//Dobogón az oltásban a lengyelek
„Eddig Lengyelországba 1,06 millió dózis érkezett, ami lakosság arányosan is majdnem a duplája annak, mint Magyarországra” #moszkvater

Dobogón az oltásban a lengyelek

MEGOSZTÁS

Németország és Olaszország után Lengyelországban adták be a legtöbb oltást az Európai Unióban. Igaz, volt is miből, hiszen eddig Lengyelországba 1,06 millió dózis érkezett, ami lakosság arányosan is majdnem a duplája annak, mint Magyarországra.

„Eddig Lengyelországba 1,06 millió dózis érkezett, ami lakosság arányosan is majdnem a duplája annak, mint Magyarországra” #moszkvater
„Eddig Lengyelországba 1,06 millió dózis érkezett, ami lakosság arányosan is majdnem a duplája annak, mint Magyarországra”
Fotó:EUROPRESS/JANEK SKARZYNSKI/AFP

Bár a lakosság körében rengeteg a panasz – kaotikus a regisztráció, kevés a vakcina, esetenként rossz a tárolás és megromlanak, néhány celeb és politikus soron kívül hozzájutott – a beoltott emberek számát illetően Lengyelország az Európai Unión belül a harmadik helyen áll. Eddig több mint 200 ezer állampolgár kapta meg a vakcinát. (A cikk megírása után három nappal, január 16-án már 450 ezer embert oltottak be.) Erről az oltási program felelőse, Michał Dworczyk kancellária miniszter beszélt a napokban.

„A lengyeleket az olaszok (500 ezer) és a németek (600 ezer felett) előzik meg”

Az unión kívüli országok között persze még többen is, hiszen a vakcinák valamelyikét már korábban engedélyezők és egyben gyártók előbbre járnak. Az Egyesült Államokban például már több mint 10 millióan megkapták az első dózist, míg valamivel több mit félmillióan a másodikat is. Több tízmillió oltásnál tart már Kína is, míg Oroszországban 1,5 millióan kaptak már vakcinát. Kétszáz ezer napi oltással már 2 millió vakcina beadása körül járnak a britek is, lakosság arányosan pedig több mint egymillió oltással Izrael áll a legjobban.

„Ehhez képest Magyarország a 96 ezer beoltott emberrel még nem nagyon dicsekedhet, de bőven vannak még ennél rosszabb helyzetben lévő országok is”

A vakcinákkal szemben nagyon szkeptikus Csehországban például az egészségügyi dolgozók és az idős otthonokban lakók oltása már folyik, a regisztráció azonban még csak ezután kezdődik. Lengyelországban január 15-én kezdődik a regisztráció (az első napok már az első órákban mintegy félmillión a bejelentkeztek), és az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok után január 25-én indul a 70 év felettiek oltása is. A tervek szerint a 38 milliós Lengyelországban március végéig az elsőbbségi csoportba tartozó idősek mintegy felét, 2,3 millió embert akarnak beoltani.

Közben a napokban megérkezett az országba a Pfizer/BioNTech vakcina újabb 360 ezer dózisra elég szállítmánya, és az első 29 ezer adag a Moderna vakcinájából is. Michal Dworczyk oltási programért felelős lengyel kormánybiztos a PAP-nak úgy nyilatkozott, a tervek szerint mintegy 840 ezer adag Moderna-oltóanyag érkezik Lengyelországba március végéig, közel 70 ezer dózis még januárban. A rendelkezésre álló vakcina a számítások alapján havi egymillió oltást tesz lehetővé.

„Eddig Lengyelországba 1,06 millió dózis érkezett, ami lakosság arányosan is majdnem a duplája annak, mint Magyarországra”

A lengyel kormányt az oltás gyorsítására és a vakcina beszerzésére a gazdasági szféra felől rá nehezedő nyomás is készteti. A hónap végéig meghosszabbított korlátozó intézkedések ellenére ugyanis a vendéglők, szállodák, sportpályák, fodrászok és kozmetikusok a napokban egyszerre jelentették be, hogy január 17. után kinyitnak. A vállalkozók akcióját „Mi kinyitunk!” jelszóval hirdették meg, és szerintük mindenkinek joga van a munkához. A kabinettel szembeni lázadás tehát, a romló közhangulat igencsak arra inspirálja a kormányt, hogy felgyorsítsa és hatékonyabbá tegye a járvánnyal szembeni védekezés más formáit, így az oltást. Ezért aztán – a beérkező vakcina mennyiségét látva – Varsó láthatóan minden követ megmozgat az oltóanyag beszerzése terén is.

Zajlik az alsó tagozatban oktató tanítók és iskolákban dolgozók tesztelése is, amelyre előzetesen 165 ezren jelentkeztek. Lengyelországban a tervek szerint havonta 3-4 millió embert oltanának be, feltéve, ha lesz ehhez elegendő vakcina. Bejelentették azt is, hogy az esetleges mellékhatások miatt is kompenzálják az érintetteket. A mellékhatások mértékétől függően ez a kompenzáció 10-től 100 ezer (22 ezer euró) zloty. Eddig egyébként a több mint 200 ezer oltás után mindössze 37 esetben regisztráltak érdemleges mellékhatást, ebből egy súlyos volt. A pandémiával kapcsolatos hír az is, hogy

„Bár a vállalkozók ezt nem így érzik, Lengyelország azon országok egyike az unión belül, amelynek gazdaságát a legkevésbé sújtotta a járvány”

Legalábbis a varsói gazdaságkutató Intézet munkatársainak számításai szerint, akik arra jutottak, hogy a járvány gazdasági következményeivel csupán Litvánia, Luxemburg, és Hollandia birkózott meg jobban Lengyelországnál. A szakértők szerint ezekben az országokban a vállalkozások likviditását és fizetőképességének megőrzését célzó hatékony állami segítség volt a siker kulcsa. A jelentés készítői azzal számolnak, hogy a járványt csak az év második felére sikerül kontrollálni, így a korlátozásokat őszre oldhatják fel. E forgatókönyv mellett a lengyel GDP az idén 4,2 százalékkal növekedhet.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.