„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Elmaradhat a grúz-orosz meccs

2019. júl. 07.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A tbiliszi oroszellenes tüntetések nyomán a két ország között fellángolt feszültség már a sportban is érezteti a hatását

A grúz bajnokság 19. fordulójában három csapat, a fővárosi Lokomotív, a kutaiszi Torpedo, és a Rusztavi játékosai mezükön azzal a felirattal mentek ki a pályára, hogy „grúzok vagyunk, és az országunk egy részét megszállta Oroszország” #moszkvater

A grúz bajnokság 19. fordulójában három csapat, a fővárosi Lokomotív, a kutaiszi Torpedo, és a Rusztavi játékosai mezükön azzal a felirattal mentek ki a pályára, hogy „grúzok vagyunk, és az országunk egy részét megszállta Oroszország”
Forrás:sport-express.ru

A sport összehozza, megbékíti még az ellenfeleket is! A sport kívül van a politikán! Ezek a szlogenek szépek és hangzatosak, ám korántsem mindig fedik a valóságot. Így a Grúzia és Oroszország közötti kapcsolatok elmérgesedése is megérintette a sport világát is. Politizálnak a sportolók és a szurkolók is.

Három napja történt, hogy a moszkva Szlava nevű rögbi klub kizárt a keretéből két grúz sportolót. Az ok, hogy Kubany elleni meccsen Revaz Brodzeli és Szava Iluridze egy gesztussal támogatásukról biztosították a Tbilisziben két hete tiltakozókat. Mégpedig úgy, hogy az rendőrségi fellépés során vaktölténnyel kilőtt szemű lányra utalva letakarták az egyik szemüket. „Nem volt ebben semmi politika. Az egész spontán a lelkünkből jött. Hiszen Grúz hazafiak vagyunk. Ez nem a grúz-orosz vitákra volt válasz, egyszerűen csak a grúz nép támogatásának a jele” – magyarázta a sajtónak Brodzeli, aki csapattársával együtt már haza is tért Grúziába. A történtek miatt elmaradhat a két ország rögbi válogatottjának augusztus 21-re Tbiliszibe tervezett, a Világkupa előtti felkészülési meccse is.

„Az orosz szövetség most a külügyminisztériumtól kér állásfoglalást, hogy elutazzon-e a csapat a mérkőzésre”

A politikai felhangok nem kerülték el a legnépszerűbb sportágat, a futballt sem. A grúz bajnokság 19. fordulójában három csapat, a fővárosi Lokomotív, a kutaiszi Torpedo, és a Rusztavi játékosai mezükön azzal a felirattal mentek ki a pályára, hogy „grúzok vagyunk, és az országunk egy részét megszállta Oroszország”. Emellett a batumi Dinamo szurkolói a tbiliszi Szaburtalo elleni meccsen hatalmas lepedőt feszítettek ki, amelyre egy az orosz nemzeti színekre pingált disznót festettek. A transzparensen még ott virított, hogy az oroszok takarodjanak a Kaukázusból. Emellett a szurkolók ordenáré módon szidták Putyint.

„Az akció felháborodást váltott ki Oroszországban, a Grúz Labdarúgó Szövetség nyíltan támogatta a tiltakozó sportolókat és szurkolókat, a rasszizmusra és a politika semlegességre oly kényes FIFA pedig ezúttal hallgat”

A grúz szövetség főtitkára semmi kivetnivalót nem lát a történtekben, és mivel sem a FIFÁ-tól, sem pedig az UEFÁ-tól nem érkezett semmiféle jelzés, a csapatokat nem fenyegetik szankciók.

Grúziában az oroszellenes tiltakozások azután kezdődtek, hogy a pravoszláv képviselők tanácskozásán a grúz parlamentben felszólalt a duma küldöttségét vezető honatya, Szergej Gavrilov. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy a tanácskozáson elnöklő képviselő a grúz parlament elnökének a székében ült. A láthatóan előre elkészített forgatókönyv alapján elszabadultak az indulatok, mire a rendőrség keményen fellépett a tüntetőkkel szemben. Másnap lemondott a grúz parlament elnöke, az államfő Szalome Zurabisvili pedig az egyik közösségi portálon tett provokatív bejegyzésében Megszállónak és ellenségnek nevezte Oroszországot. Az orosz válasz sem maradt el, Vlagyimir Putyin ukázában július 8-val ideiglenesen leállíttatta az orosz légitársaságok grúziai repülőjáratait.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Az egyéni terrortól a bolsevikok elleni államcsínyig

    Az 1917. november hetediki petrográdi eseményeket sokáig forradalomként ünnepelték nálunk, mostanában pedig puccsként emlegetik. Az igazság ...

    Az arabok és az oroszajkúak helye Izraelben

    2026. okt. 30.
    Az arab pártok bevonása a kormánykoalícióba hozzájárulhat Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok javulásához. A másik nagy népcsoport...

    A felőrlő háború régen és most

    2026. nov. 2.
    Bonaparte Napóleon 1812. október 19-én elrendelte a visszavonulást Moszkva alól. Ezzel nemcsak az oroszországi hadjárat, hanem az addig legy...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater