„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Egyre kritikusabb helyzetben Ukrajna

2024. jan. 17.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Fordulóponthoz érkezett a lassan két éve tartó orosz-ukrán háború. Az ellentámadás kifulladása után az orosz erők átvették a kezdeményezést, Ukrajna pedig stratégiai védelembe megy át. Közben kezd megroppanni a Nyugat Kijev mögötti politikai kiállása, a pénzügyi segítség és a lőszerellátás egyre fogy, miközben Oroszországot a szankciók nem törték meg, a gazdaság pedig hadi üzemmódba állt át. Az idő tehát nem Kijevnek dolgozik, és a jelenlegi trend folytatódása mellett az egyre inkább magára maradó Ukrajna lassan minden tekintetben az összeomlás szélére sodródik. Kijev egyetlen reménye, hogy látványos katonai veresége a világrend átalakulására is kihatna, így a Nyugat nem engedheti meg, hogy teljesen elengedje Ukrajna kezét. A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.

„Így aztán ez a helyzet eleve feltételezi az ukrán sikerek elmaradását, és a jelenlegi frontvonalak megtartása is komoly kihívásnak tűnik. A kudarcok ráadásul tovább csökkentik a Nyugat kiállását Ukrajna mellett” #moszkvater

„Így aztán ez a helyzet eleve feltételezi az ukrán sikerek elmaradását, és a jelenlegi frontvonalak megtartása is komoly kihívásnak tűnik. A kudarcok ráadásul tovább csökkentik a Nyugat kiállását Ukrajna mellett”
Fotó:EUROPRESS/Handout/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE/AFP

Ukrajna akár néhány hónapon belül összeomolhat. Drámaian fogy az élőerő és a lőszer, a tartalékok pedig léptékekkel elmaradnak Oroszország lehetőségeitől. A népesség legalább négyszerese Ukrajnáénak, a GDP pedig 14-szerese. Az orosz gazdaság ráadásul a háború és a szankciók jelentette problémák ellenére is mintegy 3 százalékkal növekszik, míg az ukrán továbbra is mély válságban van, egyre égetőbb a káderhiány, miközben a frontra is százezres nagyságrendben kellene az ember. Az orosz katonai költségvetés hatszorosa annak, mint Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésekor volt, és a 2023-ashoz képest is kétharmaddal növekszik 2024-ben. Eközben Ukrajna léte alapvetően a látványosan gyengülő nyugati támogatásoktól függ. Enélkül összeomlik az állam, és a hadsereg sem képes még középtávon sem a háború folytatására. Árulkodó adat, hogy jelenleg az orosz csapatok ötször annyi (10 ezer) tüzérségi lövedéket lőnek el naponta, mint az ukránok.

„Az anyagháborúban tehát egyértelműen Oroszország áll győzelemre, ami pedig alapvetően meghatározza az ilyen jellegű konfliktusok végkimenetelét”

Ehhez jön még, hogy az orosz hátország nem csupán gazdasági értelemben stabilabb. Érezhető ugyan az aggodalom, ám a társadalom döntő többsége mellett lényegében még ma is „elmegy” a háború. Nem sikerült a lakosságot szembe fordítani a hatalommal, pedig a szankciók egyik célja kimondottan ez volt. Magát a háború ugyan az oroszok sem szeretik, ám elképzelhetetlennek tartják a vereséget. Putyin továbbra is széles körű támogatást élvez, és a márciusi elnökválasztáson várhatóan magabiztosan megszerzi majd az újabb hat évre szóló mandátumot. Eközben a Volodimir Zelenszkij iránt érzett bizalom látványosan csökkenni kezdett, és a katonai sikerek elmaradásával párhuzamosan mélyülnek a törésvonalak az eliten belül is. Mind jobban érződik a társadalom elfáradása is. Míg tehát Vlagyimir Putyin pozícióit megerősíti a választás, addig nem véletlen, hogy Volodimir Zelenszkij nem meri kiírni a szavazást. Annak ellenére, hogy szintén március végén lejár a mandátuma, a megújítás elmaradása pedig vélhetően gyengíti a legitimációját. Ez azonban még a kisebbik rossz, hiszen egy elnökválasztási kampány politikai értelemben alighanem végletesen megrendíthetné a hátországot.

„Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben a nyugati elemzők sora veti fel az összeomlás lehetőségét, és sürgeti Kijevet a tárgyalásokra”

Köztük az amerikai Quincy Institute for Responsible Statecraft vezető munkatársa, Anatol Lieven is. Mint a térséget jól ismerő neves brit elemző az intézet magazinjában megjelent tanulmányában fogalmaz, a katonai és gazdasági egyensúly e konfliktusban erősen Ukrajna hátrányára billent el, és minél inkább elhúzódik ez a háború, annál rosszabb helyzetben kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni Kijev. Az elemző megjegyzi, jelenleg nehéz elképzelni, hogy ezt a trendet sikerül látványosan megtörni, így Washingtonnak és Kijevnek azt ajánlja, a minél előbb kezdje el a tárgyalások Moszkvával. Hasonló következtetésre jut az amerikai külpolitikai magazinban Jack Detsch is, miután a jelenlegi helyzetet leírva megállapítja, hogy

„éppen az ukrán és a nyugati vezetés rémálma valósul meg. Az elemző úgy látja, az év végi, valamint az év eleji orosz légicsapások hatékonysága megmutatta Kijev egyre nyilvánvalóbb gyengeségét, és a keleti fronton kibontakozó hadműveletek, valamint a nyugati támogatás elbizonytalanodásának következményeként ukrán területveszteségeket helyezett kilátásba”

De ezt a forgatókönyvet erősíti az amerikai demokraták köreibe jól beágyazott washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) friss prognózisa is, miszerint orosz erők a következő hetekben fokozhatják erőfeszítéseiket a harkivi régióban annak érdekében, hogy elfoglalják Kupjanszk és Borova városát. Ezzel kiszorítanák az ukrán erőket az Oszkil folyó keleti partjáról a harkivi térségben és előkészítené a terepet a jövőbeli orosz offenzívához a Kupjanszk-Szvatove-Kreminna vonal mentén. Ugyanígy a télen elfoglalhatják az oroszok Avgyijivkát is.

„Nem könnyíti Ukrajna helyzetét a nemzetközi helyzet alakulása sem”

A világrend átalakulása közepette megnövekedő feszültség ugyanis egyre több konfliktust lobbant be, és mint az egész közel-keleti térséget destablizálódásával fenyegető gázai öldöklás kapcsán is látjuk, ezek a tűzfészkek egyrészt megosztják Amerika figyelmét, másrészt megmutatják a nyugati készletek behatároltságát. Ehhez jön még, hogy a 2024-es évben 76 választást tartanak – köztük olyan helyeken, így az Egyesült Államokban, az Európai Unióban vagy éppen Tajvanon -, amelyek közül több is közvetlen hatással lesz a globális folyamatok, benne az ukrajnai háború alakulására. Kijev szempontjából mindenek előtt a nyugati tömbön belüli, elsősorban az amerikai választások fontosak, hiszen mint látjuk, már a kampány is blokkolja a pénzügyi és katonai támogatás folytatását.

„Ráadásul az Ukrajna mögötti kiállást nemcsak a belpolitikai csatározások, hanem a társadalmak egyre látványosabb háborús fáradtsága is gyengítik”

S akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az erőviszonyok megváltozása az Egyesült Államokban, de Európában is további fordulatot hozhat a Nyugat Ukrajnát érintő politikájában. Mindenek előtt Donald Trump győzelmére kell gondolni, amely még tovább mélyítené Kijev gondjait. E tekintetben is Moszkvának kedvez az idő, hiszen Ukrajna az amerikai választásokig a kampány miatt nem kaphat igazán komoly támogatást, ezután pedig az eredmény kedvezőtlen alakulása közelítheti a kapitulációt. A jelenlegi trendeket látva a Kreml a Bankovánál jóval nyugodtabban várhatja a globális hangulat alakulását, közben a felőrlő stratégiával gyengíti Ukrajnát, így még akkor is kedvezőbb helyzetben ülhet majd le egyszer tárgyalni, ha 2024 során nem indít elsöprő támadást.

„Kijev igazából abban bízhat, hogy látványos katonai veresége a világrend átalakulására is kihatna, így a Nyugat nem engedheti meg, hogy teljesen elengedje Ukrajna kezét”

Így az amerikai republikánusok sem blokkolhatják a támogatásokat, hiszen ezt egy idő után a demokraták visszafordíthatják, és Amerika nagyságának rombolásával, érdekeinek semmibe vételével vádolhatják Trumpékat.

Egyértelmű, hogy Ukrajna „játékban maradása” szempontjából kulcsfontosságú a nemzetközi helyzet, az egyes országokon belül a legfőbb támogatók pozícióinak, ezzel összefüggésben a katonai és pénzügyi támogatásoknak az alakulása. E tekintetben a 2023-as év határozottan romló tendenciát mutatott, ami részben már azzal magyarázható, hogy a kezdeti hőfokon nem lehet a végsőkig fenntartani az Ukrajna ügye melletti kiállást. Ráadásul ez a lelkesedés elejétől fogva a leginkább a retorikában mutatkozott meg, a gyakorlatban az időben előre haladva egyre inkább cinizmussal vegyült, és igazából a raktárak, a régi készletek kisöpréséig volt igazán látványos, aztán az ukrán győzelem lehetőségének távolodásával már drámaian megcsappant. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a kezdeti 4-5 milliárd dolláros havi támogatás 2023 végére havi 200-250 millió dollárra csökkent. Ahogy a Nyugat megértette, hogy értelmetlen milliárdokat önteni Ukrajnába, Oroszországot ezzel nem lehet kifektetni, Kijev csupán a kapituláció elkerüléséhez elegendő támogatást kapott.

„Az Ukrajnának szánt segélyek augusztus és október között 2022 azonos időszakához képest közel 90 százalékkal csökkentek”

A legjobb és legvalószínűbb esetben ennek a tendenciának a folytatódására lehet számítani 2024-ben is. Ukrajnának közben az év folyamán 37 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy ne váljon fizetésképtelenné. Tehát nem csupán a katonai segítséggel kell számolni, hanem az állam összeomlásának elkerülése is súlyos nyugati milliárdokba kerül.

Ez utóbbi egyre inkább az Európai Unió feladata lesz, míg a katonai támogatás mindenek előtt Amerikától függ a továbbiakban is. Már csak azért is, mert Európában már lényegében kimerültek a készletek, a hadiipar felpörgetése pedig 2025 előtt nem nagyon hozhat eredményeket. Ukrajna számára így 2024-ben a tét a túlélés lesz, hiszen már messze nem csak a Nyugat támogatások melletti politikai eltökéltsége a kérdés, hiszen ehhez jelentős mértékben hiányoznak már a képességek is.

„Így aztán ez a helyzet eleve feltételezi az ukrán sikerek elmaradását, és a jelenlegi frontvonalak megtartása is komoly kihívásnak tűnik. A kudarcok ráadásul tovább csökkentik a Nyugat kiállását Ukrajna mellett”

S egyelőre nem nagyon látszik, hogy lehet ebből az ördögi körből kitörni. Kijevnek ugyanis nincs B terve a nyugati támogatások elmaradására. Hogyan is lehetne? Erre persze nem gondoltak az ukránok, amikor a kezdeti sokk után egyre inkább belelovalták magukat a háború folytatásába, a Nyugat pedig az eredeti orosz tervek összeomlását követően vérszemet kapott, és azt gondolta, hogy rapid módon lerendezheti egy időre az orosz kérdést. Ahogy az oroszok, úgy a nyugatiak is elszámolták magukat, az elhúzódó anyagháborúhoz pedig Moszkva láthatóan jobban és gyorsabban alkalmazkodik.

„Ebből a háborúból azonban nem lehet olyan egyszerűen kilépni”

Ezt az ismert amerikai elemző, George Friedman úgy fogalmazta meg, hogy a háborúnak vége, de senki sem tudja, hogyan kell abbahagyni a harcot. De azért sem lehet csak úgy leállni, mert még egyik közvetlenül vagy közvetetten érintett fél sincs igazán közel a kitűzött céljaihoz. Ezért ezt a háborút egyelőre folytatni kell, így a Nyugatnak meg kell akadályozni Ukrajna összeomlását, míg Oroszország épp erre vár. Így természetesen fennáll annak a lehetősége – sokan így gondolják -, hogy az ukrán erők néhány hónapon belül végletesen meggyengülnek, sokkal valószínűbb ugyanakkor a jelenlegi patthelyzet fennmaradása, a lassú orosz felőrlés folytatódása. Ez a stratégia legkorábban az év vége felé hozhatja kilátástalan helyzetbe Kijevet. Ennek a kilépésnek az előkészítése már folyik, ám még mindenki abban bízik, és abban is érdekelt, hogy a jelenleginél jobb pozíciók mellett fagyaszthatja be a konfliktust.

„Addig is a támogatások későbbi felpörgésének reményében az ukrán hadsereg védekezésre rendezkedik be, beveszi magát a városokba, és megpróbálja minél inkább lelassítani a keleti fronton az orosz előrenyomulást, emellett időt nyer az új védvonalak kiépítéséhez”

Ellentámadásra nincs esélye, és a legnagyobb gondot a következő hónapokban az egyre égetőbb lőszer hiány mellett a légvédelem túlterhelése, gyengülése, a mind nyomasztóbbá váló orosz légi fölény, az élőerő pótlása – ennek a stratégiának ez a kulcsa -, valamint a morál fenntartása jelenti majd. Emellett – mint azt már az elmúlt hetekben a Krím, Donyeck és Belgorod elleni támadások is mutatták – az orosz hátországot és az utánpótlási vonalakat célzó, ha kell, a civileket sem kímélő rakéta csapásokkal, valamint diverzáns akciókkal próbálja mindenek előtt fenntartani a nemzetközi figyelmet.

„Bár vannak még olyan elemzők, akik szerint a nyugati támogatások felpörgetésével 2025-ben ezt az Ukrajna szempontjából egyértelműen negatív trendet még meg lehet fordítani, a kérdés inkább az, hogy Kijev mikor és milyen kondíciók mellett lesz kénytelen leülni az orosz féllel”

A jelenlegi folyamatok mellett a konfliktus befagyasztására az erőviszonyok ismeretében nem meglepő módon kedvezőbb orosz tárgyalási pozíciók mellett a legkorábban 2024 őszén, de inkább 2025 folyamán kerülhet sor. Az időzítésben a fronthelyzet alakulása mellett a globális erőviszonyok változása, és egyes országokban a belpolitikai kényszer is fontos szerepet játszik majd.

(A cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Mi a véleménye a napokban megjelent BILD cikkről, amiben 300 ezer NATO katona bevetéséről beszélnek?

    • NATO-orosz ütközés nem lesz. Ez csak egy gyakorlat anyaga, ily módon szokásos anyag.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Egyre inkább totálissá válik az ukrajnai háború

2026. nov. 19.
Egy ukrán kombinált rakéta- és dróntámadás következtében összeomlott Krímet Oroszországgal összekötő stratégiai híd egyik, 227 méter hosszú ...

Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

2026. nov. 19.
Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

Németország új világháborút erőltet

2026. nov. 16.
Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater