosz kommandósoknak a mai napig kötelező elem a kiképzés során. Szereti ezt a sportágat Vlagyimir Putyin is. A komplex küzdősport sokáig kizárólag a szovjet katonai szervek keretein belül volt ismert, és a nagyközönség előtt először az 1980-as moszkvai olimpián bemutatóként szerepelt. Ma már világszerte egyre népszerűbb a sportág, és Minszkben a százkilós Sirankó Ferenc személyében Magyarországot is képviseli szambós.

Az I. Európa Játékokat négy éve rendezték Azerbajdzsán fővárosában. A játékok megrendezésével Baku volt az első város, amely „európai olimpiát” rendezett. Összesen 30 sportágban tartottak versenyeket, ebből 24 sportág a nyári olimpiai játékokon is szerepel. A sportágak egy részében csak ifjúsági sportolók vettek részt. Bakuban a magyarok 20 érmet, 8 aranyat, négy ezüstöt és 8 bronzot szereztek, és ezzel az éremtáblázat 11. helyén végeztek. A most rendező Belarusz 44 éremmel (10-11-22) a 7. legeredményesebb nemzet lett.

A mostani játékok rendezésére eredetileg mások mellett Hollandia, Oroszország, Törökország és Lengyelország jelentkezett be,

„végül a nyertes hollandok visszakoztak, így 2016-ban Minszk kapta a rendezés jogát”

Négy év múlva várhatóan Krakkó és környéke lesz az Európa Játékok rendezője, a lengyelek ugyanis az egyetlen pályázók a 2023-as eseményre. A végleges döntés Minszkben születik majd meg, szombaton, az Európai Olimpiai Bizottság rendkívüli közgyűlésén.

Minszk modern sportlétesítményekkel, és fejlett infrastruktúrával várja az európai sportolókat, sportvezetőket és a szurkolókat. A belarusz főváros már több világverseny rendezésével bizonyította, hogy kiváló vendéglátó, és most is nagy erőkkel készült az „európai olimpiára”. Már csak azért is, mert a nagyszabású sportesemény minden bizonnyal segíti Belarusz megismerését, az országról kialakított sztereotípiák meghaladását, Minszk presztízsének növekedését.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.