„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Dúl az orosz-amerikai urán háború

2024. nov. 26.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Válaszul az amerikai importkorlátozásra Oroszország a napokban ideiglenes korlátozásokat vezetett be a dúsított urán Egyesült Államokba irányuló exportjára. Oroszország rendelkezik a világ urándúsítási kapacitásának mintegy 44 százalékával, és az amerikai atomenergetikai hivatal adatai szerint az Egyesült Államok nukleáris üzemanyag importjának mintegy 35 százaléka Oroszországból származott.

„A Roszatom a világ vezető uránszállítói közé tartozik, és stratégiáját a globális nukleáris ipar támogatására építi, amely partnerségen és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásán alapul” #moszkvater

„A Roszatom a világ vezető uránszállítói közé tartozik, és stratégiáját a globális nukleáris ipar támogatására építi, amely partnerségen és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásán alapul”
Fotó:EUROPRESS/Sameer Al-DOUMY/AFP

Joe Biden elnök még májusban írta alá az orosz dúsított urán behozatalára 2024–2027 között vonatkozó korlátozást, illetve 2028-tól tilalmat, azzal a meghagyással, hogy ellátási zavarok esetén ez alól felmentést adhat ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormány szeptemberi ülésén adott utasítást a stratégiai nyersanyagok külföldi piacokra szállításával kapcsolatos korlátozási lehetőségek elemzésére.

„Az orosz tilalom konkrétan a dúsított uránnak az Egyesült Államokba, vagy az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó személyekkel kötött külkereskedelmi szerződések alapján történő kivitelére vonatkozik”

Kivételt képeznek a Szövetségi Műszaki és Exportellenőrzési Szolgálat által kiadott egyszeri engedélyek alapján történő szállítások. Dmitrij Peszkov egyértelműen szimmetrikus válaszlépésről beszélt, amely alól mentesülnek az orosz érdekeket szolgáló esetek. Reagált a Roszatom is, logikus és tervezett tükör válaszként értékelve a döntést. A holding közleményében még megjegyezte, hogy a Roszatom az összes többi országot érintő szerződését teljesíti.

Az urán háború inkább sújtja az Egyesült Államokat és a Nyugatot, mint Oroszországot, amely a „globális Dél” országaival működik együtt az atomenergetikai fejlesztésekben, ami felvevőpiacként is jelentkezik már középtávon az urán termékek vonatkozásában.

„Lényegében ez egy válaszlépés az amerikai korlátozásokra, miután Washington májusában szankciót vezetett be az orosz urán importjára, amely 2028-ig korlátozza az orosz dúsított urán importot az amerikai energia vállalatok részéről, illetve ettől az évtől kezdve teljes tilalmat vezetnének be az importra”

Az orosz kormány lényegében különleges engedélyezési rendszert vezet be, amely lehetővé teszi orosz urántermékek szállítását az amerikai vásárlók számára. Az orosz urán szállítása más országokba változatlanul folytatódik, az ügyfelekkel egyeztetett feltételek mellett, a vonatkozó törvények és előírások betartásával. Ez az intézkedés nem érinti Oroszország hosszú távú kapcsolatait a közel-keleti, ázsiai, latin-amerikai és európai partnerekkel.

„A Roszatom a világ vezető uránszállítói közé tartozik, és stratégiáját a globális nukleáris ipar támogatására építi, amely partnerségen és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásán alapul”

Az Egyesült Államok volt az, amely a szakértői figyelmeztetések ellenére kinyitotta Pandora szelencéjét az iparág korlátozásával, destabilizálva a globális piacot, ami kereskedelmi konfliktusokat váltott ki. Szakértők szerint az eszkaláció kezelhető a Roszatom számára, a nyugati vállalatok viszont jelentősen érezni fogják a hatást. Ivan Sascha Sheehan, a Baltimore-i Egyetem professzora már figyelmeztetett erre 2023 februárjában. https://nationalinterest.org/feature/why-russia%E2%80%99s-nuclear-sector-safe-sanctions-206227.

„Az orosz uránra vonatkozó amerikai korlátozások megzavarják a globális uránpiaci egyensúlyt, megemelve a nukleáris üzemanyagok árát”

Többek között az észak-amerikai fogyasztóknak is megnövekedett költségekkel kell szembenézniük, mivel az Egyesült Államoknak nincs olyan szintű dúsított urán előállítási kapacitása, ami elegendő lenne a szükségleteinek kielégítésére.

A nemzetközi kereskedelem bevett elveinek figyelmen kívül hagyásával Washington veszélyezteti a globális energetikai fejlesztési terveket, évekkel lassítva az új reaktor projekteket. Ezek a reaktorok kritikus fontosságúak az energiarendszer hatékonysága szempontjából, különösen a mesterséges intelligencia terjedése miatti növekvő energiaigények miatt. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, és nettó nulla kibocsátású energiára tervezett átállás a piac geopolitikai széttagoltságától is szenved, ami negatívan befolyásolhatja a zöld technológiákba való befektetések ütemét és a beruházásokat.

„Oroszország számára a helyzet nem kritikus. Az elmúlt években Moszkva aktív együttműködést alakított ki ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal, ahol jelentős a népességnövekedés és a gazdaságuk is bővül”

2023-ban hat új atomerőművi blokk építése indult világszerte. Öt Kínában (Haijang 4. blokk, Lianjiang 1. blokk, Lufeng 6. blokk, Sanmen 4. blokk és a Hszudabao 1. blokk), egy blokk építése pedig Afrikában (El Dabaa 3. blokk. Egyiptomban egyébként összesen négy blokk épül).

„A világszerte megvalósuló 63 atomerőművi blokkból 53 olyan országban található, amely ország a mai geopolitikai környezetben oroszbarátnak tekinthető”

Ez az elmozdulás tükrözi a nukleáris energiával kapcsolatos gazdasági tevékenységet, amely jelenleg az úgynevezett globális Délen összpontosul, amelynek országaival Oroszország konstruktív kapcsolatokat ápol.

„Jelenleg csak egy új atomerőmű épül az Egyesült Államokban, a Bechtel közepes teljesítményű demonstrációs atomerőműve Wyomingban, mintegy 500 MW teljesítménnyel”

Amerikában nincsenek nagyszabású kormányprogramok az atomenergia fejlesztésére, és a következő évtizedben sem várhatók ezért jelentős eredmények.

A méltányos kereskedelem elvei mellett elkötelezett országok egyértelmű előnyökhöz jutnak, javítva helyi energia piaci pozíciójukat, és erőforrásokat allokálva a nukleáris energia jövőbeli fejlesztéséhez a jelenlegi és tervezett orosz uránszállítások révén.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.
Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK