//Dodon vagy Sandu?
A moldovai elnökválasztás első fordulójában vezető Igor Dodon egy kampányeseményen integet híveinek Chisinauban 2020. november 13-án #moszkvater

Dodon vagy Sandu?

MEGOSZTÁS

Kiélezett versenyben dőlhet el az elnöki cím Moldovában. Az esélyesebb az első fordulót meglepetésre megnyerő nyugatos ellenzéki Maia Sandu, az inkább Oroszországhoz húzó jelenlegi államfő Igor Dodont azonban még nem lehet leírni. A kampány jól megmutatta az ország megosztottsága, az elit korruptsága mellett azt is, hogy a Nyugat itt is mindent megtesz az orosz befolyás visszaszorítására.

A moldovai elnökválasztás első fordulójában vezető Igor Dodon egy kampányeseményen integet híveinek Chisinauban 2020. november 13-án #moszkvater
A moldovai elnökválasztás első fordulójában vezető Igor Dodon egy kampányeseményen integet híveinek Chisinauban 2020. november 13-án
Fotó:EUROPRESS/Evgeny Odinokov/Sputnik

Ahogy 2016-ban, úgy most is Igor Dodon és Maia Sandu csap össze az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. Ám nemcsak ellenfelek voltak, hanem tavaly együtt buktatták meg, majd szorították ki Moldovából is a politikai életet egy évtizedig uraló oligarchát Vladimir Plahotniucot. Pártjaik, a szocialisták valamint a Cselekvés és szolidaritás ezután rövid ideig együtt kormányoztak, aztán Dodonék borítottak, és ismét a már Plahotniuc nélküli demokratákkal álltak össze és kormányoznak jelenleg is. Ezzel lett vége Sandu miniszterelnökségének, így nem csoda, ha a revánsra készül. A két jelölt tehát szövetségesként és ellenfélként is ismeri egymást, a világ szemében azonban inkább az oroszbarát és a nyugatos irány jelenlegi képviselőiként jelennek meg.

„Dodon kiáll az Oroszországhoz és az Eurázsiai gazdasági Unióhoz fűződő kapcsolatok fejlesztése mellett, és Moldovát katonai blokkokon kívüli országként szeretné megtartani”

„Nem kell nekünk a NATO! Nem engedem a fiainkat geopolitikai játékokban felhasználni” – fogalmazott. Oroszbarátként tartják nyilván, ám pontosabbak vagyunk, ha úgy jellemezzük, mint aki egyensúlyt tartana a geopolitikai szereplők között. Ez azonban a jelenlegi megosztottságban és földrajzi helyzetben valóban azt jelenti, hogy közelebb áll Moszkvához. Dodon emellett kiáll a hagyományos értékek mellett, és megbékélne a szeparatista Dnyeszteren túli Köztársasággal.

„A Világbank tanácsadójaként induló Sandu klasszikus nyugatos politikus, aki Moldova euroatlanti integrációjának a híve”

Mint fogalmazott, komolyan elbeszélgetne Moszkvával arról, hogy vonja ki a békefenntartóit a Dnyeszteren túlról. Oktatási miniszterként pedig komoly szerepe volt abban, hogy az orosz nyelv már nem kötelező tantárgy az iskolákban. Legfőbb kampánytémája a korrupció elleni harc volt.

A két forduló között a két jelölt kiemelten foglalkozott egymás lejáratásával. Sandu például kijelentette, hogy Dodonnal ő nem vitázik, hiszen ellenfelének csak az ügyészséggel lehet dolga. Ott aztán vitázhat. Bemutatott egy videót, amelyen Dodon egy zacskót kap Plachotniuctól. Sandu szerint a zacskóban csak nagy mennyiségű pénz lehetett. A jelenlegi államfő erre azzal vádolta Sandut, hogy szavazatával támogatta az „évszázad rablását”, amikor egymilliárd dollárt sikkasztottak el az ország három fő bankjából. Ő is bemutatott egy videót, amelyen ellenfele megszavazza a kormánynak az „ügyletet” lehetővé tevő határozatát.

