„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Értékalapú világgazdasági káosz

2025. júl. 23.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

Stratégiai látásmóddal megáldott vezetők az általuk vezetett szervezet, ország, vállalat előnyére használják ki azt a helyzetet, amikor a versenytársak, konkurensek élén nem hozzáértő, nem a saját szervezet érdekeit szem előtt tartó vezetők vannak. Az új amerikai elnök szerencsés időszakban lépett hivatalba, hiszen a korábbi Biden-adminisztrációhoz ezer szállal kötődő globalista elit európai része (EU-, NATO-elit) a szakmai és személyes kompetenciák nagyfokú hiányát mutatja. Trump elnök szempontjából történelmi bűn lenne nem kihasználni az amerikai hegemónia megőrzése érdekében a mai európai politikai és gazdasági dilettantizmust.

Varga György írása a #moszkvater.com számára

„Trump elnök elég rámenős, és hivatalba lépése után hat hónappal már komoly eredményeket tud felmutatni az Európai Unió egyébként is siralmas állapotba került gazdaságának megcsapolásában. A pénz az Egyesült Államokba, a fegyver Ukrajnába, a számla Európába megy – nem egy bonyolult algoritmus” #moszkvater

„Trump elnök elég rámenős, és hivatalba lépése után hat hónappal már komoly eredményeket tud felmutatni az Európai Unió egyébként is siralmas állapotba került gazdaságának megcsapolásában. A pénz az Egyesült Államokba, a fegyver Ukrajnába, a számla Európába megy – nem egy bonyolult algoritmus”
Fotó:EUROPRESS/ANDREW CABALLERO-REYNOLDS/AFP

Az európai NATO-országok önfeledt mámorban értettek egyet júniusban a katonai kiadások amerikai javaslat szerint tíz év alatt 2 százalékról 5 százalékra történő GDP arányos emelésével. Ez két és félszeres növekmény, ami az amerikai hadiipar számára is ilyen arányú nyereségnövekedést jelent!

A „Hajlandóak Koalíciója” óriási eredményként értékelte, hogy Rütte NATO főtitkár és Merz német kancellár segítségével sikerült Trump elnököt meggyőzni az ukrajnai fegyverszállítások folytatásáról. Az elnök július 14-én nagy kegyesen beleegyezett, s így a hálás európaiak magukra vállalták az amerikai fegyverek megvásárlását, átadását Ukrajnának tízmilliárd dolláros nagyságrendben most, és az ukrajnai háború teljes finanszírozását a jövőben.

A fenti apróbb feladatok sikeres teljesítése után Trump elnök helyesen úgy ítélte meg, hogy túl sok pénz maradna még így is az európai országoknál, ezért augusztus 1-től 30 százalékos importvámot vet ki az EU-országok amerikai exportjára. Figyelembe véve a nagyjából 600 milliárd USD nagyságú 2024-es export volument, a 180 milliárd USD körüli extra vámbevétel jól jön az amerikai költségvetésnek.

Hangulatjavító intézkedésként, hogy mentesítse Európát az ukrajnai ásványkincsek háború utáni kitermelésének feladataitól (és hasznától), Trump elnök egy amerikai-ukrán ásványkincs-megállapodással tett pontot Ukrajna gazdasági potenciáljának hovatartozására. Kompenzációként – az elnök szerint – az Ukrajnának átadott eddigi 350 milliárd dollárnyi katonai segélyért. A megállapodást az ukrán parlament már ratifikálta is.

„Trump elnök elég rámenős, és hivatalba lépése után hat hónappal már komoly eredményeket tud felmutatni az Európai Unió egyébként is siralmas állapotba került gazdaságának megcsapolásában. A pénz az Egyesült Államokba, a fegyver Ukrajnába, a számla Európába megy – nem egy bonyolult algoritmus”

A fenti történések egyszerű amerikai elnöki döntések következményei, de ha elemző közgazdászok ezek egymás közötti vagy összegzett gazdasági hatását kivetítenék a 450 milliós Európai Unió lakosságára, vállalataira, valamennyi adófizetőjére, akkor döbbenet lenne úrrá Európában. Néhány ország kormányzati és szakértői szintjén ez a döbbenet már megjelent. Ugyanakkor az EU fősodor folytatja a károk morális kommunikációs klisékkel történő eltakarását. Az ukrajnai háború abszolutizálása megengedi, hogy minden tényt, összefüggést kivonjunk a vizsgálandó kérdések közül, hiszen szent ügyet szolgálunk. Hinni kell benne, nem számításokat végezni.

