„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Anatol Lieven írása a. #moszkvater.com-on
A NATO a napokban megkezdte szokásos, kéthetes éves nukleáris gyakorlatát „Steadfast Noon” elnevezéssel
Fotó:Dutch Air Force
Linas Linkevicius, Litvánia svédországi nagykövete „az évszázad legnagyobb geopolitikai mániákusának szóló üzenetnek” nevezte a hadgyakorlatot. Figyelmeztetett, hogy Putyin nukleáris blöffjének ára és következményei lehetnek és lesznek.
„Ha Putyin valóban megrögzött elmebeteg, aki egy pillanat alatt kész nukleáris erőt alkalmazni, akkor miért tartaná vissza az eszkalációtól egy rendszeres, évente megrendezett NATO-gyakorlat? Ha viszont nem őrült, és csak blöfföl, akkor milyen „költségeket és következményeket” okozhat a NATO Oroszországnak a blöffje miatt? Egy hadgyakorlat biztosan nem okozna semmi ilyesmit”
Linkevicius megjegyzései jól illusztrálják a nyugati diplomaták szakadatlan törekvését arra, hogy a tortát ne csak birtokolják, de meg is ehessék. Putyin egyszerre irracionális mániákus, aki bármelyik pillanatban atomháborút okozhat, és olyan vezető, aki „blöfföl” azzal, hogy keményen reagál, ha bizonyos orosz vörös vonalakat átlépnek. Putyin annyira mániákus, hogy ha nem győzik le Ukrajnában, akkor megtámadja a NATO-t, és a balti államokat, talán nukleáris háborút okozva. És mégis annyira gyenge blöffölő, hogy nem fog reagálni, ha a NATO elindul, hogy legyőzze Oroszországot Ukrajnában. Az európai diplomaták nem tudják eldönteni, hogy Putyin lépni fog-e vagy sem.
„Az igazság az, hogy az orosz terület elleni közvetlen támadáson vagy blokádon kívül csak egyetlen forgatókönyv van, amely Oroszországot az atomfegyver használatának határára – vagy azon túlra – juttatná. Ez az ukrajnai teljes vereség kilátásba helyezése, ami nem valószínű”
Amint William Burns, a CIA igazgatója megszellőztette, az egyetlen alkalom, amikor az ügynöksége valóban aggódott a Kreml nukleáris eszkalációja miatt, az 2022 őszén volt, amikor az orosz erőket kiszorították Harkivból/Harkovból, és fennállt a veszélye, hogy Herszonban bekerítik és szétverik őket. Valójában azonban Putyin nem eszkalált, hanem taktikai visszavonulást rendelt el Herszonból.
Azóta azonban Oroszország megbénította az ukrán offenzívákat, és – ha lassan is, és súlyos veszteségek árán – nyomul előre Kelet-Ukrajnában. Fennáll a veszélye annak, hogy az ukrán front egy ponton teljesen átszakad. Ebben az esetben a pánikba esett Nyugat úgy dönthet, hogy csapatokat vagy repülőgépeket küld Ukrajnába, ami közvetlen háborút provokálna Oroszországgal.
„Ezt az eshetőséget hivatott elrettenteni az orosz nukleáris szablya csattogás”
Igaz, hogy 2023-ban Oroszországban nyilvános vita folyt a nukleáris fegyverek megelőző, első csapásként történő alkalmazásáról. Ennek az álláspontnak a támogatóit azonban az orosz establishment többsége határozottan elítélte, és maga Putyin is elutasította az elképzelést. „Elméletileg természetesen lehetséges a nukleáris fegyverek ilyen módon történő bevetése” – mondta tavaly az orosz elnök. De az orosz állam létét fenyegető komoly veszély hiányában nem látjuk szükségét annak, hogy bevessük őket.
„Ez nem tér el teljesen a Nyugaton folyó vitától. Bizonyos körök nyugati csapatok bevetését szorgalmazták Ukrajnába, vagy egy NATO repüléstilalmi zónát Ukrajna felett. Más szóval, egyesek szerint a NATO-nak Ukrajna de facto gyalogságaként és légi erejeként kellene szolgálnia, de a Biden-kormányzat és a szövetség legtöbb tagállama kategorikusan elutasította ezt a javaslatot”
Kétségtelen, hogy a mostani NATO-hadgyakorlat a fokozott feszültség idején történik, amikor Putyin nyilvánosan Oroszország nukleáris politikáján elmélkedik. De mind a Nyugat, mind Oroszország elismeri, hogy a nukleáris háború valós veszélye felé való eszkaláció kimondhatatlan ostobaság lenne, és hogy – Ronald Reagan szavaival élve – egy nukleáris háborút „nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni”. Mindezek ellenére jó lenne, ha néhány nyugati tisztviselőnek eszébe jutna, hogy a diplomatáknak diplomáciai tevékenységet kell folytatniuk, és hogy az agyatlan, genetikailag programozott twitterelés (csiripelés) szigorúan a madarak dolga kell, hogy legyen.
(A cikk eredetileg itt jelent meg, fordította Péli Éva.)
Anatol Lieven volt haditudósító, a washingtoni Quincy Institute for Responsible Statecraft Eurázsia Programjának igazgatója.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater