//Egy furcsa minszki rajtaütés képei
A lakáson belüli kockákon Andrej Zelcer IT-menedzser vadászfegyverrel a kézben várja az ajtót kívülről betörő kágébéseket #moszkvater

Egy furcsa minszki rajtaütés képei

MEGOSZTÁS

Furcsa videó terjed az interneten. A felvételen egy minszki házkutatás látható két szemszögből. A lakáson belüli kockákon Andrej Zelcer IT-menedzser vadászfegyverrel a kézben várja az ajtót kívülről betörő kágébéseket. Az ő ügyködésüket egy másik kameraállásból látjuk. A lakásba behatolók tűzharcba keverednek Zelcerrel, amelyben a KGB egyik munkatársa és az IT menedzser meghal. A felvétel azonban kérdések sorát veti fel a nézőben.

A lakáson belüli kockákon Andrej Zelcer IT-menedzser vadászfegyverrel a kézben várja az ajtót kívülről betörő kágébéseket #moszkvater
A lakáson belüli kockákon Andrej Zelcer IT-menedzser vadászfegyverrel a kézben várja az ajtót kívülről betörő kágébéseket

A lövöldözésbe torkolló házkutatás felvételét a belarusz állami csatornák kezdték el terjeszteni. Az operatív csoport házkutatásra érkezett egy jól szituált, mint utóbb kiderült, ellenzéki érzelmű IT menedzserhez, akit terrorizmussal összefüggésbe hozható tevékenységgel gyanúsítottak. Az első kérdés, ami a képeket látva felmerül az emberben, a hatóságok amatőrizmusa. Ezzel együtt persze az is, hogy minden ilyen rajtaütésről készül-e felvétel.

„Laikus szemlélő is megállapíthatja, hogy egy terrorizmussal gyanúsított delikvenst nem így kell meglátogatni. Mintha a hatóságok sem hittek volna a vád komolyságában”

Főképp azután furcsa ez az elővigyázatlanság, hogy a bent lévők nem nyitnak ajtót. De nézzük előbb a felvételeket. A 26. másodpercben látjuk belülről a lakást, ahol fegyverrel a kezében várja a behatolókat a 31 éves Andrej Zelcer. A kamera rögzített, hiszen a kép stabil, nem remeg. Közben a tévé képernyőjében visszatükröződve látszik, hogy telefonnal más is felveszi a történteket. A tudósításokból kiderül, hogy Zelcer felesége, akit a kágébések letartóztattak. Azzal vádolják, hogy részt vett hivatalos személy meggyilkolásában. A hivatalos verzió szerint Zelcer és a felesége azért vették fel telefonra a behatolást, hogy felhívják magukra a világ figyelmét. Ez a felvétel azonban nem került nyilvánosságra, a hatóságoké viszont igen.

„Ezen a kágébésekre lövöldöző személynek csak a keze látszik. Ha látnánk a feleség által készített felvételt is, egyértelműen bebizonyosodhatna, hogy Zelcer lőtt a házkutatásra érkezőkre. A hatóságok nem ezt tették, így az a gyanú merülhet fel, hogy valamit nagyon nem akarnak megmutatni”

Újabb furcsaság, hogy a belső felvételen a 36. másodpercig egyértelmű, hogy az ablak szorosan be van függönyözve. Ez tükröződik a tévé képernyőjében. Aztán az 55. másodpercben már nincs függöny az ablakon, egy hölgy a lövöldözés közben pedig lassan kinyitja az ablakot.

A lakáson kívül készült felvétel is tartalmaz furcsaságokat. Így például rögtön szembetűnik, hogy az operatív csoport civilben van. Úgy néz ki, és úgy is viselkedik, mint egy szedett-vedett társaság. Egy – ahogy a jelentésekben áll – különösen veszélyes bűnöző letartóztatásához furcsa ez az öltözet. Az pedig végképp érthetetlen, hogy ilyen esetben miért nem volt a terrorelhárítókon golyóálló mellény, speciális védőfelszerelés. Miért nem olyan egyenruhában érkeztek, amelyben azonnal azonosítani lehet őket? Miért nem volt náluk géppisztoly?

„Aligha így kell <meglátogatni> egy veszélyes terroristát!”

A Lengyelországból sugárzott ellenzéki Belsat csatornán Oleg Talercsik volt ügyész azt is felveti, hogy az operatív csoport az ilyen esetekre vonatkozó előírások szinte mindegyikét megsértette. Nemcsak a védőöltözet hiányáról van ugyanis szó, hanem arról is, hogy ilyen esetben felmérik a terepet, tisztában vannak a lakás alaprajzával. Nem szerencsétlenkednek fél órán át az ajtó betörésével, hanem behatolnak – ha kell – az ablakon. Ellenőrzik azt is, hogy van-e a gyanúsítottnak fegyvere. Ehhez elég lett volna megnézni a „veszélyes terrorista” Instagram profilját. Zelcernek volt a vadászpuskára hivatalos engedélye. A szakértők szerint egy IZS-27-es sport-vadászfegyverről van szó, amelynek a használatakor a cső végén füst keletkezik. A felvételen ez nem látható.

„Egy szó, mint száz, eleve érthetetlen, hogy egy ilyen több sebből vérző rajtaütés felvételét miért tették közzé”

Főképp úgy, hogy felmerül annak a gyanúja, hogy a felvétel összevágott. Ha így van, mit akartak eltitkolni ezzel a felvétellel? S a kérdések sorát még folytathatnánk, hiszen úgy abszurd ez a történet, ahogy van.

Kelet-Európa „Szilícium-völgye”. A belarusz IT szektor jó példája annak, amikor egy viszonylag zárt rendszerben megerősödik a középosztály, és a megnövekedett gazdasági erejét politikai tőkére akarja konvertálni. Így a Minszk melletti „Szilícium-völgy” vezetője Szergej Cepkalo is elnökjelölt akart lenni, végül emigrációba kényszerült. A szféra mintegy 100 ezer dolgozója közül pedig tavaly augusztus 9. után sokat az utcákon tüntettek. Aztán a szektort még inkább megrogyasztotta az internet kikapcsolása, lassítása. A cégek közül sokan azonnal külföldre tették át a székhelyüket. Az IT szférában dolgozók mintegy 70 százaléka pedig külföldi munka után kezdett el nézni.

„Tehette, mert a belarusz IT-szakemberek Litvániától Lengyelországon és Nyugat-Európán át Oroszországig rendkívül kapósan”

A tech szektor fejlesztése állami prioritás, 2017 decemberében külön programot indított erre az állam. Az eredmény egyértelmű. Az informatikai szektorban dolgozók 100 ezres száma nemzetközi mércével is magasnak mondható egy 10 milliós országban. Az egyik legismertebb belorusz startupot biztosan mindenki ismeri. Legfeljebb azt nem tudja, hogy innen indult. A Viber chatalkalmazást belarusz alapítója 900 millió dollárért adta el a Rakuten japán vállalatnak még 2014-ben. Hiába volt a két cégalapító egyike minszki, és ült ott a fejlesztő csapat, a cég ciprusi bejegyzésű. A két társalapító Izraelben találkozott, és onnan szerezték a kezdőtőkét. A példa azonban hamar ismeretté tette a startupokat a belorusz fejlesztők és fiatalok körében.

„Belarusz programozók fejlesztették a World of Tanks számítógépes játékot is”

Az informatikai cégek között nem csak startupok vannak. A New York-i tőzsdén jegyzett, mintegy 2,3 milliárd dollár forgalmú EPAM Systems szintén belorusz alapítású. Az EPAM az egyik a zászlóshajó cég a minszki High Tech Park-ban, ami már egymilliárd dollár IT szolgáltatást exportál évente. Főként programozási szolgáltatást végző cégekre kell gondolni, akik nagyvállalatoknak dolgoznak. A jó ár-érték arány pedig nagyon kelendő, a megrendelőket nem nagyon érdekli az ország nemzetközi politikai megítélése. Igaz, a fenti példa jól illusztrálja azt is, hogy mi a legfőbb akadálya annak, hogy a belarusz IT-szektor tovább szárnyaljon.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.