„Látva az európai országok objektív ellenérdekeltségét a most zajló <értékalapú> folyamatokban, az átlagemberekben is felmerül a kérdés, ha az Egyesült Államok elnöke azt meri mondani, hogy <America first>, azaz ő az Egyesült Államokat teszi deklaráltan az amerikai kormányzati politika mindenek feletti kedvezményezettjévé, akkor miért teszi az európai politikai elit az ellenkezőjét Európával?”

Kezelhető normalitásként, hogy az évek óta gazdasági visszaeséssel küszködő Németország kancellárja az EU-n és a NATO-n kívüli háború finanszírozását erőlteti, miközben országa energiaválsággal küzd, veszti el piacait és energiaforrásait, illetve azokról a 18 uniós szankciócsomag részeként örömmel, másokat is erre sarkallva maga lemondott?

Normalitás, hogy a GDP 100 százalék feletti, már-már alig finanszírozható adóssággal rendelkező Olaszország, Franciaország, Spanyolország támogatják az újabb szankciókat, s ezek következményeként a világgazdasági folyamatok káoszát, végső soron Európa makrogazdasági környezetének szétverését? (Megjegyzés: Franciaország 113 százalék, Olaszország 135 százalék, Spanyolország 102 százalék GDP arányos államadóssággal rendelkeznek, s a stagnáció állapotában vannak, sok-sok belpolitikai problémával (migráció hatásai). 2024 végén Magyarország államadóssága 73,5 százalék, Oroszországé 16,4 százalék volt – utóbbié biztosan a sok szankció és a háborús túlköltekezés miatt.)

„Politikai és gazdasági normalitás, hogy az a Görögország, mely már átesett egy államcsődön és nincs garancia, hogy hamarosan újra nem kerül ebbe a helyzetbe, önfeledten támogatja az újabb önsorsrontó szankciókat a mai 154 százalékos, ismételt csőddel fenyegető államadósság mellett!?”

Közgazdászok szakmai érvekkel nyilvánvalóan nem tudnák megmagyarázni, miért jó országoknak irracionális politikai döntéseket hozni önsorsrontó gazdasági következményekkel. Így erős a gyanú, hogy a fenti katasztrofális mutatóval rendelkező országok nem önszántukból egyeznek bele saját államaik objektív érdekeivel ellentétes szankciókba, a katonai kiadások háborús pszichózis alatti növelésébe, hozzájárulva a 2022-ig viszonylag stabil világgazdasági környezet többdimenziós lerombolásához.

„Nem lehet egyszerű helyzetben az olasz vagy a görög kormányfő, nagy dilemma előtt állnak”

Ha észérvek mentén alakítják ki álláspontjukat és nem szavazzák meg az esedékes szankciókat, könnyen államcsődöt jelenthetnek, hiszen a globalista, háborúpárti erők által uralt pénzpiacok esetleg nem hajlandóak majd további tőkeinjekciókat adni, vagy egyszerűen piacra dobják az olasz vagy görög államkötvényeiket, kivonulnak, bedöntve a gazdaságot.

E szempontokkal magyarázható Meloni olasz miniszterelnök asszony és kormányának táncolása, hezitálása a Trump vezette szuverenista tábor és az ukrajnai háborút támogató „Hajlandóak Koalíciója” között. Racionális megközelítés mellett abszolút érthetetlen volt, hogy Giorgia Meloni március 2-án Londonban részt vett a bajkeverők csoportjának alakuló ülésén, miközben napokkal előtte még az amerikai adminisztrációval demonstrált közös platformot.

„Megdöbbentő, hogy az EU-elit örülni látszik Trump elnök július 14-i bejelentésének, mely szerint egy 50 napos békemegállapodásra vonatkozó ultimátum lejárta után az Egyesült Államok 100 százalék vámot vet ki azon országok amerikai exportjára, melyek kereskedni mernek Oroszországgal”

Nagy kétségeim vannak, hogy az Európai Bizottság, vagy a tagországok kormányai ne tudnák, milyen következményekkel járna egy ilyen lépés a 27 EU-tagország, a teljes európai térség, valamint a teljes világ gazdaságára. A BRICS országok már a válaszlépéseket készítik.

Az európai vazallusok tapsolnak, hogy az ENSZ egy tagállama – minden írott és íratlan szabályt megszegve – szankció alá helyezi (ZSAROLJA) a világ valamennyi államát, a Földön élő minden embert és gazdasági szereplőt. A demokrácia, szuverenitás felkent szószólói nem látnak semmi rendkívülit Trump elnök lépésében. Nem zavarja őket az az ellentmondás, hogy abszolutizálják Ukrajna szuverenitását egy Európa destabilizálását szolgáló NATO-tagság érdekében, miközben kifejezett lelkesedést mutatnak a 450 milliós EU és világgazdasági környezete romba döntése idején 192 szuverén ENSZ tagállam Washington általi zsarolásának ügyében.

„Az ENSZ Alapokmányát – az államok egyenlőségével foglalkozó, mint zavaró bekezdés miatt – már valószínűleg égetik a brüsszeli irattárban, nehogy valami gyakornok meghivatkozza az Európai Tanács egy következő ülésének előkészítő anyagaiban”

Az ukrajnai háború abszolutizálása Biden amerikai elnök vezetésével olyan jól sikerült, hogy a forgatókönyv európai társszerzői bent ragadtak a sztoriban. Nem is hallották, amikor az új amerikai külügyminiszter 2025. március 6-án bejelentette, az orosz-ukrán háború „egy proxy háború az Egyesült Államok és Oroszország között, és ennek véget kell vetni”.

Az EU-elit az ukrajnai háború első napjaitól szent céllá tette a leszakadást mindentől, ami orosz. A józan érvek nem számítottak, hatástanulmányok nem készültek. „Oroszország nem megbízható partner” – szóltak a kommunikációs klisék, függetlenül a ténytől, hogy kiszámítható, 5-15 éves szerződések garantálták a szállításokat elérhető áron.

Az európai kormányok többsége a banda effektus által levett felelősség miatt nem is gondolkodik a mai napig az újabb szankciós csomagok európai gazdaságot ellehetetlenítő következményeiről. Mi a már látható eredmény? Az EU folyamatosan teret veszít a globális szereplők között, s a trend különösen szembetűnő az EU-USA összehasonlításban.

Energiahordozók terén Brüsszel pár év alatt teljes amerikai függőséget alakított ki, érthetetlen módon mellőzve a több évtized alatt Oroszországgal létrehozott megbízható, csővezetékes szállítási rendszereket. Az orosz energiahordozókat felváltotta a kiszámíthatatlan amerikai elnökökre alapozott többszörös áron érkező LNG gáz, és a világ más részein keresztül érkező, de már indiai vagy marokkói árrést is tartalmazó orosz olaj. A norvég gázmezők végesek, a Közel-Kelet instabilitása az energiahordozók importja terén pedig ismert, ráadásul tengeri szállítással, ami nem minden állam számára hozzáférhető.

„Racionális vezető nem hoz a rábízott szervezet érdekeivel ütköző, azokkal szembemenő döntéseket. 2022 február óta az EU-elit nem tekinthető racionális szereplőnek, hiszen 18 szankciós csomaggal saját országai gazdasági fejlődésének feltételeit lehetetleníti el”

Az EU magától zárt el elérhető távolságban lévő energiahordozókat és nyersanyagokat, piacokat, fontos közlekedési útvonalakat. Brüsszel társtettesként, az Egyesült Államok vezetéséhez csatlakozva szétveri a nemzetközi pénz- és befektetési piacokat, a biztosítási piacokat, lerombolja a globális szállítási útvonalakat, diszkreditálja az országok egyenlőségén alapuló kapitalista szabadkereskedelem korábban szentnek tekintett elveit és gyakorlatát.

Az orosz külföldi befektetések befagyasztása, ellopása, majd átadása egy harmadik országnak alapjaiban veri szét az euró övezetben történő befektetések megbízhatóságát. Ki az az őrült befektető, vagy kormányfő, aki olyan országokban helyez el tíz- és százmilliárdokat, amelyekben politikai döntéssel bármikor elveszítheti. Biztonságosabb egy köbméter aranyat elásni a sivatagban, mint az értékét betenni az orosz tőkét lefoglaló belga bankba. Aki nem hiszi, kérdezze meg a károsultakat.

Apropó arany, 2022 februárjában egy uncia arany 1636 euró volt, ma 2876 EUR, azaz 76 százalékot értékelődött le az euró az aranyhoz képest bő három év alatt. Köszönjük Brüsszel az áldozatos szankciós politikát, a jól érzékelhető szakértelmet.

