//Európa fizeti az amerikai szankciók árát
Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin találkozója a G7-ek franciaországi megbeszélésén 2019. augusztus 19-én #moszkvater

Európa fizeti az amerikai szankciók árát

Napjainkig Amerika összesen 5,6 milliárd dollár büntetést szabott ki, amelynek 83 százalékát, 4,6 milliárd dollárt különböző európai cégek fizettek meg.

Tompos Gergő írása a #moszkvater.com számára

Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin találkozója a G7-ek franciaországi megbeszélésén 2019. augusztus 19-én #moszkvater
Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin találkozója a G7-ek franciaországi megbeszélésén 2019. augusztus 19-én
Fotó:EUROPRESS/Alexei Druzhinin / Sputnik/AFP

Miközben Európában erősödik az Moszkvával a kapcsolatokat normalizálni akarók hangja, és nemcsak Emmanuel Macron, de Donald Trump is visszahívná Oroszországot a G7-ek klubjába, a napokban életbe lépett az amerikai szankciók újabb csomagja. Jobb híján ismét a Szkripal-ügyre hivatkozva.

„Az újabb szigorítások mindenek előtt a nem rubelben jegyzett orosz államkötvényekre terjednek ki, az államadósság amerikai finanszírozását tiltják, valamint megtiltják bizonyos áruk exportját Oroszországba”

A napokban délnyugat Franciaországban tartott G7-csúcson is felmerült a kereskedelmi háborúk kérdése. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke például felhívta Donald Trump amerikai elnök figyelmét arra, hogy ne használja politikai fegyverként a különböző védővámok szorgalmazását Kínával szemben. Felmerül a kérdés, mikor is jogos a gazdasági szankciókhoz nyúlni. Így Európának is át kell értékelnie, hosszú távon érdemes-e fenntartania az Oroszországgal szembeni szankciókat, és az Egyesült Államok bábjaként tovább lavírozni egy geopolitikai játszmában.

A szankciókról beszéltek a május végén megtartott Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon is. Megfogalmazást nyert, hogy

„a kereskedelmi háborúk a 21. században a geopolitikai csaták eszközévé váltak”

Mindenek előtt azért, mert a többpólusúvá vált világban az Egyesült Államok veszített katonai erejéből, viszont a világkereskedelem jelentősebb szálait még mindig a kezében tartja. Ezeken a szálakon keresztül tud nyomást gyakorolni, különböző szankciók, gazdasági korlátozások, vámok és kvóták formájában más államok életére.

A Moszkvával szemben bevezetett szankciók azonban nemcsak Oroszországot sújtják. A büntető intézkedések hatásai és az Európai Unió tagállamaiban működő vállalatokat is hátrányosan érintik.

„Mint a Valdaj Klub nyár elején közzétett jelentéséből kiderül, az akkori állapot szerint 62 országban 159 különböző korlátozás van életben Oroszországgal szemben”

Oroszország veszteségeit a büntető intézkedések miatt 2018-ig 6,3 milliárd amerikai dollárra tették. Ennek mértéke ágazatonként eltérést mutat. A legjelentősebb veszteségeket a bankszektoron kívül a gabonaipar és a gépgyártás szenvedte el. Ebből 2,42 milliárd dollárt az Európai Unió által foganatosított intézkedések tettek ki, míg az Egyesült Államok szankciói által okozott kár 1,17 milliárd dollár. Az Európai Unió 25 különböző szankciót léptetett életbe Oroszországgal szemben, miközben az Egyesült Államok 6 félét.

A másodlagos szankciókat bevezetve az Egyesült Államok megalkotott egy úgynevezett SDN listát, amelyben azon cégek és magánszemélyek szerepelnek, akikkel tilos kereskedelmi tevékenységet folytatni.

„Napjainkig Amerika összesen 5,6 milliárd dollár büntetést szabott ki, amelynek 83 százalékát, 4,6 milliárd dollárt különböző európai cégek fizettek meg”

Sajnálatos módon Brüsszel nem volt képes kidolgozni egy önvédelmi mechanizmust az európai vállalatok védelmében. Az Egyesült Államoknak a globális kereskedelemben játszott vezető szerepe, és a dolláralapú elszámolás miatt a nagyobb európai cégek sem mernek szembe menni a szankciókkal. Mint a Valdaj Klub programigazgatója, Ivan Tyimofejev fogalmaz,

„bár közvetlen módon az amerikai vállalatokra szabják ki a legnagyobb büntetéseket, de mivel ezek bevételeinek a jelentős részét európai cégek generálják, közvetetten ezeket a büntetéseket az európai cégek fizetik meg”

Egyes bankok mellett a kőolaj kitermelés, az űrkutatás, a telekommunikáció, a gépgyártás, a logisztika, a vegyipar és az építőipar területén működő cégek kaptak büntetést.

Ebből három jelentősebbet emelnék ki. A Haverly Systems vállalatot, amelyet 2019-ben 590,2 ezer dollárra büntettek a Rosznyeftytől származó fizetések visszatérítéséért; A Cobham céget 2018-ban 87,5 ezer dollárral sújtották az orosz Almaz-Antej cégnek kiszállított termékek miatt. Az ExxonMobilt még 2017-ben 2 millió dollárra büntették, amiért együttműködött a Rosznyefttyel.

MEGOSZTÁS