//Eddig hasít a Kreml pártja
„A hatalomnak ezért egyáltalán nem érdeke a magas részvételi arány. Ha ez eléri a 60 százalékot, az egyértelműen a protest hangulat jele lesz” #moszkvater

Eddig hasít a Kreml pártja

MEGOSZTÁS

Oroszország túl van a járvány helyzet miatt először három naposra nyújtott szavazás első napján. A parlamenti mellett több helyen tartanak regionális és helyi választásokat is. Az első nap az állami szférában dolgozók voltak a legaktívabbak, így nem meglepő, hogy magasan a legjobb eredményt a hatalom pártja, az Egységes Oroszország érte el.

„A hatalomnak ezért egyáltalán nem érdeke a magas részvételi arány. Ha ez eléri a 60 százalékot, az egyértelműen a protest hangulat jele lesz” #moszkvater
„A hatalomnak ezért egyáltalán nem érdeke a magas részvételi arány. Ha ez eléri a 60 százalékot, az egyértelműen a protest hangulat jele lesz”
Fotó:EUROPRERSS/Natalia KOLESNIKOVA/AFP

Hosszú sorok kígyóztak sok helyen a szavazásra kijelölt helyiségek előtt Oroszország nagyobb városaiban. Szokás szerint szólt a zene, néhány helyen katonai zenekar szórakoztatta a nagyérdeműt, néhol táncra is perdültek. Mert Oroszországban az idősebb generációk ünnepként élik meg a választást. S most ez az ünnep három napig tart. Az idősebbek még megszokásból mennek szavazni, az állami vállalatoknál dolgozók pedig úgy érzik, hogy el kell menniük. Tegyük hozzá, nem alaptalanul. Volt, ahol semmit sem bízva a véletlenre, szervezetten el is vitték szavazni a munkásokat.

„Az első napon tehát többségében a költségvetési szférában dolgozók járultak az urnákhoz. Miért ne, gondolták, ha ezt a kötelező, vagy legalábbis elvárt kört letudhatják munkaidőben is”

A választási bizottság adatai szerint az első napon a választásra jogosultak 16,85 százaléka adta le a szavazatát.  A különböző Telegram csatornákon a szakértők is közel 20 százalékosra teszik eddig a részvételi arányt. (A második nap után 31,5 százalékos lett az arány, s ez elég alacsony részvételt jelez.) A legtöbben Csukotkán, Csecsenföldön és Tuvában, míg arányaiban a legkevesebben Moszkvában (23 százalék) és Szentpéterváron (12 százalék) mentek el már az első nap szavazni. Rendkívül népszerű a hét régióban lehetőségként felkínált elektronikus szavazás, amelyre az itt élő 16 millió potenciális szavazásra jogosult állampolgárból 2,6 millióan jelentkeztek be. Már az első napon 40 százalékuk le is adta a voksát, míg Moszkvában  58 százalék ez az arány. A távszavazást népszerűsítendő, a fővárosban 10 egyszobás lakást és 100 személygépkocsit sorsolnak ki az ily módon szavazók között. Elektronikusan adta le a voksát már az első napon az önkéntes karanténba vonult Putyin elnök is.

Elemzők e számokat nézve megjegyzik, hogy nagyjából ekkora mozgósításra képes a hatalom. De vannak helyek, ahol a helyi adminisztráció mindig rendesen túlteljesít. Így Tuvában már az első nap 40 százalékos volt a részvételi arány, és majdnem ennyi Csecsenföldön is. Szergej Sojgu szülőföldjén az Egységes Oroszország a kiszivárgott információk alapján 82 százalékon áll, Kadirov azonban ismét a csúcsra tört, és a csecseneknél a hatalmi párt már 97 százalékos eredményt mondhat magáénak, de Dagesztán is csak egy százalékkal marad el ettől.

„Összességében az Egységes Oroszország a Telegram csatornákon terjedő, exit pollokra alapozó  hírek alapján 50 százalékon áll, míg a kommunisták 20, Zsirinovszkijék 11, az Új emberek 9, az Igazságos Oroszország- Patrióták-Az igazságért koalíció 5 százalékot szerzett, a többiek pedig a bejutási küszöb alatt vannak”

Ehhez az elemzők hozzáteszik, hogy a hatalmi párt keményen bekezdett, de lényegében kimerítette mobilizálási tartalékát, és a hét végén nagyobb számban járulnak majd az urnákhoz a protest szavazók. Feltűnő az Új emberek nevű, újonnan alakult párt dinamikus indulása, s mint a szakértők megjegyzik, a sokak által a dumába várt erő néhány helyen 22 százalékot is szerzett. A várakozásoknak megfelelően szerepel, és a bejutási küszöb határán egyensúlyoz a parlament legkissebb pártja, a két patrióta erővel összeállt Igazságos Oroszország.

„Az eddigiekből az látszik, hogy az Egységes Oroszország magabiztosan megszerzi az abszolút többséget, a kétharmad azonban a következő két nap dől el. A protest hangulat első számú kedvezményezettjei a kommunisták, a duma pedig maradhat négypárti, de kiegészülve az Új emberekkel lehet ötpárti is”

S bár a külföldi sajtó szinte csak Navalnijék úgynevezett okos szavazásával foglalkozik, egyelőre nem úgy tűnik, hogy ezzel a módszerrel meg lehet akadályozni, hogy a hatalmi párt abszolút többséget szerezzen. A Kreml biztosra ment, és a Nyugat kedvenceit és támogatottjait már el sem engedte indulni, az „okos szavazást” segítő appot pedig nyomatékos kérésére Oroszország területén a Google és az Apple is elérhetetlenné tette. De a tisztán látás kedvéért tegyük mindehhez hozzá, hogy máshol sem szeretik a külföldről támogatott politikai erőket. Mint ahogy az is egyértelmű, hogy Navalnijék hatalmi nyomás nélkül sem számíthatnának átütő eredményre, de azért megnehezítenék az Egységes Oroszország dolgát.

A protest hangulat ugyanis egyértelműen erősödik, és ezt a legjobban a kommunisták és az Új emberek szereplése mutatja. Elképzelhető az is, hogy az egyes helyeken Észak-Koreára emlékeztető eredményeket, és általában az Egységes Oroszország támogatottságát látva a rendszerrel elégedetlenek az elkövetkező két napban aktivizálják magukat, és ez módosít majd a jelenlegi arányokon.

„A hatalomnak ezért egyáltalán nem érdeke a magas részvételi arány. Ha ez eléri a 60 százalékot, az egyértelműen a protest hangulat jele lesz”

A várakozásoknak megfelelően meglepetésre tehát továbbra sem nagyon lehet számítani, a részvételi arányból, a hatalmi párt eredményéből és egyéb apró jelekből azonban következtetni lehet majd az országban uralkodó hangulatra, és a rendszer valós támogatottságára is.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.