„Milyen hozadéka van ennek a politikai, gazdasági ámokfutásnak? Semmi olyan, mint ami paritásba lenne állítható a szankciós csomagok hátrányaival a 27 EU tagország és a világgazdaság egésze tekintetében”

Az abszolutizált háborút éppen azok a politikai szereplők nem engedték békekötéssel leállítani, akik ma is vezető szerepet játszanak a „Hajlandóak Koalíciója” által fenntartott háborús uszításban, s ahol csak lehet akadályozzák a háború Trump elnök által meghirdetett leállítását. EU-n kívüli brit miniszterelnök 2022. április 9-i kijevi látogatása akadályozta meg az ukrán-orosz békekötés gyors lehetőségét, és brit miniszterelnök hívta össze 2025. március 2-án Londonban a háború folytatásában érdekeltek koalícióját is. Az EU-elit asszisztál.

Brüsszel az integrációs szervezet teljes működését az ukrajnai háború abszolutizálásának rendelte alá. A háború folytatását Trump elnök hivatalba lépésével előre bejelentett veszély fenyegette, amit a „Hajlandóak Koalíciója” pár hónap alatt sikeresen amerikai hezitálássá, kiismerhetetlen, érthetetlen amerikai Ukrajna- és Oroszország-politikává változtatott. Ebben szerepet játszottak a már Trump hivatalba lépése előtt elővigyázatosságból meghozott és az újabb gazdasági, pénzügyi döntések is:

– 2024 januárjában döntés született 50 milliárd euró pénzügyi támogatásról Ukrajna számára, a háború következő négy évének finanszírozására.

– Az EU 27 tagállama 2025. március 6-án Brüsszelben tartott rendkívüli uniós csúcstalálkozón döntött arról, hogy 800 milliárd eurót mozgósít az európai vezetők által szükségesnek tartott „Európa felfegyverzésére.”

– Az Európai Unió 150 milliárd euró összegű védelmi célú hitelkeretet hozott létre 2025 májusában. A Bizottság a keretet a tőkepiacokról szerzi be és bátorít Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására.

– A napokban vált ismertté, hogy az EU 2028 és 2034 időszakról szóló költségvetési tervezete alapján az Európai Bizottság mintegy 366 milliárd eurót szán Ukrajna támogatására. Ez az összeg a teljes költségvetés forrásainak nagyjából húsz százaléka, s az európai gazdaság kegyelemdöféseként is értékelhető.

Az EU-elit irracionalitása, a 27 tagország érdekeinek alárendelése EU-n kívüli szereplők gazdasági és hatalompolitikai terveinek a számok alapján is elég szembeötlő. A megfoghatatlan koordinációs erő – „Hajandóak (Bajkeverők) Koalíciója” – intézményi háttér és legitimáció nélkül tesz kezdeményezéseket az EU-27 és a NATO-32 közösség irányába, mozgósítva az integrációs szervezetekbe tartozó országok teljes gazdasági potenciálját. A bajkeverők munkájában aktívan részt vesznek Ursula von der Leyen EU bizottsági elnök, valamint Mark Rütte NATO Főtitkár is; nem ismert, kinek a felhatalmazásával, hiszen ők szervezeteik adminisztratív vezetői, külpolitikai és háború-béke ügyeit érintő kérdésekben nem nyilatkozhatnának szervezeteik konszenzusos álláspontja nélkül. Ilyen álláspont pedig nincs!

„A mai EU-elit mellett Washington számára jobb feltételek aligha lesznek Európa vazallus szerepben tartásához. Trump elnöknek amerikaiként igaza van, az Egyesült Államok hegemóniájának megőrzésében fontos elem az Európa feletti amerikai autoritás stabil, állandó garanciák melletti fenntartása”

Garanciák pedig vannak, és éppen azokban a gazdasági lépésekben, melyeket az EU-elit maga kényszerített rá a 27 tagországra még Biden elnök kezdeményezésére, illetve amelyeket az új amerikai vezetés maga vezetett be az európai gazdaság hosszútávú lenyomásához szükséges intézkedések formájában (megemelt NATO költségvetés, protekcionista kereskedelmi normák, az ukrajnai háború további finanszírozásának delegálása, szankciók éjjel-nappal, vazallusoknak kijáró közvetlen irányítás a napi kérdésekben).