„Az első forduló eredményei meglepően és érdekesen alakultak”

A Moldován belül leadott szavazatoknak Dodon 36, míg Sandu 31 százalékát kapta. Az ellenzéki politikus azonban megszerezte a külföldön leadott 150 ezer voks – ez az választók 12 százaléka – döntő többségét. Így összességében Sandu meglepetésre 36 százalékkal győzött a 32 százalékot szerző Dodonnal szemben. Persze, az első forduló sem zajlott le botrány nélkül. Külföldön a moldáv vendégmunkásokat szállították ingyen a szavazókörökhöz, miközben a Dnyeszteren túlról érkezők számára Moldovában kijelölt szavazóhelyiségeket az ellenzéki aktivisták blokád alá vették.

„Az első forduló igazi meglepetése Renato Usatîi 17 százalékos eredménye, így Belci polgármesterének hívei dönthetik el az elnöki poszt sorsát”

Ideológiai értelemben  Usatîi közelebb áll Dodonhoz, éveken át bírálta a nacinalistákat és szorgalmazta május 9. megünneplését. Négy éve az elnökválasztáson is a jelenlegi elnököt támogatta. Most mégis Sandu támogatására szólította fel a híveit. Az már kérdéses, hogy mennyien követik ezt a felszólítást. Sokak szerint e pálfordulást az magyarázza, hogy közben 500 milliárd rubeles kárt okozó, bűnszövetkezetben elkövetett valuta bűntett miatt Oroszországban letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Kettejük versenyében a négy kiesett nyugatos jelölt 7 százaléknyi voksait is biztosan Sandu söpörheti be, míg Dodon bizton számolhat a Șor nevű kis oligarchikus képződmény nevében indult Violeta Ivanova 6,4 százalékos táborával. A pártot a már említett 1 milliárdos csalással vádolt, jelenleg emigrációban élő bankár vezeti.

„A második forduló előtt tehát rendkívül feszült a hangulat, szoros eredmény várható, és a vereséget egyik fél sem fogja elismerni ”

Sanduék már az első forduló előtt is csalást kiáltottak, és utcára hívták a híveiket, aztán meglepetésre győztek, így az utcai tiltakozás elmaradt. Az ellenzéki politikus még szeptemberben levelet írt az EU külügyi képviselőjének, amelyben arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy Dodon meg fogja hamisítani az eredményeket. Ez a „színes forradalmakat” előkészítő technológia most visszafelé sült el, ám ne legyen kétségünk afelől, hogy Sandu az utcán és a nyugati követségeken próbál majd győzni, ha a választásokon nem sikerül. De most már Dodon is az utcára hívja a híveit vereség esetén.

„Az esélyesebb most már az első fordulóban aratott meglepetésszerű győzelmével pszichológiai előnyhöz jutott Sandu, ám a verseny biztosan kiélezett lesz”

Dodonnak ugyanis sok elemző szerint nagyobbak a tartalékai. Az ő hívei voltak az első fordulóban a legkevésbé aktívak, és megfelelő mozgósítással több szavazatra számíthat a két héttel ezelőttinél az Oroszországban dolgozók és a Dnyeszteren túliak körében is. A végeredmény tehát egyelőre bizonytalan. Az azonban biztosnak tűnik, hogy bárki is győz, a politikai feszültség a következő hónapokban megnövekedik Moldovában. Egyrészt a vesztes az utcán próbál elégtételt venni, másrészt győzelme esetén Sandu előrehozott választások kikényszerítésével a kormányváltást is szeretné elérni. Ám mivel Moldova politikai berendezkedésében a parlament erősebb az elnöknél, Sandu pártjának pedig csak 15 mandátuma van a 101 fős képviselőházban, így az utca nyomásával érhet célt.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.