//Eljött a cselekvés ideje
A 17 milliós Kazahsztánt is elérte a pandémia második hulláma, és százas nagyságrendben emelkedik a fertőzöttek száma #moszkvater

Eljött a cselekvés ideje

MEGOSZTÁS

A gazdasági és szociális stabilitás megőrzésére helyezte a hangsúlyt a napokban az országhoz intézett üzenetében a kazah elnök. Kaszim-Zsomart Tokajev olyan átalakítások felgyorsításáról is beszélt, amelyek középtávon egyértelműen erősítik Kazahsztán szuverenitását, versenyképességét. Most azonban a legfontosabb a társadalmi és gazdasági stabilitás fenntartása, a pandémia kezelése.

A 17 milliós Kazahsztánt is elérte a pandémia második hulláma, és százas nagyságrendben emelkedik a fertőzöttek száma #moszkvater
A 17 milliós Kazahsztánt is elérte a pandémia második hulláma, és százas nagyságrendben emelkedik a fertőzöttek száma
Fotó:EUROPRESS/Ruslan PRYANIKOV/AFP

Nehéz időket él át a világ. A világméretű koronavírus-járvány igazi stressz teszt az egyes ember és az államok számára is. A pandémia katalizátorként működve felgyorsítja a világ átalakulását is. Éppen ezért ebben a helyzetben vizsgázik minden állam működőképessége, versenyképessége.

„De ez a helyzet nemcsak kihívás, hanem lehetőség is arra, hogy egy-egy ország javítsa pozícióit a világban”

Ezért a napokban elmondott éves üzenetében Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök is elsősorban a koronavírus-járvány jelentette kihívás kezelésével és a válság utáni célok megjelölésével foglalkozott. A megváltozott realitásokhoz alkalmazkodva az államfő mindenek előtt a társadalom megnyugtatására, a nyíltságra, és a gazdaság valamint a szociális helyzet stabilitásának megtartására helyezte a hangsúlyt. Az eddigi intézkedésekkel, a térségben kiemelkedő közvetlen segítséggel, a tartalékok mozgósításával Kazahsztánban eddig sikerült stabilan tartani a helyzetet.

„Tokajev azonban a következő nagyjából 5 évben a világgazdasági környezet romlásával számol, és erre igyekezett felkészíteni a társadalmat is. Ez a nyíltság jó alapot ad az elkerülhetetlen válság megfelelő kezelésére”

A kazah államfő rövid távú célként nevezte meg az államigazgatás, a gazdaság hatékonyságának növelését, a szociális biztonság megőrzését. Kiemelten foglalkozott ezért a válság kezelésével. Megemlítette, hogy mintegy 4,5 millió kazah vesztette el időlegesen a jövedelmét, ezért az állam összesen 450 milliárd tengés csomaggal sietett a segítségükre. Ez egyénenként 42 500 tengés (egy tenge 0,72 forint) segélyt jelent. Emellett egymillióan jutottak ingyen élelmiszerhez és a hétköznapi életben megkerülhetetlen fogyasztási cikkhez. A kormányzó párt, a Nur Otan alapítványa ezzel egyidejűleg vezetőjének, Nurszultan Nazarbajevnek a javaslatára 550 ezer családnak nyújtott pénzügyi segítséget.

A 17 milliós Kazahsztánt is elérte a pandémia második hulláma, és százas nagyságrendben emelkedik a fertőzöttek száma. Eddig összesen mintegy 107 ezer fertőzést regisztráltak, közülük azonban 100 ezren már felgyógyultak. A halottak száma 1588. Ezek a számok is mutatják, hogy a kazah egészségügyre komoly nyomás nehezedik.

„Külön kitért Tokajev a jelenlegi helyzetben az egészségügyi elletás javítására. Ennek érdekében megújítják a rendelők és a kórházak elavult infrastruktúráját, 50 százalékkal növelik a kórházi ágyak számát. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy az átlag életkort 75 évre tudják emelni”

Komoly gond a jelenlegi szociális helyzetben a lakhatás, ezért a kormány nemcsak a lakások építésére, hanem ezzel párhuzamosan a lakbér támogatásra helyezi a hangsúlyt. Így még az idén több mint 100 ezer család jut ilyen segítséghez. Ez 10-szerese az eddig támogatásban részesülőknek.

Az elnök külön kitért az államigazgatás reformjára. A jövő év végére 25 százaléklkal tervezik csökkenteni az ebben a szektorban alkalmazottak számát. Az államigazgatás vízfejjé nőtt létszámának leépítése, a digitalizáció elkerülhetetlen, ám 2021-re a 25 százalékos leépítés nagyon fájdalmas lesz. Ezt az átállást egyrészt megkönnyíti, hogy a járvány önmagában kikényszeríti a digitalizációt. Ugyanakkor ezt a leépítést az amúgy is nehéz szociális helyzetben kell levezényelni, amely nagyon komoly kihívás. Kérdés, hogy az állam mennyire tudja majd kezelni ezt a szociális helyzetet és megőrizni a társadalom nyugalmát.

Folytatódik a gazdaság szerkezeti átalakítása is, amelyben nagyobb hangsúlyt fektetnek a termelékenység fokozására, a modernizációra, az oktatásra, a zöld technológiák elterjesztésére.

„A gazdaság motorja a magánszektor, ezen belül is 2025-ig a GDP megtermelésében 35 százalékra kívánják növelni a kis- és közepes vállalkozások arányát. Ez a szektor a tervek szerint öt év múlva már 4 millió lakost foglalkoztat”

Az elnök tehát ebben a nehéz helyzetben a stabilitás fenntartása mellett sem mond le az ország modernizációjáról és a szerkezeti átalakításról. A pandémia közepette a központosítás sok esetben megkönnyíti a helyzet kezelését, ám közép- és hosszú távon a politikai rendszer és az államigazgatás rugalmasabbá tétele, decentralizálása növelheti a hatékonyságot. Ugyanígy a gazdaságban az olajipar mellett más ágazatok fejlesztése és a közepes vállalkozások helyzetbe hozása adja meg a stabilitást. Most az olajár leesése ezeket a lépéseket ki is kényszeríti.

„Rendkívül fontos és jó felismerés az ország kitettségének csökkentése. Az átalakuló világban ugyanis egy-egy ország versenyképességét alapvetően meghatározza, hogy mennyire képes az önellátásra”

Ezért nagyon fontos az ipari termelés felfuttatása és különösen a mezőgazdaság megerősítése. Az önellátás az ipar alapvető szemenseiben – például járműgyártás, IT szektor -, és az élelmiszer ellátásban stratégiai fontosságú. Ez a tényező egyre fontosabbá válik az új világban

„Mint ahogy helyes felismerés az is, hogy a víz kérdése a 21. században stratégiai kérdés. Különös tekintettel az olyan régiókra, mint Közép-Ázsia. Ebben a térségben ez fokozottan nemzetbiztonsági kérdés”

Összességében tehát elmondható, hogy az elnök helyzetértékelés reális, a célok között pedig olyan átalakítások felgyorsítása szerepel, amelyek középtávon egyértelműen erősítik Kazahsztán szuverenitását, versenyképességét. Most azonban a legfontosabb a társadalmi és gazdasági stabilitás fenntartása, a pandémia kezelése. Nagy kérdés, hogy a járvány elhúzódása mennyire emészti fel a forrásokat, és ez milyen hatással lesz a nagyszabású reformok végrehajtásának gyorsaságára.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.