Kiderült viszont, hogy a „Hajlandóak Koalíciója” ugyan óriási potenciállal rendelkezik az ukrajnai háború további eszkalálásában, de amikor a hajlandóság és a pénztárca közötti kapcsolat felmerül, akkor a költségeket a nem, vagy a kevésbé hajlandókkal kívánják megfizettetni. Ilyen szerepben látjuk ma Macron francia elnököt, Meloni olasz miniszterelnököt, akik csak addig mutattak nagy szimpátiát az amerikai fegyverek ukrajnai szállítása iránt, amíg Trump elnök végül engedélyezte azt – európai finanszírozás mellett. Trump elnök július 14-i döntése után Párizs és Róma gyorsan közölték, nem kívánnak a tranzakcióban részt venni. Lehet, hogy pénzügyminisztereik jelentettek a gazdaság állapotáról?

A kollektív Nyugat morális állapotát látva megállapítható, hogy nagy esély van Trump elnök közelgő Nobel-békedíjára is. A feltételek között ideális, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság által körözött izraeli miniszterelnök az egyik jelölő. További kedvező mutató, hogy mind a jelölő, mind a jelölt tíz napos időszakon belül ugyanazon szuverén ország, Irán ellen követett el agressziót június 13-án és június 22-én, bizonyítottan nem kiprovokált módon.

E számára pozitív közegben egy állam (az USA) nemzetközi jogi háttér nélkül szankcionálhat (katonai, gazdasági erejével zsarolhat) 192 szuverén ENSZ tagállamot, amikor az érdekei úgy kívánják. Mondjuk naponta, anélkül, hogy a vazallusi szerepben működő EU-elit ez ellen szót emelne, sőt még maga is csatlakozik hozzá saját szankcióival. Az Európai Unió globalista ideológia és ruszofóbia által vezérelt gépezete a jelzett amerikai segítséggel még hatékonyabban veri szét saját gazdaságát és nemzetközi környezetét. A káosz és a lejtmenet folytatódik.

MEGOSZTÁS

#moszkvater

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Régi mondás: Ha nem érted mit csinálnak a politikusok, nem ők az őrültek, hanem te nem érted a valós céljaikat. Amint a célokat helyesen értelmezed, a kép összeáll, és a tetteik ismét logikusak lesznek.

    Ezúttal azonban kár önálló célokat tulajdonítani az EU vazallusainak, mint azt a cikk is helyesen írja, a kérdés csak az, kiknek a bábjai, kinek az utasításait hajtják végre a saját népeik érdekeivel szembe menve. A válasz a cikkben szintén el van rejtve, a nemzetközi pénzpiacok azok, akik a hatalmat gyakorolják az EU-ban, de nevezzük inkább olyan mélyállamnak, amit a pénz, és a vagyonok gyarapítása mozgat.

    Ugyanakkor a jenlegi helyzetben az alapvető céljuk már nem annyira a haszon, mint a vagyon és hatalom átmentése a válságot követő új világba. Ennek alapjait a progresszív ideológiával és a digitális koncentrációs tábor kerítésének szorosabbra vonásával most teremtik meg, elszegényítve a középosztályt, koncentrálva a vagyont és hatalmat, eltörölve a kultúrát és monopolizálva a piacot, ösztönözve a káoszt és a háborúkat.

    Úgyhogy az infláció rohamos növekedése, a bankszámlák és tulajdonok utólagos legalizálása, és esetleges zárolása, illetve a forrásigazolások és egyéb dokumentumok bekérése a terrorizmusra és pénzmosásra, mint ürügyre hivatkozva, a CBDC, tehát a központi bankok digitális pénzének bevezetése és vele párhuzamosan a készpénz, valamint számlapénz visszaszorítása nem a véletlen műve, hanem tudatos politika eredménye kiegészítve a fegyverkezéssel és a háborús retorikával. Mindehhez eszköz csupán a klímahisztéria és a ruszofóbia, úgyhogy a dolgokat tegyük a helyükre:

    Nem fog megszűnni az európai gazdaság átállítása fegyverkezésre és az emberek elszegényítése, tovább folyik a migránsok betelepítése és az oroszellenes narratíva erőltetése, hiába forog a Föld az ellenkező irányba, hogy a klímát visszacsinálja, hiába játsszák el a színházat a migráció visszaszorításával, vagy kössenek akármilyen tűzszünetet Ukrajnában.

    Legalábbis amíg a népek új vezetőket nem választanak maguknak, de mint a korábbi példák igazolják a pénzügyi körök ezt nem hagyják: Ha nem az általuk kiválasztott és futtatott politikusok kerülnek megválasztásra, először megzsarolják, majd kilóra megveszik a hatalomra kerülőket, illetve eleve korrupt politikusokat jelölnek. A diktatórikus, jogsértő, manipulatív tendenciák az EU-ban erősödni fognak, a demokrácia csak fügefalevél marad.

    • Brüsszelita Úr! A demokrácia már az ókori Athénban is fügefalevél volt, és Miltiadészt sikerült demokratikusan száműzni a városból, noha nélküle Athén elbukott volna..

  2. Ha racionálisan gondolkodunk, azaz a valóságot elfogadjuk valóságnak akkor látnunk kell, hogy az ásványkincsek a Földön nem arányosan oszlanak el, és az országhatárok miatt egyesek gazdagok, mások szegények nyersanyagokban. Mivel a kibányászott nyersanyagok nem közkincsek ezért azok az országok amelyek gazdagok valamilyen nyersanyagból, komoly hasznot, sőt exraprofitot húzhatnak (mellesleg vastagon profitálnak is) abból, hogy nekik van olyan termékük ami másoknak nincs. Ez tényleg roppant igazságtalan dolognak látszik, de ez a valóság. A világ berendezkedése nem igazságos. Soha nem volt az, és nem is lesz az.
    Ilyen körülményk között olyan szankciókat hozni amelyik minket vág el a nekünk szükséges anyagoktól a lehető legostobább dolog. Ha belegondolunk mit is szankcionálunk? Oroszországtól nem veszünk olajat, ergo Oroszországban nem lesz pénze és nem fog tőlünk vásárolni, pl. autót. Mi van akkor, ha Oroszország köszöni, de megvan anélkül is, hogy tőlünk autót, vagy bármit vásárolna? Nehéz fokozni ezt a hülyeséget! Az egyik oldalon ott van egy rászoruló akinak örülnie kellene, hogy a pénzéért adnak olajat, a másik oldalon egy nagyhatalom amelyik a világon mindennel rendelkezik és bármit elő tud állítani.
    Amikor az első szankciók megbuktak nem vettek búzát tőlünk, és láss csodát a hideg éghajlatgú ország most jelentős búzatermelő. Akkor mit akarunk eladni nekik? Nem veszünk olajat és ők majd pénz híján nem fognak Chanel 5 kölnit vásárolni? Tegyünk fel nem vesznek belőle? Árthat ez nekik? Enélkül nem áll meg az élet, de olaj és gáz híján mi megfagyunk..
    Azonnal ki kell lépni az Európai Unióból, mert gondolkodásra képtelen elmebetegek vezetik!

    • A Chanel 5 nem kölni, mint a Kraszanaja Moszkva, de még csak nem is eau de toilette, azaz vagyicska, hanem parfüm. Korábban volt az oroszoknak hasonlóan tartós és illatos női parfümjük, például a Noktürn, ami simán verte a kék Diort a diszkréten fanyar, ugyanakkor erős és tartós illatával, és az olcsó árával, csak már nem lehet kapni mert kiszorították a kínai utánzatok, majdnem azt írtam, hogy pancsok. A parfümöt a pancstól az különbözteti meg, ha egy nő elmegy melletted, akkor utána szagolsz, mint egy vadászkutya, míg a pancsot patikában lehet kapni receptre, a fogamzásgátlók közt találod meg.

      • Köszönöm szépen a kiigazítást! Valóban a Chanel 5 az “Eau de toilette” vagyis parfüm. Ami a világszínvonalat illeti a Krasznaja Moszkva vezeti a hány igert keltő illatszerek listáját. Számomra az összes ilyen illatszer, és eo ipso “büsszelita” személye hányingert keltő.
        Minden esetre egyetértek az oroszokkal, mert akik tudnak Krasznaja Moszkvát gyártani azok nem szorulnak rá a Chanel 5 importjára.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Káosz pezsgőbe mártva

2026. jan. 21.
Lesz annak valami diszkrét bája, amikor az antiglobalista Nigel Farage tockosokat oszt ki a davosi globalista elitnek. Nem beszélve Trumpról...

A rakéta reneszánsz

2026. jan. 19.
Van az orosz-ukrán háborúnak egy olyan aspektusa, amely ugyan időről időre előkerül, mégsem esik elég szó róla. Ez pedig a hátországok ellen...

Miről beszél Trump Davosban?

2026. jan. 21.
Davosra figyel a héten a nemzetközi közvélemény. No, nem azért, mert itt dől el a világ sorsa, Donald Trump részvétele azonban a jelenlegi k...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK