//Elmaradhat a grúz-orosz meccs
A grúz bajnokság 19. fordulójában három csapat, a fővárosi Lokomotív, a kutaiszi Torpedo, és a Rusztavi játékosai mezükön azzal a felirattal mentek ki a pályára, hogy „grúzok vagyunk, és az országunk egy részét megszállta Oroszország” #moszkvater

Elmaradhat a grúz-orosz meccs

MEGOSZTÁS

A tbiliszi oroszellenes tüntetések nyomán a két ország között fellángolt feszültség már a sportban is érezteti a hatását

A grúz bajnokság 19. fordulójában három csapat, a fővárosi Lokomotív, a kutaiszi Torpedo, és a Rusztavi játékosai mezükön azzal a felirattal mentek ki a pályára, hogy „grúzok vagyunk, és az országunk egy részét megszállta Oroszország” #moszkvater
A grúz bajnokság 19. fordulójában három csapat, a fővárosi Lokomotív, a kutaiszi Torpedo, és a Rusztavi játékosai mezükön azzal a felirattal mentek ki a pályára, hogy „grúzok vagyunk, és az országunk egy részét megszállta Oroszország”
Forrás:sport-express.ru

A sport összehozza, megbékíti még az ellenfeleket is! A sport kívül van a politikán! Ezek a szlogenek szépek és hangzatosak, ám korántsem mindig fedik a valóságot. Így a Grúzia és Oroszország közötti kapcsolatok elmérgesedése is megérintette a sport világát is. Politizálnak a sportolók és a szurkolók is.

Három napja történt, hogy a moszkva Szlava nevű rögbi klub kizárt a keretéből két grúz sportolót. Az ok, hogy Kubany elleni meccsen Revaz Brodzeli és Szava Iluridze egy gesztussal támogatásukról biztosították a Tbilisziben két hete tiltakozókat. Mégpedig úgy, hogy az rendőrségi fellépés során vaktölténnyel kilőtt szemű lányra utalva letakarták az egyik szemüket. „Nem volt ebben semmi politika. Az egész spontán a lelkünkből jött. Hiszen Grúz hazafiak vagyunk. Ez nem a grúz-orosz vitákra volt válasz, egyszerűen csak a grúz nép támogatásának a jele” – magyarázta a sajtónak Brodzeli, aki csapattársával együtt már haza is tért Grúziába. A történtek miatt elmaradhat a két ország rögbi válogatottjának augusztus 21-re Tbiliszibe tervezett, a Világkupa előtti felkészülési meccse is.

„Az orosz szövetség most a külügyminisztériumtól kér állásfoglalást, hogy elutazzon-e a csapat a mérkőzésre”

A politikai felhangok nem kerülték el a legnépszerűbb sportágat, a futballt sem. A grúz bajnokság 19. fordulójában három csapat, a fővárosi Lokomotív, a kutaiszi Torpedo, és a Rusztavi játékosai mezükön azzal a felirattal mentek ki a pályára, hogy „grúzok vagyunk, és az országunk egy részét megszállta Oroszország”. Emellett a batumi Dinamo szurkolói a tbiliszi Szaburtalo elleni meccsen hatalmas lepedőt feszítettek ki, amelyre egy az orosz nemzeti színekre pingált disznót festettek. A transzparensen még ott virított, hogy az oroszok takarodjanak a Kaukázusból. Emellett a szurkolók ordenáré módon szidták Putyint.

„Az akció felháborodást váltott ki Oroszországban, a Grúz Labdarúgó Szövetség nyíltan támogatta a tiltakozó sportolókat és szurkolókat, a rasszizmusra és a politika semlegességre oly kényes FIFA pedig ezúttal hallgat”

A grúz szövetség főtitkára semmi kivetnivalót nem lát a történtekben, és mivel sem a FIFÁ-tól, sem pedig az UEFÁ-tól nem érkezett semmiféle jelzés, a csapatokat nem fenyegetik szankciók.

Grúziában az oroszellenes tiltakozások azután kezdődtek, hogy a pravoszláv képviselők tanácskozásán a grúz parlamentben felszólalt a duma küldöttségét vezető honatya, Szergej Gavrilov. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy a tanácskozáson elnöklő képviselő a grúz parlament elnökének a székében ült. A láthatóan előre elkészített forgatókönyv alapján elszabadultak az indulatok, mire a rendőrség keményen fellépett a tüntetőkkel szemben. Másnap lemondott a grúz parlament elnöke, az államfő Szalome Zurabisvili pedig az egyik közösségi portálon tett provokatív bejegyzésében Megszállónak és ellenségnek nevezte Oroszországot. Az orosz válasz sem maradt el, Vlagyimir Putyin ukázában július 8-val ideiglenesen leállíttatta az orosz légitársaságok grúziai repülőjáratait.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.